ESG kérdőív támogató segédlet
E1 Vállalkozása rendelkezik minősített zöld termékkel, zöld szolgáltatással, vagy értékesít-e saját előállítású zöld energiát?
Miért szükséges a kérdés megválaszolása?
Amennyiben egy vállalkozás tevékenyen foglalkozott már környezetvédelmi minősítéssel rendelkező termék vagy szolgáltatás előállításával, illetve értékesít saját előállítású zöld energiát, úgy jogosan feltételezhető, hogy a vállalkozás kiterjedt és naprakész ismeretrendszerrel rendelkezik környezeti fenntarthatósági kérdésekben. Az ESG törvény által előírt fenntarthatósági célú átvilágítás során ennek bemutatása előnyt jelent a vállalkozás számára, melyet a külső érintettek az esetleges kockázatokat érdemben csökkentő tulajdonságként értékelhetnek.
Hasznos információk:
- Az Európai Unióban a „zöld termék” vagy „zöld szolgáltatás” olyan termékeket és szolgáltatásokat jelöl, amelyek környezeti szempontból fenntarthatóbbak, mint a hagyományos alternatívák, és az egész életciklusuk során minimalizálják a környezetre gyakorolt negatív hatásokat. Ez magában foglalja az erőforrások hatékony felhasználását, az energiafogyasztás csökkentését, az alacsony széndioxid-kibocsátást, a hulladéktermelés mérséklését, valamint az újrahasznosítást és az ökológiai lábnyom minimalizálását. Az EU szabályozása szerint a zöld termékek és szolgáltatások gyakran tanúsítványokkal, például az EU ökocímkéjével vagy a Környezetbarát Tervezés Direktíva kritériumai alapján kerülnek azonosításra annak érdekében, hogy biztosítsák azok megfelelőségét a fenntarthatósági elvárásoknak.
- A zöld energia olyan energiaforrást jelent, amely megújuló forrásból származik, és előállítása, valamint felhasználása során minimális környezeti terheléssel jár. Ide tartoznak azok az energiaformák, amelyek nem bocsátanak ki üvegházhatású gázokat vagy más káros anyagokat, így hozzájárulnak a klímaváltozás elleni küzdelemhez. A leggyakoribb zöldenergia-források közé sorolható a napenergia, a szélenergia, a vízenergia, a geotermikus energia, valamint a fenntarthatóan előállított biomassza. Az ilyen energiafelhasználás támogatja a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentését, az energiafüggetlenséget, valamint a tisztább és fenntarthatóbb környezet kialakítását.
- Uniós ökocímke (EU Ecolabel) alatt az Európai Parlament és a Tanács 66/2010/EK rendelete (2009. november 25.) az uniós ökocímkéről jogszabályban meghatározott szabályrendszer szerint odaítélt és használt jelölés értendő.
- A kérdésre igen válasz adandó az EN ISO 14024 I. típusú szabvány szerinti ökocímke-rendszerek alkalmazása esetén is, ha azok odaítélése és használata a fentebb jelzett EK rendelettel összhangban történik. (pl.: NÉBIH ökológiai jelöléssel ellátott termék).
- A kérdésre igen válasz adandó az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/848 rendelete (2018. május 30.) szabályainak megfelelően ökológiai termelésre utaló kifejezéssel megjelölt termék esetén.
Hasznos linkek:
EU Ecolabel útmutató
Az Európai Bizottság rövid ismertetője a zöld termékekről és szolgáltatásokról
E1a Ha az E1 kérdésre a válasz igenlő (bármelyik „Igen” kezdetű), a felsoroltak közül mely(ek)re vonatkozik ez a minősítés?
(Több válasz is megjelölhető.)
- Uniós ökocímke (EU Ecolabel)
- Környezetbarát termék vagy szolgáltatás
- NÉBIH által „ökológiai jelöléssel ellátott termék”
- Egyik sem
Miért szükséges a kérdés megválaszolása?
Annak érdekében, hogy egy vállalkozás korábbi fenntarthatósági témakörbe illeszkedő tevékenységéről átfogó képet lehessen adni, be kell mutatni, hogy pontosan milyen címkével vagy minősítéssel rendelkezik a vizsgált vállalkozás valamely terméke. Ezek bemutatása valószínűsíti, hogy a vállalkozás kiterjedt ismeretrendszerrel rendelkezik az ESG környezeti pillére kapcsán, amely nagyban erősítheti a vele szembeni üzleti bizalmat.
E1b Ha az E1 kérdésre a válasz „Igen, értékesítünk saját előállítású zöld energiát”, milyen megújuló, illetve alacsony karbonkibocsátású energiaforrást hasznosít?
(Több válasz is megjelölhető.)
- Napenergia
- Szélenergia
- Vízenergia
- Biogáz hasznosításából származó energia
- Nukleáris energia, mint alacsony karbonkibocsátású energiaforrás
- Fenntartható biomassza – megújuló forrásból származó szerves anyagok (pl.: faforgács, növényi hulladék) elégetésével nyert energia
- Egyéb biomassza – nem feltétlenül fenntartható forrásból származó szerves anyagok (pl.: hulladékból származó tüzelőanyag) elégetésével nyert energia
- Megújuló hidrogén tüzelőanyagcella – Hidrogén gáz elektrokémiai reakciójával állít elő elektromos áramot, melléktermékként csak vízgőz keletkezik.
- Geotermikus energia
- Fosszilis tüzelőanyagot hasznosító erőművek CCS rendszerrel – Szén, olaj vagy földgáz elégetésével termelnek áramot, de a keletkező szén-dioxidot (CO₂) leválasztják és tárolják (CCS = Carbon Capture and Storage).
- Egyéb (Kérjük részletezze!)
Miért szükséges a kérdés megválaszolása?
A kérdés megválaszolása több szempontból is lényeges a vállalkozások számára. Egyrészt a vevői kör számára a fosszilis energiaforrásoktól nagy mértékben függő beszállítók kockázatot jelenthetnek a változó szabályozások, például karbonadók vagy kvóták miatt, ugyanakkor az alacsony karbonkibocsátású energiaforrásokat használó partnerek előnyösebbek lehetnek számukra hosszú távon. Másrészt a fogyasztók egyre tudatosabbak, és hajlamosabbak előnyben részesíteni azokat a vállalatokat, amelyek fenntartható megoldásokat kínálnak. Harmadrészt a megújuló energiaforrásokat hasznosító beszállítók stabilabb árakat biztosíthatnak, mivel kevésbé érintettek az energiaárak ingadozásában, így pénzügyi biztonságot nyújthatnak a nagyvállalat számára. Összességében a megújuló, illetve alacsony karbonkibocsátású energiaforrások hasznosításával kapcsolatos információk megosztása hozzájárul a vállalkozás környezeti teljesítményének pozitív megítélésében.
Hasznos információk:
- Fenntartható biomassza: olyan szerves anyagokból származó energiaforrás, amelyet úgy használnak fel, hogy az nem veszélyezteti a természeti erőforrásokat, a környezetet és a hosszú távú ökológiai egyensúlyt. A fenntarthatóság ebben az esetben azt jelenti, hogy a biomassza forrásának utánpótlása biztosított, és előállítása, valamint felhasználása nem okoz tartós környezeti károkat (például faforgács és erdészeti hulladék, növényi hulladék, mezőgazdasági maradványok stb.).
- Egyéb biomassza: olyan szerves anyagokból nyert energiaforrást jelent, amely nem feltétlenül fenntartható forrásból származik, vagy amelynek felhasználása jelentős környezeti terhelést okozhat. Bár az ilyen biomassza is a megújuló energiaforrások közé tartozhat, alkalmazása gyakran kérdéseket vet fel a fenntarthatóság, a karbonlábnyom és az ökológiai hatások szempontjából. Például hulladékból származó tüzelőanyag, kérdéses forrásból származó faanyag, fosszilis tüzelőanyaggal támogatott biomassza, nem újratelepített biomassza források.
- A Carbon Capture and Storage (CCS), magyarul szén-dioxid-leválasztás és tárolás, egy olyan technológia, amelynek célja a légkörbe kerülő szén-dioxid (CO₂) kibocsátásának jelentős csökkentése. A CCS rendszerek a CO₂-t ipari folyamatokból vagy fosszilis tüzelőanyaggal működő erőművekből nyerik ki, majd azt hosszú távú tárolásra alkalmas föld alatti geológiai képződményekbe juttatják. A CCS egy ígéretes technológia, amely segíthet a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében, különösen a nehezen dekarbonizálható iparágakban. Bár jelenleg még vannak gazdasági és technikai kihívásai, szerepe kulcsfontosságú lehet a klímavédelmi célok elérésében, különösen a fosszilis energiahordozókról való átmenet időszakában.
E2 Vállalkozásának van környezetvédelmi megfelelése vagy minősítése? Vesz-e igénybe működéséhez minősített zöld terméket vagy szolgáltatást?
Miért szükséges a kérdés megválaszolása?
Amennyiben egy vállalkozás rendelkezik környezetvédelmi megfeleléssel/minősítéssel, illetve tevékenysége során aktívan felhasznál minősített zöld terméket vagy szolgáltatást, úgy jogosan feltételezhető, hogy a vállalkozás kiterjedt és naprakész ismeretrendszerrel rendelkezik környezeti fenntarthatósági kérdésekben. Az ESG törvény által előírt fenntarthatósági célú átvilágítás során e tényezőt pozitívumként, tehát az esetleges releváns kockázatokat érdemben csökkentő tulajdonságként szükséges értékelni.
Hasznos információk:
- A környezetvédelmi megfelelés azt jelenti, hogy egy vállalat, termék vagy szolgáltatás megfelel a környezetvédelmi szabályozásoknak, előírásoknak és normáknak, amelyek célja a környezeti terhelés minimalizálása és a fenntarthatóság előmozdítása. Ez magában foglalja a vonatkozó jogszabályok, például kibocsátási határértékek, hulladékkezelési előírások, valamint a veszélyes anyagok használatára és az erőforrások felhasználására vonatkozó szabályok betartását.
- A környezetvédelmi minősítések ezzel szemben olyan tanúsítványok vagy címkék, amelyek igazolják, hogy egy termék, szolgáltatás vagy vállalat egy egységes kritériumrendszer szerint az átlagosnál magasabb szintű környezeti teljesítményt nyújt. Ezeket gyakran független szervezetek vagy hatóságok ítélik oda, például az EU ökocímke, az EMAS minősítés, az ISO 14001 környezetirányítási rendszer tanúsítvány, az Energy Star minősítés, vagy épületek kapcsán a BREEAM és LEED. Ezek a minősítések segítenek a fogyasztóknak és az üzleti partnereknek megbízhatóan azonosítani a fenntarthatóbb választásokat, és ösztönzik a vállalatokat a környezeti teljesítményük javítására.
E3 Vállalkozása végeztet a beszállítóival környezetvédelmi értékelést bármely terméke vagy szolgáltatása vonatkozásában?
Miért szükséges a kérdés megválaszolása?
Egy vállalkozás számára előnyös, ha beszámol arról, végeztet-e a beszállítóival környezetvédelmi értékelést, mivel ez a szempont egyre nagyobb súllyal esik latba az üzleti döntéshozatalban és a fogyasztói megítélésben, és az egyre szigorodó szabályozási környezetben a hatóságok és partnerek is elvárhatják az átláthatóságot és a zöld gyakorlatokat. A vevők és a végső fogyasztók jellemzően egyre nagyobb mértékben keresik az etikus és fenntartható megoldásokat kínáló vállalkozásokat, így a beszállítói lánc környezeti fenntarthatóságának ellenőrzése és az erről való kommunikáció versenyelőnyt biztosíthat.
E4 Vállalkozása állít ki valamely termékéről környezetvédelmi terméknyilatkozatot (EPD)?
Miért szükséges a kérdés megválaszolása?
Amennyiben egy vállalkozás kiállít valamely termékéről környezetvédelmi terméknyilatkozatot (EDP), úgy jogosan feltételezhető, hogy a vállalkozás kiterjedt, illetve naprakész ismeretrendszerrel rendelkezik környezeti fenntarthatósági kérdésekben. Az ESG törvény által előírt fenntarthatósági célú átvilágítás során ennek bemutatása előnyt jelent a vállalkozás számára, melyet a külső érintettjei az esetleges kockázatokat érdemben csökkentő tulajdonságként értékelhetnek.
Hasznos link:
The International EPD System – Type III Environmental Declaration
E5 Vállalkozásában az elmúlt üzleti évben mekkora volt a teljes energiafogyasztás (önfogyasztással együtt)?
Miért szükséges a kérdés megválaszolása?
Minél nagyobb egy vállalkozás teljes energiafogyasztása, annál jelentősebb lehet az ezzel kapcsolatos környezetterhelés. Emiatt az átvilágítás kezdeti szakaszában a jelentősebb energiafogyasztással rendelkező vállalkozásokat fenntarthatósági szempontból kockázatosabbnak kell tekinteni. Ugyanakkor ezt árnyalhatja a többi kérdésre adott válasz, hiszen a kérdőív egy komplex megközelítést alkalmaz. A kérdés megválaszolása tehát elengedhetetlen annak érdekében, hogy a vállalkozás működésével kapcsolatos ESG kockázatok minél teljesebben vizsgálhatók legyenek.
Hasznos információk:
- A kérdés megválaszolásához hasznos segítséget nyújthat az SZTFH honlapján elérhető ESG kalkulátor, amely egy helyen biztosítja az ESG-beszámoló mellékletét képező kérdőív összetettebb, numerikus adatainak megválaszolását igénylő kérdéseihez az értékek kiszámolását, miközben minimalizálja a számítási hibák lehetőségét. A kalkulátor használata ingyenes és opcionális.
- A válaszadás során az energiafogyasztást megawattóra (MWh) egységben kell megadni, szükség esetén az adatokat erre átszámítva.
- A végeredménybe mindenfajta energiafelhasználást bele kell számítani, amely a vállalkozás tevékenységéhez kapcsolódik, függetlenül annak forrásától (azaz az energiahordozó típusától). Ideértendő így például a villamos áram, a földgáz, a szén, a fűtőolaj, az üzemanyag (benzin, dízel, LPG, CNG, kerozin, hajózáshoz használt üzemanyag) és a hőenergia felhasználása is.
- Az önfogyasztás az erőműegység telephelyének teljes villamosenergia-fogyasztása, beleértve az erőműegység villamosenergia- és hőenergia-termelésének, a termelőeszközök üzemének és üzemeltetésének fenntartására a saját termelésből vagy a hálózatból felhasznált villamos energiát, valamint az erőműegységet tulajdonló gazdasági társaságnak és az erőműegység üzemeltetőjének a telephelyen történő, villamosenergia-tárolástól eltérő minden egyéb célú villamosenergia-fogyasztását is.
Hasznos link:
ESG-kalkulátor
E6 Vállalkozásában az elmúlt üzleti évben a felhasznált villamos energia hány százaléka származott megújuló forrásokból[1]?
Miért szükséges a kérdés megválaszolása?
A vállalkozás által felhasznált villamos energia mennyisége mellett legalább olyan fontos információ az is, hogy ennek mekkora része származott megújuló energiaforrásokból. A vállalkozások fenntarthatósági kockázatait jelentős mértékben csökkentheti a megújuló energiaforrások minél szélesebb körű felhasználása, hiszen ez érdemben mérsékelheti a vállalkozás energiafüggőségét, karbonlábnyomát, illetve – egyebek mellett – a működéssel kapcsolatos káros egészségügyi és környezeti hatásokat. Az alacsonyabb ESG kockázatok üzleti előnyt jelenthetnek a vállalkozásoknak.
A kérdésre adott válaszok a felhasznált villamos energia megújuló energiaforrásokból előállított részarányát három különböző szempontrendszer szerint mutatják be, amelyek között átfedés is lehet. Ennek az átfedésnek a mértéke az esetek döntő hányadában alacsonynak tekinthető, így az átfedésből eredő kettős elszámolás megjelenítése figyelmen kívül hagyható.
Hasznos információk:
- A kérdés megválaszolásához hasznos segítséget nyújthat az SZTFH honlapján elérhető ESG kalkulátor, amely egy helyen biztosítja az ESG beszámoló mellékletét képező kérdőív összetettebb, numerikus adatainak megválaszolását igénylő kérdéseihez az értékek kiszámolását, miközben minimalizálja a számítási hibák lehetőségét. A kalkulátor használata ingyenes és opcionális.
- Az érték átemelhető a vállalkozások fenntarthatósági beszámolóiból, ennek hiányában az energiaszolgáltatótól kérhetők pontos információk.
- A Magyarországon vásárolt villamos energia megújuló részaránya 2023-ban 19,5% volt. Mivel az érték a különböző években jelentősen eltér, ismétlődő felülvizsgálata szükséges évente.
Hasznos linkek:
Megújuló energiaforrások felhasználásának részaránya a bruttó végső energia fogyasztáson belül (Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, 6.1. táblázat)
ESG-kalkulátor
[1] Megújuló energiaforrások: napenergia, biomassza (biogáz, bioüzemanyag, szilárd biomassza), szélenergia, vízenergia (ideértve az óceánok és tengerek különböző mozgásaiból származó energiát is), geotermikus energia.
E7 Vállalkozásában az elmúlt üzleti évben a felhasznált fűtés/hűtés hány százaléka származott megújuló forrásokból?
Miért célszerű a kérdés megválaszolása?
A vállalkozás számára azért fontos beszámolni arról, hogy a felhasznált fűtés vagy hűtés hány százaléka származott megújuló forrásokból, mert ez tükrözi elkötelezettségét a fenntarthatóság és a klímavédelem iránt. Az ilyen adatok átlátható kommunikációja hozzájárulhat a vállalkozás pozitív megítéléséhez a vásárlók, a partnerek és a befektetők körében, különösen egy olyan időszakban, amikor a környezettudatosság egyre fontosabb szempontként jelentkezik a döntéseikben.
Hasznos információk:
- Az értékek átemelhetők a vállalkozások fenntarthatósági beszámolóiból, ennek hiányában a fűtéshez/hűtéshez felhasznált energiát szolgáltató(k) tud(nak) információt nyújtani.
E8 Vállalkozása által tulajdonolt vagy bérelt ingatlanjai összterületének mekkora hányada rendelkezik épületminősítési rendszer tanúsításával?
Miért szükséges a kérdés megválaszolása?
A vállalkozás által használt ingatlanok épületminősítési tanúsítással való ellátottsága (pl.: LEED, BREEAM) alátámaszthatja fenntarthatósági elkötelezettségét, különösen az energiahatékonyság, környezetvédelem és társadalmi felelősségvállalás terén.
A tanúsítványok megléte pozitívan hat a vállalkozás megítélésére ügyfeleik, partnereik és befektetőik körében, miközben csökkentheti az üzemeltetési költségeket és növelheti az ingatlanok értékét. Továbbá a tanúsított épületek hozzájárulnak a szén-dioxid-kibocsátás mérsékléséhez, valamint megfelelnek az egyre szigorodó szabályozási követelményeknek, ami hosszú távon versenyelőnyt biztosíthat a piacon.
Hasznos információk:
- Az épületminősítési tanúsításokra példák: LEED (Leadership in Energy and Environmental Design), BREEAM (Building Research Establishment Environmental Assessment Method), EU GreenBuilding, WELL Building Standard, DGNB (Deutsche Gesellschaft für Nachhaltiges Bauen) stb.
Hasznos linkek:
Leadership in Energy and Environmental Design
Building Research Establishment Environmental Assessment Method
EU GreenBuilding
WELL Building Standard
Deutsche Gesellschaft für Nachhaltiges Bauen
E9 A lényegesség elve alapján hogyan értékeli a vállalkozása tevékenységét érintő külső fenntarthatósági kockázatokat és lehetőségeket, továbbá a vállalkozása működése során a társadalomra és a környezetre gyakorolt hatását? A fenntarthatóság érvényesítése érdekében figyelembe veszi-e a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégiában foglaltakat a tevékenysége során? Ha igen, hogyan teszi ezt?
Miért szükséges a kérdés megválaszolása?
A részletesen kifejtett válasz alapján komplex információ nyerhető a fenntarthatósági célú átvilágításhoz szükséges kulcsinformációkról, különösen a vállalkozás működéséből fakadó legjelentősebb kockázatokról és lehetőségekről.
Hasznos információk:
- 2023. évi CVIII. törvény 3. §
(1) a lényegesség elve azt biztosítja, hogy a vállalkozások megfelelő információkat hozzanak nyilvánosságra a náluk felmerülő ESG-kockázatokról és lehetőségekről.
(2) A vállalkozás a lényegesség elvét szem előtt tartva a fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségei keretében – az üzleti titok sérelme nélkül – bárki számára megismerhetővé teszi
- azt, hogy a fenntarthatósági kérdések hogyan befolyásolják a vállalkozás teljesítményét, helyzetét és fejlődését,
- a vállalkozásnál felmerülő ESG-kockázatokat és lehetőségeket, valamint
- az 1. és 2. pontban felsoroltak emberekre és környezetre gyakorolt hatásait.
- A hazai ESG törvényi szabályozás 2024. decemberi módosítását követően a törvény a „kettős lényegesség” elvét egyszerűsítve csupán a „lényegesség” elvét szabályozza, mely azt biztosítja, hogy a vállalkozások megfelelő információkat hozzanak nyilvánosságra a náluk felmerülő ESG kockázatokról és lehetőségekről. Az ESG lábakhoz kapcsolódó kockázatok túlságosan konkrét egyezményekhez kötése helyett általánosabb megfogalmazást használ a módosított törvény annak érdekében, hogy a kockázatokat minél szélesebb körben lehessen értelmezni.
Hasznos link:
Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT)
Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia
E10 Vállalkozása rendelkezik olyan folyamattal, amelynek segítségével azonosítja, értékeli és reagál a környezeti és társadalmi kockázatokra és lehetőségekre?
Miért szükséges a kérdés megválaszolása?
Amennyiben egy vállalkozás rendelkezik olyan folyamattal, amelynek segítségével azonosítja, értékeli és kezelni tudja a környezeti és társadalmi kockázatokat és lehetőségeket, úgy feltételezhető, hogy a vállalkozás kiterjedt és naprakész ismeretrendszerrel rendelkezik környezeti fenntarthatósági kérdésekben. Ez nem csak a vállalkozás környezeti és társadalmi hatásainak csökkentését segíti, hanem versenyelőnyt is jelenthet azáltal, hogy proakítvan alkalmazkodik a változó szabályozási és piaci környezethez, továbbá feltételezhető, hogy ezen ismeretek birtokában szakszerűen alkalmazza az általa kiépített kockázatkezelési eljárásokat. Az ESG törvény által előírt fenntarthatósági célú átvilágítás során e tényezőket pozitívumként, tehát az esetleges releváns kockázatokat érdemben csökkentő tulajdonságokként szükséges értékelni.
Hasznos információk:
- A válaszadás során szükséges kitérni a kockázatkezelésre és az alkalmazkodás módjaira (például a negatív hatásokat tompító beruházások ismertetése), ill. azoknak a lehetőségeknek az ismertetésére, amelyek a hatások következtében merülnek fel.
- Érdemes továbbá kitérni arra is, hogy a vállalkozás hogyan használja ki a hatásokból adódó üzleti lehetőségeket (pl. zöld beruházások, környezetbarát technológiák alkalmazása).
E11 Vállalkozása az elmúlt két üzleti évben összesen mekkora kifizetést kapott szélsőséges időjárási esemény/természeti katasztrófa által okozott kárra?
Miért szükséges a kérdés megválaszolása?
A szélsőséges időjárási események vagy természeti katasztrófák által okozott károkra kapott kifizetések adatainak gyűjtése fontos az ESG elemzés során, mivel ezek az események a vállalkozás környezeti sérülékenységére és a kapcsolódó kockázatokra világítanak rá és valószínűsíti további káresemények bekövetkezését is a vállalkozás tevékenységével összefüggésben, így e szempont figyelembevétele elengedhetetlen a vállalkozáshoz kapcsolódó kockázatok teljeskörű megismeréséhez.
Hasznos információk:
- A válaszban az állam által, illetve a biztosítók által kifizetett összegeket elkülönítve kell megjeleníteni. Ideértendők például a jégkár, aszálykár, árvíz- vagy belvízkár okán kapott kifizetések.
- A válaszadás során azt is szükséges megjelölni, hogy milyen kitettséggel rendelkezik a vállalkozása, továbbá, hogy pontosan milyen károkról beszélhetünk (pl. aszály, árvíz, jégkár, belvíz stb.)
- Érdemes jelezni, hogy a vállalkozás milyen intézkedéseket tett az ilyen események hatásainak mérséklése érdekében (pl.: biztosítások, infrastruktúra-fejlesztések, stb.)
E12 Vállalkozásában az elmúlt két üzleti évben mekkora volt az üvegházhatású gázok teljes, közvetlen (Scope 1) kibocsátása?
Miért szükséges a kérdés megválaszolása?
Azok a vállalkozások, amelyek nyomon követik és aktívan csökkentik, valamint beszámolnak az üvegházhatású gázok kibocsátásáról, versenyelőnyre tehetnek szert. Egyre több fogyasztó és befektető preferálja azokat a vállalkozásokat, amelyek elkötelezettek a fenntarthatóság iránt. A klímaváltozás kockázatot jelent a vállalkozások számára is, legyen szó természeti katasztrófákról, nyersanyaghiányról vagy szabályozási változásokról. A kibocsátási adatok nyomon követése és jelentése, segíti a vállalkozásokat abban, hogy jobban alkalmazkodjanak ezekhez a kockázatokhoz, mindemellett motiválhatja is őket arra, hogy csökkentsék a környezeti terhelést, optimalizálják a termelési folyamataikat, és környezetbarát technológiákat fejlesszenek.
Hasznos információk:
- A kérdés megválaszolásához hasznos segítséget nyújthat az SZTFH honlapján elérhető ESG kalkulátor, amely egy helyen biztosítja az ESG-beszámoló mellékletét képező kérdőív összetettebb, numerikus adatainak megválaszolását igénylő kérdéseihez az értékek kiszámolását, miközben minimalizálja a számítási hibák lehetőségét. A kalkulátor használata opcionális.
- A kibocsátási mennyiség kifejezése tonna szén-dioxid-egyenértékben szükséges. Ez az egyes üvegházhatású gázok globális felmelegedési potenciáljának (GWP) mérésére szolgáló általános mértékegység, egy egység szén-dioxid globális felmelegedési potenciáljában kifejezve. Lehetővé teszi a különböző üvegházhatású gázok kibocsátásának (vagy kibocsátásuk elkerülésének) egységes alapon történő értékelését (ld. az alábbi lista szerinti módszertanok).
- A kockázatértékelés során elsődleges fontosságú figyelembe venni, hogy mely ágazatba tartozik a vizsgált vállalkozás.
- A Scope 1, Scope 2, Scope 3 kifejezések alatt a GHG Protocol Corporate Accounting and Reporting Standard szerinti kifejezések értendők (további részletek a következő pontban található linken érhetőek el).
- Az elfogadott mérésre alkalmazott metodológiák (az ezektől eltérőket külön szükséges részletezni):
- Act on the Rational Use of Energy
- Defra Environmental Reporting Guidelines: Including streamlined energy and carbon reporting guidance, 2019
- ENCORD: Construction CO2e Measurement Protocol
- EPRA (European Public Real Estate Association) guidelines, 2011
- EPRA (European Public Real Estate Association) Sustainability Best Practice recommendations Guidelines, 2017
- European Union Emission Trading System (EU ETS): The Monitoring and Reporting Regulation (MMR) – General guidance for installations
- European Union Emissions Trading System (EU ETS): The Monitoring and Reporting Regulation (MMR) – General guidance for aircraft operators
- French methodology for greenhouse gas emissions assessments by companies V4 (ADEME 2016)
- IEA CO2 Emissions from Fuel Combustion
- International Wine Industry Greenhouse Gas Protocol and Accounting Tool
- IPCC Guidelines for National Greenhouse Gas Inventories, 2006
- ISO 14064-1
- The Climate Registry: Electric Power Sector (EPS) Protocol
- The Climate Registry: General Reporting Protocol
- The Climate Registry: Local Government Operations (LGO) Protocol
- The Climate Registry: Oil & Gas Protocol
- The GHG Indicator: UNEP Guidelines for Calculating Greenhouse Gas Emissions for Businesses and Non-Commercial Organizations
- The Greenhouse Gas Protocol: A Corporate Accounting and Reporting Standard (Revised Edition)
- The Greenhouse Gas Protocol Agricultural Guidance: Interpreting the Corporate Accounting and Reporting Standard for the Agricultural Sector
- The Greenhouse Gas Protocol: Public Sector Standard
- The Greenhouse Gas Protocol: Scope 2 Guidance
- The Greenhouse Gas Protocol: Corporate Value Chain (Scope 3) Standard
- Toitū carbonreduce programme
- Toitū carbonzero programme
- US EPA Center for Corporate Climate Leadership: Direct Fugitive Emissions from Refrigeration, Air Conditioning, Fire Suppression, and Industrial Gases
- US EPA Center for Corporate Climate Leadership: Indirect Emissions From Events and Conferences
- US EPA Center for Corporate Climate Leadership: Indirect Emissions From Purchased Electricity
- US EPA Center for Corporate Climate Leadership: Direct Emissions from Stationary Combustion Sources
- US EPA Center for Corporate Climate Leadership: Direct Emissions from Mobile Combustion Sources
- US EPA Mandatory Greenhouse Gas Reporting Rule
- US EPA Emissions & Generation Resource Integrated Database (eGRID)
- VfU (Verein fur Umweltmanagement) Indicators Standard WBCSD: The Cement CO2 and Energy Protocol World Steel Association CO2
Hasznos linkek:
The Greenhouse Gas Protocol
World Resources Institute – Greenhouse Gas Protocol
ESG kalkulátor
E13 Vállalkozásában az elmúlt két üzleti évben mekkora volt az üvegházhatású gázok teljes közvetett (Scope 2) kibocsátása a LOKÁCIÓ alapú megközelítés szerint?
Miért szükséges a kérdés megválaszolása?
A lokáció alapú módszer az adott földrajzi terület energiamixének tényleges kibocsátási tényezőin alapul, így reális képet ad a vállalkozás környezeti terheléséről. Ez különösen lényeges az energiafogyasztásból eredő kibocsátások és a fenntarthatósági célok teljesítésének pontos nyomon követésében. A lokáció alapú adatok nyilvánosságra hozatala segíti a szabályozási követelményeknek való megfelelést, a környezetvédelmi teljesítmény hiteles bemutatását, és lehetőséget ad az érintettek számára, hogy objektíven értékeljék a vállalkozás fenntarthatósági erőfeszítéseit.
Hasznos információk:
- A kérdés megválaszolásához hasznos segítséget nyújthat az SZTFH honlapján elérhető ESG kalkulátor, amely egy helyen biztosítja az ESG beszámoló mellékletét képező kérdőív összetettebb, numerikus adatainak megválaszolását igénylő kérdéseihez az értékek kiszámolását, miközben minimalizálja a számítási hibák lehetőségét. A kalkulátor használata ingyenes és opcionális.
- A lokáció alapú megközelítés a gázkibocsátás mérésében és jelentésében azt jelenti, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását azon a földrajzi helyen számítják, ahol az energiát ténylegesen felhasználják. Ez a megközelítés az adott régió vagy helyszín átlagos villamosenergia-mixén alapul, vagyis figyelembe veszi, hogy az adott területen a villamosenergia előállítása milyen arányban történik különböző forrásokból (pl. szén, földgáz, megújuló energiaforrások).
- A válaszadás során a vállalkozás indirekt ÜHG-kibocsátását (például vásárolt elektromos energia előállításához kapcsolódó ÜHG-kibocsátás) szükséges megadni.
- A számítás során a „GHG Protocol vállalkozási Számítási és Jelentési Szabvány” módszertanának alkalmazása szükséges.
- Az értéket az egyes üvegházhatású gázok globális felmelegedési potenciáljának (GWP) mérésére szolgáló általános mértékegységben, szén-dioxid-egyenértékben kell megadni.
- A Scope 1, Scope 2, Scope 3 kifejezések alatt a GHG Protocol Corporate Accounting and Reporting Standard szerinti kifejezések értendők. A Scope 2 adatok, amelyek a vállalkozások által közvetetten, például vásárolt villamos energia felhasználásából származó üvegházhatású gázkibocsátásokat mutatják, kulcsfontosságúak az összehasonlíthatóság szempontjából, mivel egységes mérési és jelentési keretet biztosítanak, lehetővé téve, hogy a piaci és helyi sajátosságoktól függetlenül, objektíven összehasonlíthatóak legyenek a különböző vállalkozások fenntarthatósági teljesítményei.
Hasznos linkek:
The Greenhouse Gas Protocol
World Resources Institute – Greenhouse Gas Protocol
ESG-kalkulátor
E14 Vállalkozásában az elmúlt két üzleti évben mekkora volt az üvegházhatású gázok teljes közvetett (Scope 2) kibocsátása a PIACI alapú megközelítés szerint?
Miért célszerű a kérdés megválaszolása?
Azok a vállalkozások, amelyek a válaszuk alapján aktívan csökkentik és beszámolnak az üvegházhatású gázok kibocsátásáról, versenyelőnyre tehetnek szert. Egyre több fogyasztó és befektető preferálja azokat a cégeket, amelyek elkötelezettek a fenntarthatóság iránt. A klímaváltozás kockázatot jelent a vállalkozások számára is, legyen szó természeti katasztrófákról, nyersanyaghiányról vagy szabályozási változásokról. A kibocsátási adatok nyomon követése és jelentése segíti a vállalkozásokat abban, hogy jobban alkalmazkodjanak ezekhez a kockázatokhoz, mindemellett motiválhatja is őket arra, hogy csökkentsék a környezeti terhelést, optimalizálják a termelési folyamataikat, és fejlesszenek környezetbarát technológiákat.
Hasznos információk:
- A piaci alapú megközelítés a gázkibocsátás mérésében és jelentésében azt jelenti, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását az adott helyszínen felhasznált villamosenergia specifikus beszerzési forrásai alapján számítják ki. Ez a megközelítés figyelembe veszi az egyes energiaforrásokhoz kapcsolódó szerződéseket, mint például a megújuló energia tanúsítványokat (Renewable Energy Certificates, RECs), hosszú távú villamosenergia-vásárlási megállapodásokat (Power Purchase Agreements, PPAs), és a szén-dioxid-kibocsátási kvótákat.
- A Scope 2 kibocsátások mérésénél alkalmazott piaci és lokáció alapú megközelítések egymást kiegészítve nyújtanak teljes képet a vállalkozások közvetett üvegházhatású gázkibocsátásairól. A GHG Protokoll irányelvei alapján mindkét módszert használni kell. E kettős megközelítés lehetővé teszi, hogy a vállalkozások az energiaszolgáltatási stratégiájuk és az energiahatékonyságot célzó intézkedéseik hatását is bemutassák, miközben összehasonlíthatóvá válnak különböző országok és régiók vállalatainak fenntarthatósági teljesítményei.
- A számítás során a „GHG Protocol vállalkozási Számítási és Jelentési Szabvány” módszertanának alkalmazása szükséges.
