Geotermia

Európa energiaellátási hiánnyal küzd, ami egyrészt a lakosság szintjén jelentkezik, másrészt tovább gyűrűzik az egyes iparágakba is, lassítva és drágítva az ellátási láncok működését.

Az elmúlt évek látványos technológiai fejlesztéseinek köszönhetően a fosszilis energiahordozók mellett ma már olyan biztonságos és tiszta technológiák is a rendelkezésünkre állnak, mint a geotermia, amellyel hatékonyan tudjuk védeni az unokáink örökségét képező természeti környezetünket a hőellátás folyamatos biztosítása mellett.

A geotermikus energia kinyerését és energetikai célú hasznosítását kiemelten érdemes kezelni a hazai energetikai párbeszédben, hiszen a geotermikus energia hőhasznosításában Magyarország az első 5 ország között van Európában.

A Kárpát-medencének geológiai és hidrológiai szempontból kivételes adottságai vannak, ugyanis a földkéreg vastagsága a térségben 25-30 km, ami kevesebb mint fele az európai kontinens átlagos kéregvastagság-értékének. Emiatt nagyon erős a belső, magmatikus környezetből felfelé törekvő hő áramlása.

Hazánkban a termálvíz-hasznosításnak évszázadokra visszanyúló hagyományai vannak. Az ország területén található jó néhány termálvízforrást már a Római Birodalom idején is ismertek és használtak. A mélységi vízkutatás kezdete Zsigmondy Vilmos nevéhez fűződik: 1878-ban a Városligetben mélyített 970 méter mély termálkútja, amely ma a Széchenyi gyógyfürdőt táplálja 74 fokos vizével, akkoriban Európa második legmélyebb kútjának számított, és közel 150 év után is üzemképes. A XX. század első felében a termálvíz-hasznosítás elsősorban balneológiai célú volt, hazánk pedig Európa élmezőnyébe tartozott.

A geotermikus energia minél szélesebb körű alkalmazásával az évtized végére akár évi 1-1,5 milliárd köbméter földgáz kiváltásával csökkenthető az ország energiaimportból fakadó kitettsége. Emellett környezetbarátabb alternatív energiát képes biztosítani a hagyományos tüzelőanyagok elégetése helyett, és az egyéb megújuló energiaforrásokkal (például nap- és szélenergiával) szemben az év teljes időszakában, éjjel-nappal hasznosítható.

A kialakult energiaválság enyhítése érdekében, 2022 őszén a jogalkotó a geotermikus energia kinyerésének és energetikai hasznosításának az engedélyezési és felügyeleti hatásköreit teljes egészében a bányafelügyeletre, vagyis a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságára bízta. A bányászati törvény módosítása az elsődlegesen mezőgazdasági és balneológiai érdekeltségű cégeket nem érinti.

A Hatóság a cselekvő állam fontos része, amely a 150 év alatt felhalmozott hazai földtani tudás és folyamatos kutatás révén hozzájárul az ellátásbiztonság, az energiaszuverenitás és a megfizethető energia biztosításához.

A geotermiával kapcsolatban a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága 2023. I. negyedévére egy többállomásos országos rendezvénysorozatot szervezett, mely során bemutatta a geotermikus energia minél szélesebb körű alkalmazásának előnyeit és az új szabályozási keretrendszert.

A végrehajtási és szakhatósági rendeletek, illetve a 2023 márciusában megjelenő SZTFH rendeletek kapcsán szükség volt a szakmai párbeszédre. Az országjárás során kapcsolatot építettünk a helyi szereplőkkel, megismerhetővé váltak a specifikus adottságok, beruházói igények. A geotermikus energiapotenciál bemutatása során a helyi vállalkozások és ipari szereplők figyelmét felhívhattuk arra, hogy az ország határain belül elérhető energiaforrásnál nincs értékesebb, az önfenntartó Magyarország az ellátásbiztonság és a nemzeti szuverenitás kulcsa.

A Hatóságnak kiemelt célja volt, hogy egyszerűbb és felesleges bürokráciától mentes jogi kereteket és eljárásrendet alkosson a beruházások gyorsabb és szakmailag megalapozott előkészítése érdekében.

A 2023. március 1-jével életbe lépő egykapus rendszer egy hatékony és gyors ügyintézést teremt meg. A hatósági szerződés kiszámítható jogi kereteket biztosít, amely lehetővé teszi, hogy hosszú távon fenntartható beruházások valósuljanak meg.

Az új szabályozás alapján az engedélyeztetés folyamatábrája az alábbiakban látható: