Figyelem! A Hivatali kapu ID módosulni fog!

Kitöltési útmutató

a közigazgatási pert kezdeményező keresetlevél Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságához történő benyújtására szolgáló űrlaphoz

SZTFH_KPER: Közigazgatási pert kezdeményező keresetlevél Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságához történő benyújtására szolgáló űrlap

Ezt az űrlapot kizárólag a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága által megvalósított közigazgatási cselekményekkel szembeni közigazgatási per kezdeményezésénél, a közigazgatási szervhez benyújtandó keresetlevél esetén szükséges kitölteni.

Felperesenként és a közigazgatási perrel támadott döntésenként külön űrlapot lehet beadni.

A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 29. § (1) bekezdésének megfelelően az elektronikus kapcsolattartásra a polgári perrendtartás szabályait kell alkalmazni. Az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó részletszabályokat a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) XLVI. Fejezete tartalmazza, jelen útmutatóban csupán a fő szabályok ismertetésére kerül sor. Figyelemmel arra, hogy az elektronikus kapcsolattartás szabályainak nem megfelelő eljárásnak komoly jogkövetkezményei lehetnek (pl. Kp. 48. § szerint a keresetlevél visszautasítása), ezért javasolt a nyomtatvány kitöltését megelőzően ezen előírások gondos áttanulmányozása.

A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 1. § (1) bekezdésében foglaltak értelmében a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága önálló szabályozó szervnek minősül.

A Kp. 27. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak értelmében az önálló szabályozó szerv közigazgatási tevékenységével kapcsolatos jogviták esetén kötelező a jogi képviselet.

A Pp. 75. § (1) bekezdése a)-b) pontjaiban foglaltak értelmében a peres eljárásban jogi képviselőnek kell tekinteni az ügyvédet és az ügyvédi irodát, valamint a kamarai jogtanácsost az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben meghatározott körben.

A Kp. 46. § (1) bekezdése alapján, ha a keresetlevél nem felel meg a törvény által meghatározott alaki követelményeknek, vagy azt kötelező jogi képviselet esetén nem jogi képviselő útján nyújtották be, a bíróság a felperest a hiányok megjelölése mellett, rövid határidő tűzésével azok pótlására hívja fel.

A Kp. 81. § (1) bekezdés f) pontja alapján a bíróság az eljárást bármely szakaszában megszünteti, ha a jogi képviselő közreműködésével eljárni köteles felperes a hiányzó vagy megszűnt jogi képviseletének pótlásáról felhívás ellenére a törvényben meghatározott vagy bíróság által megállapított határidő alatt nem gondoskodik.

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. tv. (a továbbiakban: Eütv.) 9. § szakasza alapján, ha az ügyfélként eljáró gazdálkodó szervezet, az ügyfél jogi képviselője, az ügyfélként eljáró állam, önkormányzat, költségvetési szerv, ügyész, jegyző, köztestület, egyéb közigazgatási hatóság, elektronikus ügyintézésre köteles az Eütv. 2. § (1) bekezdésében megjelölt ügyek tekintetében, amennyiben törvény nem rendelkezik eltérően. Elektronikus ügyintézésre a fentiekben meghatározottakon túl az ügyfél vagy annak képviselője kizárólag törvényben meghatározott esetekben és csak akkor köteles, ha az adott ügyintézési cselekmény tekintetében az értelmezhető.

Természetes személy csak törvényben kötelezhető elektronikus ügyintézésre.

Nem alkalmazható az ügyféllel szemben hátrányos jogkövetkezmény, ha az ügyfél az ügyet elektronikus úton azért nem tudja intézni, mert az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az e törvény szerinti kötelezettségének - üzemzavar, üzemszünet vagy bármely egyéb okból - átmenetileg vagy tartósan nem tesz eleget; ha az adott ügy elektronikus intézéséhez szükséges elektronikus ügyintézési szolgáltatás, az azt elősegítő szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás vagy más kapcsolódó szolgáltatás átmenetileg vagy tartósan nem érhető el; ha az ügyfél a nyilatkozatát azért nem a jogszabály vagy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által előírt formanyomtatványon nyújtja be, mert a formanyomtatvány kitölthető és letölthető változatát az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az elektronikus tájékoztatás szabályai szerint nem tette közzé, amely hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesség azonban csak az előzőek szerinti körülmények, események fennállásáig tart.