- Az értéket az egyes üvegházhatású gázok globális felmelegedési potenciáljának (GWP) mérésére szolgáló általános mértékegységben, szén-dioxid-egyenértékben kell megadni.
- A Scope 1, Scope 2, Scope 3 kifejezések alatt a GHG Protocol Corporate Accounting and Reporting Standard szerinti kifejezések értendők.
Hasznos link:
World Resources Institute – Greenhouse Gas Protocol
E15 Vállalkozásában az elmúlt két üzleti évben mekkora volt az üvegházhatású gázok teljes nem saját tulajdonú közvetett (Scope 3) kibocsátása a felsorolt kategóriákban?
Miért célszerű a kérdés megválaszolása?
A Scope 3 kibocsátások jelentik a legtöbb vállalkozás esetében az emisszió legnagyobb részét, ezért ezek mérése és nyilvánosságra hozatala elengedhetetlen a fenntarthatósági célok hiteles és átfogó eléréséhez. Ez nemcsak a szabályozási követelményeknek való megfelelést segíti, hanem lehetőséget ad a vállalkozásnak, hogy azonosítsa a kibocsátáscsökkentés kritikus területeit, javítsa beszállítói kapcsolatait, és fokozza az átláthatóságot a partnerek, befektetők és ügyfelek irányába. Az erre vonatkozó adatok hangsúlyozása növelheti a vállalkozás piaci pozícióját, különösen a környezettudatos fogyasztók megszólításának eredményeképpen.
Hasznos információk:
- A kérdés megválaszolása önkéntes minden vállalkozás számára, azonban javasolt annak megválaszolása, hiszen ezzel a kategóriával kapcsolatos jellemzők járulnak hozzá legnagyobb arányban a vállalkozás teljes ÜHG-lábnyomához.
- A Scope 3 kibocsátás azoknak a közvetett üvegházhatású gázkibocsátásoknak az összességét jelenti, amelyek egy vállalkozás értékláncában keletkeznek, de nem tartoznak a Scope 1 (közvetlen kibocsátás) és Scope 2 (közvetett kibocsátás) kategóriákba.
- A Scope 3 kibocsátások a vállalkozás értékláncán belüli, közvetett üvegházhatású gázkibocsátásokat foglalják magukban, amelyek a vállalkozás működésén kívül keletkeznek. Ezeket a kibocsátásokat a GHG Protokoll 15 kategóriába sorolja: beszerzés (megvásárolt áruk és szolgáltatások, tőkejavak, üzleti utazások), szállítás (fel- és leszállítások, hulladékszállítás és -kezelés), végfelhasználás (az értékesített termékek használata, értékesített termékek életciklusa, az értékesítés utáni szállítás), egyéb kapcsolódó kategóriák (befektetések, alkalmazotti ingázás).
- A számítás során a „GHG Protocol vállalkozási Számítási és Jelentési Szabvány” módszertanának alkalmazása javasolt.
- Az értéket az egyes üvegházhatású gázok globális felmelegedési potenciáljának (GWP) mérésére szolgáló általános mértékegységben, szén-dioxid-egyenértékben kell megadni.
Hasznos linkek:
The Greenhouse Gas Protocol – Technical Guidance for Calculating Scope 3 Emissions
The Greenhouse Gas Protocol – Corporate Value Chain (Scope 3) Accounting and Reporting Standard
World Resources Institute – Greenhouse Gas Protocol
E16 Vállalkozása rendelkezik az emissziós célokat támogató átállási tervvel vagy dekarbonizációs stratégiával?
Miért szükséges a kérdés megválaszolása?
Az emissziós célokat támogató átállási tervvel vagy dekarbonizációs stratégiával rendelkező vállalkozások esetében az érintettek vélhetően kisebb környezeti kockázatokat valószínűsítenek, mint az ilyen tervvel vagy stratégiával nem rendelkező vállalkozások esetében. Fontos, hogy a bemutatott terv vagy stratégia megalapozott legyen, ezért szükséges az úgynevezett IIGCC-kritériumok alkalmazása a válaszadás során.
Hasznos információk:
- A vállalkozások dekarbonizációs stratégiája olyan átfogó terv, amely a vállalkozás szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére és a klímasemlegességi célok elérésére irányul. Ez magában foglalja a működési folyamatok, az ellátási lánc, valamint a termékek és szolgáltatások környezeti terheinek mérséklését. Főbb elemei a következők lehetnek: energiahatékonyság javítása, megújuló energiaforrások alkalmazása, ellátási lánc karbonlábnyomának csökkentése, termék- és szolgáltatásinnováció, kibocsátáskompenzáció, szervezeti kultúra és képzés, célok és jelentéstétel stb.
- Az IIGCC (Institutional Investors Group on Climate Change) kritériumok olyan irányelvek és elvárások, amelyeket az intézményi befektetők alkalmaznak a portfólióikban lévő vállalatok klímaváltozással kapcsolatos teljesítményének értékelésére és a fenntarthatósági célok elérésének támogatására. Az IIGCC célja, hogy elősegítse a vállalati szektor klímavédelmi célkitűzéseinek megvalósítását és támogassa az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállást. A gyakorlatban többféleképpen is segítheti a vállalati stratégiaalkotást, például tudományosan megalapozott célkitűzések (Science Based Targets Initiative) bevezetése valósulhat meg, amelyekhez reális időkeretet tudnak megadni.
Hasznos linkek:
- évi L. törvény az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményben Részes Feleinek 21. Konferenciáján elfogadott Párizsi Megállapodás kihirdetéséről
Paris Aligned Investment Initiative – Net Zero Investment Framework 1.0. (Implementation Guide)
Institutional Investors Group on Climate Change
E17 Vállalkozása rendelkezik üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentésére vonatkozó célkitűzésekkel?
Miért szükséges a kérdés megválaszolása?
Azon vállalkozások működése kapcsán, amelyek rendelkeznek az ÜHG-kibocsátásukra vonatkozó reális – és konkrét időtávra, mennyiségre vonatkozó – célkitűzésekkel, vélhetően kisebb környezeti kockázatok valószínűsíthetők, mint azok kapcsán, amelyek még nem rendelkeznek ilyenekkel. Ezek meghatározásában segítségére lehet a vállalkozásoknak a Science Based Targets nemzetközi kezdeményezése, amely a mérhetőség és hitelesség szempontjából lényeges. Mindemellett nemcsak a környezeti fenntarthatósági célok meghatározása kulcsfontosságú, hanem a befektetői és fogyasztói bizalom elősegítése és erősítése is, mivel a világosan meghatározott, átlátható és ambiciózus fenntarthatósági törekvések javítják a vállalkozás hitelességét és piaci pozícióját.
Hasznos linkek:
Science Based Targets initiative (SBTi) – Target Validation Protocol for Near-term Targets
E18 Az EU fenntartható finanszírozás taxonómiája alapján az elmúlt két üzleti évben bevételeinek és/vagy kiadásainak mekkora hányada sorolandó a Taxonómiához igazítható („eligible”), illetve a Taxonómiához igazodó („aligned”) tevékenységek köréhez? (az „eligible” és „aligned” kategóriák közül legalább egy-egy, tehát összesen kettő mutató megadása kötelező)
Miért szükséges a kérdés megválaszolása?
Az EU Taxonómia előírja, hogy a nem pénzügyi vállalkozásoknak közzé kell tenniük a Taxonómiához igazítható („eligible”) és a Taxonómiához igazodó („aligned”) tevékenységeikhez kapcsolódó árbevétel, beruházási kiadások (CAPEX) és/vagy működési költségek (OPEX) arányát. A válaszadás nemcsak jogszabályi kötelezettség, hanem az ESG kritériumokkal való összhangot is erősíti, ami alapvető elvárás a fenntartható működést célzó vállalkozások számára.
Hasznos információk:
- Taxonómiához igazítható (eligible) tevékenységek: azok a gazdasági tevékenységek, amelyek szerepelnek az EU taxonómiájában, azaz olyan ágazatokhoz vagy tevékenységekhez tartoznak, amelyek potenciálisan hozzájárulhatnak az EU fenntarthatósági céljaihoz. Csak azt vizsgálja, hogy a tevékenység az EU taxonómiája által lefedett kategóriákba tartozik-e, például megújulóenergia-termelés, energiahatékony épületek fejlesztése vagy tiszta közlekedés. Nem szükséges bizonyítani, hogy a tevékenység ténylegesen megfelel a taxonómia által előírt részletes környezeti, társadalmi és irányítási kritériumoknak.
- Taxonómiához igazodó (aligned) tevékenységek: azok a gazdasági tevékenységek, amelyek nemcsak taxonómiához igazíthatók, hanem teljesítik is az EU taxonómiája által meghatározott minden részletes követelményt, ténylegesen megfelelnek az EU fenntarthatósági céljaihoz kapcsolódó technikai kritériumoknak, a „Ne okozz jelentős kárt” (Do No Significant Harm) elvárásnak, valamint az alapvető társadalmi biztosítékoknak (pl. emberi jogi normák). Részletes adatok és bizonyítékok szükségesek arról, hogy a tevékenység környezeti szempontból fenntartható és az előírásoknak megfelelő.
- A CAPEX (Capital Expenditure) – vagy magyarul beruházási kiadás – egy vállalkozás által eszközökre vagy befektetésekre fordított költség. Ezek olyan kiadások, amelyek célja a vállalkozás eszközeinek, infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése vagy hosszú távú megőrzése. Ide tartozhat például az új gépek vásárlása, az ingatlanfejlesztés, vagy a technológiai fejlesztések.
- Az OPEX (Operational Expenditure) – vagy magyarul működési költség – olyan kiadásokat jelent, amelyek a vállalkozás napi működéséhez kapcsolódnak. Ide tartoznak azok a költségek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a vállalkozás fenntartsa a mindennapi üzleti tevékenységét. Az OPEX tartalmazhatja például a bérköltségeket, a bérleti díjakat, a közüzemi számlákat, az anyagköltséget, a karbantartást költséget és sok hasonló jellegű egyéb tételt.
Hasznos linkek:
- évi L. törvény az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményben Részes Feleinek 21. Konferenciáján elfogadott Párizsi Megállapodás kihirdetéséről
Paris Aligned Investment Initiative – Net Zero Investment Framework 1.0. (Implementation Guide)
EU Platform on Sustainable Finance – Platform considerations on voluntary information as part of Taxonomy eligibility reporting
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendelete (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról
E19 Vállalkozása emisszió-kereskedelmi rendszer hatálya alá tartozik?
Miért szükséges a kérdés megválaszolása?
Az emisszió-kereskedelmi rendszerek (pl.: EU ETS) hatálya alá tartozó vállalkozások kötelesek betartani bizonyos kibocsátási határokat és jelentéstételi kötelezettségeket, amelyek biztosítják, hogy felelősséget vállaljanak a környezeti hatásaikért, ezáltal kisebb lehet az általuk okozott káros hatások bekövetkezésének valószínűsége. Az ETS rendszerben való részvételről való beszámolás növelheti a vállalkozás környezetvédelmi hitelességét és javíthatja a reputációját.
Hasznos információk:
- Példa emissziókereskedelmi (kibocsátáskereskedelmi) rendszerre: EU Emissions Trading System (EU ETS)
Hasznos link:
EU Emissions Trading System (EU ETS)
E20 Vállalkozása rendelkezik engedélyköteles légszennyező pontforrással?
Miért szükséges a kérdés megválaszolása?
Az engedélyköteles légszennyező pontforrások azonosítása alapvető fontosságú a vállalkozás környezeti átláthatósága, szabályozási megfelelősége, egészségügyi hatások kezelése, valamint a fenntarthatósági célok elérése szempontjából. Az ilyen források működtetése általában engedélyhez kötött, és a vállalkozásoknak biztosítaniuk kell, hogy rendelkeznek ezekkel az engedélyekkel, és betartják az engedélyezési feltételeket. A válaszadással pontosabb képet adhat a vállalkozás a működésének ESG szempontból releváns aspektusairól.
Hasznos információk:
- Légszennyező pontforrás: az a levegőterhelést okozó forrás, amelynél a légszennyező anyag kibocsátási jellemzői (térfogatáram, kibocsátási koncentráció, hőmérséklet, nyomás) méréssel vagy a mérés megvalósításának gyakorlati akadályai miatt műszaki számítással egyértelműen meghatározhatók.
- Az alkérdések megválaszolása során a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011. (I. 14.) VM rendelet rendelkezései az irányadók.
- A szöveges válasz térjen ki a légszennyező anyagok felsorolására – ahol lehetséges, javasolt a csoportosítás (pl. 4/2011 VM rendelet szerinti 2.3.1. C osztályú szerves anyagok).
Hasznos linkek:
6/2011. (I. 14.) VM rendelet a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról
E20a Ha az E20 kérdésre a válasz „Igen”, vállalkozásának folyamatos vagy időszakos mérési kötelezettsége van?
Miért szükséges a kérdés megválaszolása?
A kibocsátások folyamatos mérési kötelezettségét a kibocsátások tekintetében a kockázatosabb iparágak, technológiák, illetve az egyes veszélyes légszennyező anyagokat kibocsátó létesítmények számára írja elő a jogszabály, illetve a környezetvédelmi hatóság. Azonban ez nem jelenti azt, hogy egy folyamatos mérésre kötelezett vállalkozás automatikusan nagyobb kockázatot jelentene, hiszen a kötelezettség csak az adott vállalkozás kibocsátásának folyamatos nyomon követését írja elő, ezáltal a nagyobb fokú átláthatóságot biztosítja.
A vállalkozás számára a folyamatos vagy időszakos mérési kötelezettségre vonatkozó információ megadása befolyásolja a beszállítók környezetvédelmi teljesítményének átláthatóságát, a környezeti és szabályozási kockázatok mértékét, illetve a vállalkozás fenntarthatósági céljainak elérését.
Hasznos információk:
- A kérdés megválaszolása során a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011. (I. 14.) VM rendelet rendelkezései az irányadók.
Hasznos link:
A levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011. (I. 14.) VM rendelet
E20c Ha az E20 kérdésre a válasz „Igen”, az elmúlt két üzleti évben volt-e kibocsátási határérték túllépés valamely légszennyező anyag esetében?
Miért szükséges a kérdés megválaszolása?
A vállalkozás számára a kibocsátási határérték túllépéséről való beszámolás kulcsfontosságú a jogszabályi megfelelés biztosítása, a bírságok és jogi szankciók elkerülése, valamint a környezetvédelmi kockázatok kezelése szempontjából. Emellett lehetőséget ad a problémák azonosítására és megoldására, hozzájárul a fenntarthatósági célok eléréséhez, valamint erősíti a vállalkozás hitelességét a befektetők és partnerek szemében az ESG kritériumok teljesítésével. Ez a transzparencia alapja a vállalkozás hosszú távú működési és környezeti felelősségének.
Hasznos információk:
- A szöveges válasz térjen ki a légszennyező anyagok felsorolására – ahol lehetséges, javasolt a csoportosítás (pl. 4/2011 VM rendelet szerinti 2.3.1. C osztályú szerves anyagok)
Hasznos link:
A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet
A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet
E21 Vállalkozása használ olyan anyagokat, amelyek a nemzeti vagy nemzetközi jogszabályi rendelkezések alapján korlátozás alá esnek?
Miért szükséges a kérdés megválaszolása?
A nemzeti vagy nemzetközi jogszabályi rendelkezések alapján korlátozás alá eső anyagok felhasználása kapcsán magasabb a potenciális káros hatások bekövetkezésének valószínűsége, így ezeket be kell mutatni a vállalkozások ESG szempontú kockázatértékelése során.
Hasznos információk:
- Korlátozó szabályozási példák:
- RoHS (Európai Parlament és a Tanács 2011/65/EU irányelve (2011. június 8.) és 374/2012. (XII. 18.) Korm. rendelet)
- REACH (Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete (2006. december 18.))
- SCIP adatbázis anyagai (Substances of Concern In articles, as such or in complex objects (Products))
- China RoHS2
- CA Prop 65 anyagok (Safe Drinking Water and Toxic Enforcement Act of 1986, OEHHA Proposition 65 List)
- Conflict Minerals Regulation (Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/821 rendelete (2017. május 17.))
E22 Vállalkozása által üzemeltetett környezeti zaj- és rezgésforrások rendelkeznek-e a környezetvédelmi hatóság határozatában megállapított határértékkel?
Miért szükséges a kérdés megválaszolása?
A vállalkozás által üzemeltetett környezeti zaj- és rezgésforrások megfelelnek a környezetvédelmi hatóság határozatában megállapított határértéknek, ezzel védik a környezetet és az emberi egészséget, hozzájárulnak a vállalkozás kockázatkezelési és társadalmi felelősségvállalási (CSR) céljaihoz. Ugyanakkor arra is utal, hogy a vállalkozás olyan tevékenységet folytat, amely potenciális kockázatokat hordoz magában. A kérdés megválaszolása azért szükséges, mivel így biztosítható, hogy az említett kockázatok megfelelő értékeléséhez elegendő információ álljon rendelkezésre.
E23 Vállalkozása tevékenysége során használ/gyárt/importál/exportál higanytartalmú anyagot/terméket vagy keletkezik higanytartalmú hulladéka?
Miért szükséges a kérdés megválaszolása?