Ha jogszabály egy nyilatkozat megtétele vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartást - vagy az elektronikus kapcsolattartás módját - kötelezővé teszi, az e követelménynek meg nem felelő nyilatkozat - a törvényben meghatározott és fenti esetek kivételével – hatálytalan.

A Pp. 608. § (1) bekezdése szerint az Eütv. alapján elektronikus úton történő kapcsolattartásra kötelezett minden beadványt kizárólag elektronikusan - az Eütv.-ben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon - nyújthat be a bírósághoz, és a bíróság is elektronikusan kézbesít a részére.

A Kp. 48. § (1) bekezdés l) pontja alapján, a bíróság a keresetlevelet visszautasítja, ha az elektronikus ügyintézésre köteles felperes vagy a jogi képviselő nem elektronikus úton vagy elektronikus úton, de nem a jogszabályban meghatározott módon terjesztette elő.

A nyomtatványhoz mellékletek csatolhatók, a csatolás az „adatok/csatolmányok kezelése” menüpontban hajtható végre. A nyomtatvány és mellékletei nem haladhatják meg az 50MB-os mérethatárt, mellékletként kizárólag az űrlapkitöltő program által támogatott fájlformátumok csatolhatók. Fájl csatolására a nyomtatványkitöltő programban az Adatok/csatolmányok kezelése menüpont alkalmazásával van lehetőség.

A nyomtatvány mellékleteit minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy bélyegzővel kell ellátni, illetve azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítési szolgáltatás igénybevételével hitelesíteni.

Az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény 62. § (1) bekezdés h) pontjában foglaltak szerint, az ott meghatározottak kivételével a felet - ideértve a beavatkozót és az érdekeltet is - illetékfeljegyzési jog illeti meg.

Kérjük a nyomtatvány kitöltésekor fokozottan ügyeljen a pontos adatokra, mert a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága a keresetet (a formanyomtatványon kitöltött keresetet és valamennyi mellékletét) a formanyomtatványban rögzített adatok szerint továbbítja a bíróságra.

Az Űrlap főlapján rögzíthetők a keresetre vonatkozó legfontosabb adatok.

A 01 lapon a felperesre, a 02 lapon a képviselőre, a 03 lapon a jogi képviselőre, a 04 lapon pedig a kézbesítési megbízottra vonatkozó adatok rögzíthetők. A 05 lap szabadon kitölthető, ezen az oldalon lehet a keresetet részletesen ismertetni, ha azt nem külön dokumentumként kívánja csatolni.

FŐLAP

A nyomtatvány első oldalán találhatóak a közigazgatási per azonosításához szükséges elsődleges adatok.

A felperes adatainak kitöltése (A) blokk

A felperes kizárólag az a személy lehet, akinek jogát vagy jogos érdekét a közigazgatási tevékenység közvetlenül érinti. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 114. § (1) bekezdésében foglaltak értelmében az ügyfél – az önálló jogorvoslattal nem támadható végzések kivételével – a véglegessé vált döntés ellen közigazgatási pert indíthat. Ügyfél az a természetes vagy jogi személy, egyéb szervezet, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti, akire nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz, vagy akit hatósági ellenőrzés alá vontak.

A felperes lehet (1) természetes személy/egyéni vállalkozó, (2) cég (betéti társaság, egyéni cég, egyesülés, erdőbirtokossági társulat, európai gazdasági egyesülés, európai részvénytársaság, európai szövetkezet, korlátolt felelősségű társaság, közjegyzői iroda, közkereseti társaság, közös vállalat, külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelye, külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, külföldiek magyarországi közvetlen kereskedelmi képviselete, nyilvánosan működő részvénytársaság, szövetkezet, vállalat, végrehajtói iroda, vízgazdálkodási társulat, zártkörűen működő részvénytársaság, stb.), vagy (3) egyéb szervezet (állam, helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, egyesület, köztestület, alapítvány, kezelt vagyon stb.).

A névnél természetes személy és szervezet esetén a teljes nevet kell szerepeltetni, cég esetében a 01 lapon a felperes adatainál a cégforma jelölésére külön mezők is szolgálnak, így a névnél a cégformát nem kell szerepeltetni. A titulus csak természetes személy esetén tölthető ki, a megjelölés legördülő menüből választható.

Amennyiben a felperes belföldön lakóhellyel, tartózkodási hellyel vagy székhellyel nem rendelkezik, akkor a külföldi mezőt jelölni kell, mivel csak ebben az esetben van mód a 01 lapon külföldi címet rögzíteni.