A higany rendkívül veszélyes anyag, amely már kis mennyiségben is súlyosan károsíthatja az emberi egészséget és a környezetet, biológiai felhalmozódása a táplálékláncban pedig súlyos környezeti veszélyeket rejt, különösen a vízi ökoszisztémákban, ahol mérgezővé válik a halak és más élőlények számára. Emiatt a vállalkozásoknak nagy hangsúlyt kell fektetniük a higannyal kapcsolatos biztonsági előírások szigorú betartására. A megfelelő tárolás, kezelés, újrahasznosítás és ártalmatlanítás elengedhetetlen nemcsak a jogszabályi megfelelés érdekében, hanem a munkavállalók egészségének védelme és a környezeti károk minimalizálása érdekében is. Az ilyen anyaggal kapcsolatba kerülő vállalkozások kockázati értékelése magasabbnak tekinthető, ugyanakkor a helyes kezelés bemutatása mérsékelheti a kockázatok bekövetkezési valószínűségét és mértékét.
Hasznos információk:
- A válaszadás során szükséges bemutatni a higanytartalmú hulladékok kezelésének módját is.
- A válaszadás során szükséges bemutatni a higanytartalmú hulladékok újbóli felhasználásának módját.
Hasznos linkek:
2016. évi CLII. törvény a higanyról szóló Minamata Egyezmény kihirdetéséről
E23a Ha az E23 kérdésre a válasz „Igen”, vállalkozása gyárt, importál vagy exportál hozzáadott higanyt tartalmazó termékeket?
- Igen
- Igen, de regisztrált mentességgel rendelkezik a vállalkozás a tilalom alól.
- Nem
Miért szükséges a kérdés megválaszolása?
A válaszadás lehetőséget ad arra, hogy a vállalkozás átláthatóságot mutasson, ami erősíti hitelességét a szabályozó hatóságok, üzleti partnerek és a fogyasztók előtt. Amennyiben a vállalkozás regisztrált mentességgel rendelkezik, ezt is fontos feltüntetni, mert ez alátámasztja, hogy tevékenysége a jogszabályok keretein belül zajlik. Az „Igen” vagy „Nem” válasz egyértelműen meghatározza a vállalkozás szerepét a higanytartalmú termékek piacán, míg a regisztrált mentesség igazolása megvédi a céget a jogi és reputációs kockázatoktól. Ez az információ a fenntarthatósági célok elérésében, valamint az ESG megfelelésben is fontos szerepet játszhat, mivel a higany alkalmazása jelentős környezeti és egészségügyi kockázatokat hordoz.
E23b Ha az E23 kérdésre a válasz „Igen”, vállalkozása használ higanyt/higanyvegyületet alkáli klórgyártás vagy acetaldehid-gyártás során?
Miért szükséges a kérdés megválaszolása?
Az klóralkáli-gyártásban a higanycellás technológia még mindig jelen lehet, bár egyre inkább háttérbe szorul a környezeti és egészségügyi kockázatai miatt. Az acetaldehid-gyártásban pedig a higanyvegyületek katalizátorként való alkalmazása szintén komoly szabályozás alatt áll. Az ilyen információk bemutatása elengedhetetlen a jogszabályi megfelelés biztosítása, a szankciók elkerülése, valamint a környezeti felelősségvállalás demonstrálása szempontjából. Ez lehetőséget ad a hatóságoknak és partnereknek arra, hogy ellenőrizzék, a vállalkozás milyen lépéseket tesz a higanyhasználat csökkentése érdekében, miközben támogatja a fenntarthatósági és ESG-célokat, és erősíti a vállalkozás hitelességét a globális környezeti károk csökkentésére irányuló törekvésekben.
E24 Vállalkozása eleget tesz a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok előállítására és felhasználására vonatkozó nemzetközi tilalomnak, illetve van engedélye ilyen anyagok előállítására vagy felhasználására?
Miért szükséges a kérdés megválaszolása?
A környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok (POP-ok) rendkívül veszélyesek, mivel ellenállnak a természetes lebomlási folyamatoknak, hosszú időn keresztül megmaradnak a környezetben, és bioakkumulációra hajlamosak. Ezen anyagok, mint például a DDT, a dioxinok és a PCB-k, komoly egészségügyi kockázatokat jelentenek, beleértve a rák, a hormonális zavarok, valamint az immunrendszeri és reprodukciós problémák fokozott kockázatát. A POP-ok a táplálékláncon keresztül felhalmozódhatnak az élőlényekben, veszélyeztetve a vadon élő állatokat és az embereket is. Emiatt a vállalkozásoknak különösen nagy hangsúlyt kell fektetniük a POP-ok kezelésével és ártalmatlanításával kapcsolatos szigorú biztonsági előírások betartására. A megfelelő kezelési és ártalmatlanítási eljárások alkalmazása elengedhetetlen a szennyeződés megelőzése, a munkavállalók egészségének védelme és a környezeti károk minimalizálása érdekében. Az ilyen anyagokkal kapcsolatba kerülő vállalkozások kockázati értékelése értelemszerűen magasabbnak tekinthető, éppen ezért lényeges, hogy kellő információ álljon az érintettek rendelkezésére az ilyen irányú tevékenységükről.
Hasznos linkek:
2008. évi V. törvény a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló Stockholmi Egyezmény kihirdetéséről
376/2020. (VII. 30.) Korm. rendelet a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1021 európai parlamenti és a tanácsi rendelet végrehajtásával kapcsolatos egyes rendelkezésekről
E25 Vállalkozása importál vagy felhasznál veszélyes vegyi anyagokat vagy peszticideket? Ha igen, melyek ezek?
Miért szükséges a kérdés megválaszolása?
A veszélyes vegyi anyagok és peszticidek (növényvédő szerek) rendkívül károsak lehetnek mind az emberi egészségre, mind a környezetre nézve, mivel toxikus tulajdonságaik miatt súlyos mérgezéseket, betegségeket és ökológiai károkat okozhatnak. A környezetben tartósan felhalmozódva ráadásul károsíthatják a talajt, a vízforrásokat és az élővilágot, beleértve a hasznos rovarokat és a védett fajokat is. Mindezek miatt a vállalkozásoknak különösen nagy hangsúlyt kell fektetniük a használatukkal kapcsolatos szigorú biztonsági előírások betartására. Az ilyen anyagokkal kapcsolatba kerülő vállalkozások kockázati értékelése értelemszerűen magasabbnak tekinthető, így az erről szóló releváns információ-szolgáltatás elengedhetetlen annak érdekében, hogy a vállalkozások bizonyítsák az ESG szempontok iránti elkötelezettségüket.
Hasznos linkek:
266/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet a nemzetközi kereskedelemben forgalmazott egyes veszélyes vegyi anyagok és peszticidek előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási eljárásáról szóló Rotterdami Egyezmény kihirdetéséről
E26 Vállalkozása a működése során előállít vagy felhasznál ózonréteget lebontó anyagokat? Ha igen, melyek ezek?
Miért szükséges a kérdés megválaszolása?
Az ózonréteget lebontó anyagok, mint például a klórozott-fluorozott szénhidrogének (CFC-k) és a halonok, rendkívül veszélyesek, mivel hozzájárulnak az említett légköri réteg vékonyodásához. Az ózonréteg károsodása negatív hatással van az ökoszisztémákra, és jelentősen csökkentheti a mezőgazdasági terméshozamokat. A vállalkozásoknak tehát különösen nagy figyelmet kell fordítaniuk az ózonréteget lebontó anyagok használatával és kezelésével kapcsolatos szigorú biztonsági előírások betartására. Amennyiben egy vállalkozás – esetleges felhasználásuk esetén – megfelelően bemutatja az ilyen anyagokkal kapcsolatos tevékenységét, az erősítheti a bizalmat az üzleti partnerek és befektetők részéről.
Hasznos információk:
- Ózonréteget lebontó anyagok: CFC-k, halonok, CTC, TCA, BCM, MB, HBFC-k és HCFC-k.
Hasznos linkek:
31/1990. (II. 16.) MT rendelet a sztratoszférikus ózonréteg védelméről szóló, Bécsben 1985. március 22. napján aláírt egyezmény kihirdetéséről
35/1990. (II. 28.) MT rendelet az ózonréteget lebontó anyagokról szóló, Montreálban 1987. szeptember 16-án aláírt jegyzőkönyv kihirdetéséről
E27 Vállalkozása az elmúlt két üzleti évben kötelezett volt-e kármentesítés végzésére?
Miért szükséges a kérdés megválaszolása?
A válaszadás azért szükséges, mert azok a vállalkozások, amelyek kármentesítésre voltak kötelezettek a közelmúltban, gyaníthatóan magasabb fenntarthatósági kockázatokkal rendelkeznek, így az átvilágítási folyamat során a kármentesítés tényét mindenképpen szükséges figyelembe venni.
Hasznos információk:
- A vállalkozás saját tevékenységéből, illetve azt érintően keletkezett kármentesítési kötelezettségeket kell feltüntetni.
- Egy másik fél számára szolgáltatott, nem a saját tevékenységből származó, kármentesítési feladatokat ebbe az adatba nem kell beleérteni.
- A válaszadás során figyelembe vett kármentesítési kötelezettségek közé sorolandó a kármentesítést követő monitoring is. A kármentesítési kötelezettség a monitoring időszak lezárultával, a kármentesítés hatóság általi jóváhagyó határozatával zárul le.