Természetes személy esetén a viselt neve (a titulus legördülő menüből választható), születési neve, születési helye, ideje, anyja neve sorokat kell kitölteni, egyéni vállalkozó esetében pedig az adószám rögzítése kötelező. Magyarországon bejegyzett cég, vagy nyilvántartásba vett egyéb szervezet esetén az adószám kitöltése kötelező.

Külföldi felperes esetében az adószám mezőt üresen kell hagyni, ha magyar adószámmal nem rendelkezik.

Képviselő, jogi képviselő jelölése: cég és egyéb szervezet esetében vagy a jogi képviselő vagy a képviselő jelölése kötelező, illetve külföldi cég esetében kézbesítési megbízott is jelölhető. Cselekvőképtelen természetes személyek esetében a képviselő vagy a jogi képviselő jelölése szintén szükséges. A képviselő, jogi képviselő, kézbesítési megbízott adatainak rögzítésére szolgáló oldalak csak akkor tölthetők ki, ha a megfelelő mező a főlapon jelölt.

A felperest a perben több személy is képviselheti, több jogi képviselő illetve több képviselő, vagy több kézbesítési megbízott esetén valamennyi képviselőre vonatkozóan kell 02-es vagy 03-as, illetve a 04-es lapot kitölteni.

Ha a felperest jogi képviselő [Pp. 75. § (1) valamint a Pp. 608. § (2) szerint] képviseli, ennek jelölését követően, a 03 lapon kell a képviselő adatait kitölteni.

Ha a felperest képviselő (törvényes képviselő, meghatalmazott, ügygondnok) képviseli, ennek jelölését követően a 02-es lapon kell a képviselő adatait kitölteni. Meghatalmazottak kizárólag a Pp. 65. § bekezdése szerinti személyek lehetnek.

Kézbesítési megbízottat csak akkor jelöljön (de akkor kötelező is), ha a felperes belföldön lakóhellyel, tartózkodási hellyel vagy székhellyel nem rendelkezik (külföldi jelölőnégyzet), és a per vitelére magyarországi lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező meghatalmazottja (jogi képviselője, képviselője) nincs. Ebben az esetben a keresetlevélhez mellékelni kell a félnek a kézbesítési megbízottal kötött, teljes bizonyítóerejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt megbízási szerződését (Pp. 142. §). A képviselő, jogi képviselő, kézbesítési megbízott (A) blokkban történő jelölése esetén válnak aktívvá az ezen személyek adatainak kitöltésére szolgáló 02, 03 és 04-es lapok. Több képviselő, jogi képviselő, kézbesítési megbízott esetén a 02, 03 és 04-es lapokból több lap is kitölthető.

Ha a képviselet ellátására jogszabály szerint több személy is jogosult - és az elektronikus kapcsolattartás nem a gazdálkodó szervezet, illetve közigazgatási szerv azonosítását biztosító és űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével történik - a keresetlevélhez, illetve az első elektronikus úton benyújtott beadványhoz csatolni kell valamennyi személy közös nyilatkozatát arról, hogy
a) hozzájárul, hogy a keresetlevelet, illetve a beadványt a benyújtó személy teljes körű azonosítását biztosító és űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével nyújtják be,
b) tudomásul veszi, hogy szabályszerű kézbesítésnek minősül a bírósági iratnak a benyújtó személy kézbesítési tárhelyére történő kézbesítése.

Az alperes adatainak kitöltése (B) blokk

A pert az ellen a közigazgatási szerv ellen kell indítani, amely a jogvita tárgyát képező közigazgatási tevékenységet megvalósította.

A Kp. 4. § (1) bekezdése értelmében a közigazgatási jogvita tárgya a közigazgatási szerv közigazgatási jog által szabályozott, az azzal érintett jogalany jogi helyzetének megváltoztatására irányuló vagy azt eredményező cselekmények (egyedi döntés, az egyedi ügyben alkalmazandó - a jogalkotásról szóló törvény hatálya alá nem tartozó - általános hatályú rendelkezés, a közigazgatási szerződés), vagy azok elmulasztásának jogszerűsége. Ez alapján a közigazgatási jogvita tárgya lehet például a szerencsejáték ügyekben a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága által hozott határozat és az Ákr. 112. § (2) bekezdésében felsorolt végzés.

A hatóság mulasztása miatt előterjeszthető kereseteket közvetlenül az illetékes bírósághoz kell benyújtani (Kp. 128. § (2) bekezdés).

Az űrlapon a keresettel támadott egyedi hatósági döntés (határozat/végzés) számának, valamint az arról való tudomásszerzés dátumának megadása szükséges. A keresetlevélben emellett nyilatkozni kell az átvétel módjáról is.

A keresettel támadott egyedi hatósági döntést hozó közigazgatási szerv minden esetben a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, az űrlapról más szerv nem választható ki.

A keresettel támadott egyedi hatósági döntés – ami lehet határozat vagy az Ákr. 112. § (2) bekezdése szerinti végzés – száma rovatba kizárólag a döntés egyedi azonosítója kerülhet, amely a hatóságunk által kibocsátott döntések első oldalának a fejrészén található. Ebbe a rovatba kizárólag és minden esetben egy 10 jegyű ügyszám (bárkód) kerülhet feltüntetésre. Ennek hiányában a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága által kibocsátott iraton található egyéb számjelzés, így pl. az iktatószám alkalmas a közigazgatási cselekmény azonosítására, ennek feltüntetésére azonban kizárólag az „Egyéb” rovatban kerülhet sor.

A kereset egyéb adatainak kitöltése (C) blokk

A keresetlevélben meg kell jelölni a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságot. Az illetékesség szabályait a Kp. 13. §-a tartalmazza.

A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 1. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltak értelmében a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága önálló szabályozó szerv.

A Kp. 13. § (3) bekezdés a) pont aa) alpontja értelmében az önálló szabályozó szerv közigazgatási tevékenységével kapcsolatos jogviták elbírálására a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes, ezért a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága közigazgatási tevékenységével kapcsolatos jogviták elbírálására vonatkozó keresetlevelek a Fővárosi Törvényszékhez terjesztendőek elő. A nyomtatvány a kizárólagosan eljáró bíróság elnevezését előírtan tartalmazza.

Az ügytárgy a kereset pontosabb megjelölésére szolgál, röviden, a rendelkezésre álló 100 karakterben szabadon kitölthető.

A pertárgyértéknél azt az összeget kell megjelölni, amelyet a felperes a keresetében vitat, tehát azt az összeget, ami a peres eljárás illetékének alapul szolgál. Ha a pertárgy értéke nem állapítható meg, akkor ezt a mezőt jelölje.

A közigazgatási pert a bíróság – amennyiben egyik fél sem kérte tárgyalás tartását, és azt a bíróság sem tartja szükségesnek – tárgyaláson kívül bírálja el. A tárgyalás tartását a felperes (ügyfél) a keresetlevelében kérheti, ennek jelölését az e blokkban található „Tárgyalás tartását kérem” elnevezésű jelölőnégyzettel jelölheti.

A Kp. IX. fejezete szerinti azonnali jogvédelmet az kérheti, akinek jogát, jogos érdekét a közigazgatási tevékenység vagy az azzal előidézett helyzet fenntartása sérti, a közvetlenül fenyegető hátrány elhárítása, a vitássá tett jogviszony ideiglenes rendezése, illetve a jogvitára okot adó állapot változatlan fenntartása érdekében. Azonnali jogvédelem keretében a jogosult egyebek mellett kérheti a döntés hatályosulására vonatkozóan a halasztó hatály elrendelését. Amennyiben a halasztó hatály elrendelése iránti kérelmet a keresetlevél benyújtásával egyidejűleg kéri a felperes, azt az űrlapon jelölni kell.

A felperesnek a keresetlevélben külön jelölnie kell, ha azonnali jogvédelem keretében a bíróságtól a halasztó hatály elrendelését kéri. A halasztó hatály elrendelése esetén a közigazgatási cselekmény nem hajtható végre, annak alapján jogosultság nem gyakorolható, és egyéb módon sem hatályosulhat. A közigazgatási cselekmény végrehajtása a kérelemnek a végrehajtást foganatosító szerv tudomására jutásától annak bíróság által történő elbírálásáig nem foganatosítható, kivéve, ha a közigazgatási szerv a cselekményét azonnal végrehajthatónak nyilvánította. A tudomásszerzésig foganatosított végrehajtási cselekmények, a bíróság eltérő rendelkezésének hiányában, hatályban maradnak.

A Főlap (C) blokk alján rögzíthető, hogy az ügyfél a részletes kereseti kérelmet az űrlap 05 oldalán, a nyomtatványban ismerteti (2), vagy az ezt tartalmazó okiratot elektronikus formában csatolni kívánja (1). Fel kell tüntetni a csatolmányok számát is.

A keresetlevélhez csatolni kell mindazon mellékleteket, amelyeket a Kp. előír. A kereset elektronikus benyújtásakor azonban kizárólag okirati bizonyítékok csatolására van lehetőség, az egyéb bizonyítékok előterjesztésére a peres eljárásban, a Kp. megfelelő szabályainak alkalmazásával kerülhet sor.

A Beküldő adatainak kitöltése (D) blokk

Az űrlap ezen blokkjában a keresetet ténylegesen beküldő adatainak feltüntetése szükséges. Természetes személy esetén a beküldő nevének megadása mellett a személyes azonosító adatok (születési név, születési idő, születési hely, anyja neve), míg cég, egyéni vállalkozó beküldő esetében a név megadása mellett az adószám megadása kötelező.

SZTFH_KPER-01

FELPERES

A 01 oldalon kell kitölteni a felperes azonosításához szükséges adatokat. Az A) illetve B) blokk attól függően tölthető ki, hogy a FŐLAP A) blokk első mezőjében milyen adat (természetes személy/egyéni vállalkozó(1), cég (2) vagy egyéb szervezet (3)) szerepel. Természetes személy/egyéni vállalkozó (1) esetén az A) és C) blokk tölthető ki, ekkor a B) blokkban nem lehet adat. A cég (2) vagy egyéb szervezet (3) választása esetén a B) és C) blokk tölthető ki, az A) blokkban nem lehet adat.

A felperes viselt neve, születési neve, születési helye, ideje, anyja neve és adószáma (egyéni vállalkozó esetén) automatikusan kitöltődik a főlapon kitöltött felperes adataival.

Természetes személy/egyéni vállalkozó adatainak kitöltése (A) blokk

Az A) blokkban található adatok közül a lakóhely sorban az irányítószám, város, közterület neve, közterület jellege és a házszám mezőket ki kell tölteni. A közterület nevét akkor nem kell kitölteni, ha a közterület jellege helyrajzi szám. Ha a főlapon jelölte, hogy külföldi a felperes, akkor a 6. sorban az országkód kitöltése kötelező.

A 8. sorban a levelezési cím akkor tölthető ki, ha a 7. sorban jelölte, hogy a cím eltér a lakóhely címétől. Ebben az esetben kötelező kitölteni a levelezési címet.

Cég/egyéb szervezet adatainak kitöltése (B) blokk

Ha a felperes cég (2), akkor a 10. sorban kötelező választani a cégformák közül. Ha egyéb cégformát választ, akkor 10. sorban az egyéb szervezeti forma mezőt ki kell tölteni.

Ha a felperes egyéb szervezet (3), akkor a 11. sorban, szabadon kitölthető mezőben megadhatja a szervezet nyilvántartási számát. Ebben az esetben a 10. sor nem lehet kitöltve.

Cég és egyéb szervezet esetében a székhelycímet kötelező rögzíteni.

Elérhetőségi adatok kitöltése (C) blokk

Ha a felperes rendelkezik telefonszámmal, faxszámmal, illetve e-mail címmel, azt a keresetlevélben fel kell tüntetnie.

SZTFH_KPER-02

FELPERESI KÉPVISELŐ

Ismételten felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Kp. 27. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak értelmében az önálló szabályozó szerv közigazgatási tevékenységével kapcsolatos jogviták esetén kötelező a jogi képviselet. Erre tekintettel a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága közigazgatási tevékenységével kapcsolatosan indított közigazgatási peres eljárásban a felperes jogi képviselővel köteles eljárni. Jogi képviselő hiánya esetén a bíróság a felperest felhívja a hiányok pótlására, amelynek teljesítésének elmulasztása esetén a pert megszünteti (Kp. 46. § (1) és Kp. 81. § (1) f) pontja alapján).

A FŐLAPON jelölni kell, hogy a perben képviselővel vagy jogi képviselővel jár-e el. Ha a képviselet során kizárólag jogi képviselő jár el, a FŐLAPON a képviselő mező és a 02 lap üresen marad. Ha képviselő és jogi képviselő is van, akkor a FŐLAPON mindkét erre vonatkozó mezőt jelölni kell, és a 02-03 oldalakat is ki kell tölteni. Több képviselő esetén képviselőnként külön-külön lapot kell kitölteni. A további lapok nyitására a 02 lap jobb felső sarkában (oldalszámjelzésnél) van lehetőség, itt lehet a megnyitott lapok között lépkedni is.

Ha a 02 lapból felesleges oldalakat is megnyitott, akkor azokat a jobb felső sarokban a ”mínusz” jellel törölheti.

Ha a FŐLAPON a képviselő mezőt jelölte, de mégsem kíván képviselőt rögzíteni, akkor a FŐLAPON a képviselőnél a jelölés megszüntetésével a 02 lap törlődik. Ha a 02 lapból több oldal nyitott, akkor a FŐLAPI jelölés megszüntetését megelőzően a 02 lap jobb felső sarkában először törölje a többi lapot (csak egy lap maradjon).

a) hozzájárul, hogy a keresetlevelet, illetve a beadványt a benyújtó személy teljes körű azonosítását biztosító és űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével nyújtják be,

b) tudomásul veszi, hogy szabályszerű kézbesítésnek minősül a bírósági iratnak a benyújtó személy kézbesítési tárhelyére történő kézbesítése.

Képviselő (A) blokk

A képviselő természetes személy, cég, egyéb szervezet lehet. A választástól függően a B) illetve C) blokk adatainak kitöltése kötelező.

Természetes személy képviselő adatainak kitöltése (B) blokk

Az 1. sorban, ha természetes személyt (1) választott, akkor a C) blokkban nem lehet adat, a B) blokkban a képviselő viselt nevének (2. sor) kitöltése minden esetben kötelező, és a képviselő minőségét is meg kell jelölni a 4. sorban a válaszható listából. Mindenképpen rögzíteni kell a képviselő címét is a 5. sorban. Külföldi lakóhely esetén az országkód és a külföldi jelölést együttesen kell kitölteni. Ilyen esetben a sor minden mezője szabadon kitölthető.

A képviselőre vonatkozó többi adat rögzítése nem kötelező, azonban, ha a 6. sort jelöli, akkor a 7. sor adatait ki kell tölteni.

Cég/egyéb szervezet képviselő adatainak kitöltése (C) blokk

Az 1. sorban, ha céget (2) vagy egyéb szervezetet (3) választott, akkor a B) blokk nem lehet kitöltve, a C) blokkban képviselő cég, egyéb szervezet nevének (8. sor) kitöltése minden esetben kötelező (a cégformára külön mezők szolgálnak, így ezeket a névnél nem kell szerepeltetni), és rögzíteni kell a képviselő székhelyét is (11. sor).

Ha az 1. sorban azt jelölte, hogy a felperesi képviselő cég (2), akkor a cégforma jelölése kötelező. A cégformát a 9. sorban kell a legördülő menüből kiválasztani, ha pedig a listából az ”egyéb” megjelölést választja, akkor a második szabadon kitölthető mezőben kell megjeleníteni a cégformát. Ebben az esetben a 10. sor nem tölthető ki.

Ha az 1. sorban azt jelölte, hogy a felperesi képviselő egyéb szervezet (3), akkor a 9. sor nem tölthető ki, a 10. sorban szerepeltetheti a szervezet nyilvántartási számát.

Elérhetőségi adatok kitöltése (D) blokk

Az elektronikus elérhetőségi adatok kitöltése kötelező.

SZTFH_KPER-03

FELPERESI JOGI KÉPVISELŐ

A FŐLAPON jelölni kell, ha a perben jogi képviselő jár el. A jogi képviselet szabályait, illetőleg a kötelező jogi képviseletre vonatkozó előírásokat a Kp. 26-27. §-ai tartalmazzák, valamint a Pp. 72-75. §-ai határozzák meg. Ha a képviselet során kizárólag jogi képviselő jár el, a FŐLAPON a képviselő mező és a 02 lap üresen marad. Ha képviselő és jogi képviselő is van, akkor a FŐLAPON mindkét erre vonatkozó mezőt jelölni kell, és a 02-03 oldalakat is ki kell tölteni. Több jogi képviselő esetén képviselőnként külön lapot kell kitölteni. A további lapok nyitására a 03 lap jobb felső sarkában van lehetőség, itt lehet a megnyitott a lapok között lépkedni is.

Ha a 03 lapból felesleges oldalakat is megnyitott, akkor azokat a jobb felső sarokban a ”mínusz” jellel törölheti.

Ha a FŐLAPON a jogi képviselő mezőt jelölte, de mégsem kíván jogi képviselőt rögzíteni, akkor a FŐLAPON a jogi képviselőnél a jelölés megszüntetésével a 03 lap törlődik. Ha a 03 lapból több oldal nyitott, akkor a FŐLAPI jelölés megszüntetését megelőzően a 03 lap jobb felső sarkában először törölje a többi lapot (csak egy lap maradjon).

Jogi képviselő adatai (A) blokk

1. sor: a képviselet típusa jogi képviselő vagy pártfogó ügyvéd lehet. A jogi képviselet formája ügyvéd, ügyvédi iroda, kamarai jogtanácsos, egyéb jogi képviselő lehet (mindkét esetben lenyíló listából választható).

A jogi képviselő nevét (4. sor) és címét (5. sor) minden esetben rögzítetni kell, ügyvédi iroda esetében pedig az ügyvédi iroda nevét (2. sor) és címét (3. sor) is szerepeltetni kell a nyomtatványban.

Jogi képviselő további adatainak kitöltése (B) blokk

A 6. sorban ügyvéd, kamarai jogtanácsos vagy egyéb jogi képviselő esetén a kamarai azonosítószámot, ügyvédi iroda esetén nyilvántartási számot kell rögzíteni. Ha a jogi képviselő a Pp. 71. §-a szerinti általános meghatalmazással rendelkezik, akkor azt a 7. sor első mezőjében lehet rögzíteni, ebben az esetben a 8. és 9. sor kitöltése kötelező.

Ha a közigazgatási eljárásban olyan meghatalmazást adtak, amely a jogi képviselőt a peres eljárásban történő képviseletre is feljogosítja, úgy ezt a 7. sor második mezőjében kell jelölni.

Jogi képviselő elérhetőségi adatok kitöltése (C) blokk

Az elektronikus elérhetőségi adatok kitöltése kötelező.

SZTFH_KPER-04

FELPERESI KÉZBESÍTÉSI MEGBÍZOTT

A FŐLAPON jelölni kell, hogy felperesnek van-e kézbesítési megbízottja. Ha a felperes belföldön lakóhellyel, tartózkodási hellyel vagy székhellyel nem rendelkezik (jelölte, hogy a felperes külföldi), és a per vitelére magyarországi lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező meghatalmazottja (jogi képviselője, képviselője) nincs, akkor kézbesítési megbízottat (Pp. 142. §) kell megneveznie. A keresetlevélhez mellékelni kell a félnek a kézbesítési megbízottal kötött, teljes bizonyítóerejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt megbízási szerződését. Több kézbesítési megbízott esetén kézbesítési megbízottanként külön lapot kell kitölteni. A további lapok nyitására a 04-es lap jobb felső sarkában van lehetőség, itt lehet a megnyitott a lapok között lépkedni is.

Ha a 04-es lapból felesleges oldalakat is megnyitott, akkor azokat a jobb felső sarokban a ”mínusz” jellel törölheti.

Ha a FŐLAPON a kézbesítési megbízott mezőt jelölte, de mégsem kíván kézbesítési megbízottat rögzíteni, akkor a FŐLAPON a kézbesítési megbízottnál a jelölés megszüntetésével a 04-es lap törlődik. Ha a 04-es lapból több oldal nyitott, akkor a FŐLAP-on tett jelölés megszüntetését megelőzően a 04 lap jobb felső sarkában először törölje a többi lapot (csak egy lap maradjon).

Kézbesítési megbízott (A) blokk

Kézbesítési megbízott Magyarországon lakóhellyel rendelkező természetes személy (1), vagy belföldi székhelyű cég (2), egyéb szervezet (3) lehet. A választástól függően a B) illetve C) blokk adatainak kitöltése kötelező.

Természetes személy kézbesítési megbízott adatainak kitöltése (B) blokk

Ha az 1. sorban kézbesítési megbízottként természetes személyt (1) választott, akkor a C) blokk nem lehet kitöltve, a B) blokkban a kézbesítési megbízott viselt nevének (2. sor) kitöltése kötelező. Mindenképpen rögzíteni kell a kézbesítési megbízott címét a 4. sorban.

A további adatok rögzítése nem kötelező, azonban, ha az 5. sort jelöli, akkor a 6. sor adatait is ki kell tölteni.

Cég/szervezet kézbesítési megbízott adatainak kitöltése (C) blokk

Ha az 1. sorban kézbesítési megbízottként céget (2) vagy egyéb szervezetet (3) választott, akkor a B) blokk nem lehet kitöltve, a C) blokkban a kézbesítési megbízott cég vagy egyéb szervezet nevének (7. sor) kitöltése minden esetben kötelező, és rögzíteni kell a képviselő székhelyét is (10. sor). A cégforma típusának jelölésére külön mezők szolgálnak, így ezeket a névnél nem kell szerepeltetni.

Ha az 1. sorban azt jelölte, hogy a kézbesítési megbízott cég (2), akkor a cégforma jelölése kötelező. A cégformát a 8. sorban kell a legördülő menüből kiválasztani, ha pedig a listából az ”egyéb szervezeti forma” megjelölést választja, akkor a második szabadon kitölthető mezőben kell megjeleníteni az egyéb szervezeti formát. Ebben az esetben a 9. sor nem tölthető ki.

Ha az 1. sorban azt jelölte, hogy a kézbesítési megbízott egyéb szervezet (3), akkor a 8. sor nem tölthető ki, a 9. sorban szerepeltetheti az egyéb szervezet nyilvántartási számát.

Kézbesítési megbízott elérhetőségi adatainak kitöltése (D) blokk

Az elektronikus elérhetőségi adatok kitöltése kötelező.

SZTFH_KPER-05

Keresetlevél szövege (A) blokk

Kitöltése akkor kötelező, ha a FŐLAPON ezt jelölte. Ebben az esetben ezen a lapon kell a Kp. 38. §-a alapján ismertetni, hogy a vitatott és keresettel támadott közigazgatási cselekmény kapcsán milyen döntést kér a bíróságtól. Itt kell részletesen ismertetni a kereset indokait, tehát azt, hogy a közigazgatási cselekményt milyen okból tartja jogszabálysértőnek. A keresetlevél kötelező tartalmára a Kp. előírásai irányadóak.

A Kp. 37. § (1) bekezdése értelmében a keresetlevélben fel kell tüntetni:
a) az eljáró bíróságot;
b) a felperes nevét, cégjegyzékszámát vagy más nyilvántartásba-vételi számát, lakcímét vagy székhelyét, adóazonosító számát és perbeli állását, továbbá képviselője nevét, lakcímét vagy székhelyét, illetve - ha ilyennel rendelkezik - egyéb elérhetőségét,
c) az alperes nevét, székhelyét és perbeli állását, továbbá - ha ismert - képviselője nevét, lakcímét vagy székhelyét,
d) a vitatott közigazgatási tevékenység és az arról való tudomásszerzés módjának és idejének azonosítására alkalmas, illetve ahhoz szükséges adatot,
e) azokat az adatokat, amelyekből a bíróság hatásköre és illetékessége megállapítható,
f) a közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelmet, az annak alapjául szolgáló tények, illetve azok bizonyítékai előadásával és
g) a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet.

Ezen tartalmi elemek közül a Kp. 37. § (1) bekezdés a), b), d), e) pontjai, valamint amennyiben a közigazgatási eljárásban a jogi képviselő olyan meghatalmazást csatolt, mely a per vitelére is vonatkozik, az űrlapon jelölhetők, míg a tudomásszerzés/átvétel módjáról (pl. postai, személyes, a hatóság alkalmazottja által történő személyes kézbesítés, elektronikus átvétel) a keresetben kell nyilatkozni.

Ezeken felül a kereset tartalmától függően a Kp. tartalmazhat további kötelező tartalmi elemeket, amit a keresetben szintén rögzíteni kell.

A keresetlevélhez csatolni kell azt az okiratot vagy annak másolatát, amelyre a felperes bizonyítékként hivatkozik, amely a képviselővel való eljárás esetén a képviseleti jogosultságot igazolja, illetve amely a bíróság által hivatalból figyelembe veendő tény igazolásához szükséges.

Ha a felperes jogi képviselővel jár el, a keresetlevél tartalmazza a felperes jogi képviselőjének nevét, székhelyét, ügyvédi iroda esetén az ügyintéző nevét, több jogi képviselő esetén a hivatalos iratok kézbesítésére kijelölt jogi képviselő megjelölését, telefonos, illetve elektronikus elérhetőségét.

A további lapok nyitására a 05 lap jobb fölső sarkában van lehetőség, itt lehet a megnyitott a lapok között lépkedni is.

Ha a 05 lapból felesleges oldalakat is megnyitott, akkor azokat a jobb fölső sarokban a ”mínusz” jellel törölheti.