Hasznos linkek:
1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól
219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről
14/2005. (VI. 28.) KvVM rendelet a kármentesítési tényfeltárás szűrővizsgálatával kapcsolatos szabályokról
6/2009. (IV. 14.) KvVM–EüM–FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről
E28 Vállalkozásának az elmúlt két üzleti évben mekkora volt az alábbi kategóriákhoz tartozó vízfelhasználása?
- Kommunális víz (vezetékes ivóvíz, felszín alatti víz)
- Technológiai víz (felszíni víz, felszín alatti víz, vezetékes ivóvíz, szürkevíz, egyéb)
- Hűtővíz (felszíni víz, felszín alatti víz, vezetékes ivóvíz, szürkevíz, egyéb)
Miért szükséges a kérdés megválaszolása?
A vízfelhasználásról szóló beszámolási tevékenység lehetővé teszik a vállalkozások számára, hogy azonosítsák a vízfelhasználásuk hatékonyságának tulajdonságait, csökkentsék a költségeiket és növeljék a társadalmi felelősségvállalásukat. A pontos adatgyűjtés továbbá lehetővé teszi a hatóságok és szabályozó szervek számára, hogy megalapozott döntéseket hozzanak a vízvédelem és -elosztás terén, biztosítva ezzel a hosszú távú vízellátást mind a vállalkozások, mind a közösségek számára. A vízfelhasználás elemzése nemcsak környezetvédelmi, hanem gazdasági szempontból is kulcsfontosságú, mivel a hatékony vízgazdálkodás csökkenti a költségeket és elősegíti a fenntarthatóságot. Az adatok alapján könnyebben lehet célzott fejlesztéseket tervezni a vízfelhasználás optimalizálására, mint például a technológiai innovációk bevezetése. Továbbá a részletes vízfelhasználási adatok biztosítják, hogy a vállalkozások felkészüljenek és megfeleljenek az egyre szigorodó szabályozói követelményeknek.
Hasznos információk:
- A felszín alatti vizek felhasználása esetén a mennyiség megadásán túl szövegesen szükséges kifejteni, ha a talajvíztől eltérő típusú felszín alatti vizet (pl. rétegvíz, karsztvíz, hévíz stb.) érint a vállalkozási tevékenység.
- Szürkevizeknek tekinthetők a mosás, mosogatás, kézmosás, fürdés során keletkező vizek, amelyekhez nem tartoznak a vízöblítéses WC-k vizei.
- Az összegyűjtött és felhasznált esővizet az „egyéb” kategóriába szükséges besorolni.
E29 Vállalkozásában az elmúlt üzleti évben a teljes vízfelhasználás hány százaléka származott újrafelhasznált/visszaforgatott vízből?
Miért szükséges a kérdés megválaszolása?
Az újrafelhasznált és visszaforgatott vizek jelentősége egyre nő a vállalkozások körében, mivel kulcsszerepet játszanak a fenntartható vízgazdálkodásban és a környezeti terhelés csökkentésében. Az ezzel kapcsolatos tevékenységek bemutatása előnyt jelent a vállalkozás számára, hiszen az újrafelhasználás lehetővé teszi a természetes vízkészletek megőrzését, csökkentve a friss víz iránti igényt és a szennyezés kockázatát, valamint számos ipari folyamatban – például hűtésben vagy öntözésben – jelentős költségmegtakarítást eredményezhet, illetve a vízhiánynak történő kiszolgáltatottságot is mérsékli, miközben hozzájárul a vállalkozások fenntarthatósági céljainak eléréséhez.
E30 Vállalkozása rendelkezik 2030-ig tartó célkitűzéssel arra vonatkozólag, hogy az egy üzleti évben felhasznált víz bizonyos hányada újra felhasznált vízből fog származni? Mekkora a kitűzött arányszám?
Miért szükséges a kérdés megválaszolása?
A vállalkozások átláthatósága szempontjából fontos, hogy megválaszolják a vízfelhasználásuk fenntarthatóságára vonatkozó kérdéseket. A válaszadás nem csupán a vállalati fenntarthatósági stratégiák átláthatóságát növeli, hanem a vállalkozás környezetvédelmi elkötelezettségét is tükrözi. Az ilyen célok kijelölése és kommunikálása hozzájárulhat a vízkészletek megőrzéséhez és a környezeti terhelés csökkentéséhez, ami hosszú távon versenyelőnyt biztosíthat a vállalkozás számára. A konkrét arányszámok meghatározása és nyilvánosságra hozatala ösztönzi a folyamatos fejlődést és innovációt a vízkezelési technológiák terén, továbbá pozitív példát mutat más vállalkozások számára is.
E31 Vállalkozása rendelkezik 2030 utánra vonatkozó célkitűzéssel arra vonatkozólag, hogy az egy üzleti évben felhasznált víz bizonyos hányada újra felhasznált vízből fog származni? Mekkora a kitűzött arányszám?
Miért szükséges a kérdés megválaszolása?
Az ilyen célkitűzések nyilvánosságra hozatala megmutatja, hogy a vállalkozás proaktívan készül a jövőbeli vízhiányos időszakokra, csökkenti működésének környezeti hatásait, és hozzájárul a szabályozási és társadalmi elvárások teljesítéséhez. Emellett a hosszú távú tervek segítenek a vállalkozásnak piaci előnyt szerezni azáltal, hogy javítják a márka megítélését és növelik a befektetői bizalmat, miközben ösztönzik az innovációt az erőforrás-hatékonyság és a körforgásos gazdaság irányába.
E32 Vállalkozásának az elmúlt két üzleti évben mekkora volt az alábbi kategóriákhoz tartozó vízkibocsátása és az összes vízfogyasztása?
- Kommunális szennyvíz (felszíni vizekbe, felszín alatti vizekbe, szikkasztás, csatornába)
- Technológiai szennyvíz / Használt víz (felszíni vizekbe, felszín alatti vizekbe, szikkasztás, csatornába)
- Hűtővíz (felszíni vizekbe, felszín alatti vizekbe, szikkasztás, csatornába)
Miért szükséges a kérdés megválaszolása?
A kérdés megválaszolása elengedhetetlen a környezeti hatások átláthatóságának és ellenőrzésének érdekében. Az ilyen adatok pontos nyilvántartása és jelentése segít a vállalkozásoknak abban, hogy azonosítsák a vízfelhasználás hatékonysági lehetőségeit és minimalizálják a környezeti terhelést. Ezen információk birtokában a vállalkozások hatékonyabban tudnak fenntarthatósági stratégiákat kidolgozni és végrehajtani, valamint jobban megfelelni a szabályozói követelményeknek. A vízkibocsátási adatok nyomon követése tehát segít a vállalkozásoknak a felelős vízgazdálkodásban, hozzájárulva ezzel a fenntartható fejlődéshez és a környezeti erőforrások megőrzéséhez, továbbá a környezeti és jogi kockázatok csökkentéséhez.
Hasznos információk:
- A vállalkozások által kitöltendő kérdőívben az összes vízfogyasztás értéke automatikusan számítódik a vízfelhasználás és a vízkibocsátás különbségeként.
- Amennyiben a csapadékvíz csatornába vezetésére engedéllyel rendelkezik a vállalkozás, abban az esetben előfordulhat, hogy az érték negatív előjelű lesz.
E33 Vállalkozása folytat kereskedelmet veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok élő példányaival, a preparátumaival, a belőlük készülő dísztárgyakkal vagy használati eszközökkel?
Miért szükséges a kérdés megválaszolása?
A kérdés megválaszolása lényeges lehet a jogszabályi megfelelőség, az ökoszisztémák fenntartása, a társadalmi felelősségvállalás és az illegális kereskedelem elkerülésének demonstrálása érdekében. Az ilyen tevékenységek átláthatósága segít a vállalkozásoknak elkerülni a súlyos jogi következményeket és büntetéseket, valamint védi a vállalkozás hírnevét és piaci pozícióját. A veszélyeztetett fajok kereskedelmének ellenőrzése és szabályozása segít megelőzni a fajok kihalását és fenntartani az ökoszisztémák egyensúlyát.
Hasznos információk:
- Az egyezmény kiterjed az élő példányokra, a preparátumokra, a belőlük készülő dísztárgyakra és használati eszközökre.
Hasznos linkek:
2003. évi XXXII. törvény a Washingtonban, 1973. március 3. napján elfogadott, a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény kihirdetéséről
E34 Vállalkozása az elmúlt két üzleti évben hajtott végre fenntartható/zöld gazdasági tevékenység megvalósítására irányuló beruházást?
Miért szükséges a kérdés megválaszolása?
Az ilyen beruházások hozzájárulnak az ökológiai lábnyom csökkentéséhez, az energiahatékonyság javításához, valamint a megújuló energiaforrások felhasználásának növeléséhez, ami különösen fontos a globális klímaváltozás elleni küzdelemben. A fenntartható beruházások elősegítik a vállalkozás megfelelőségét a szigorodó környezetvédelmi szabályozásoknak, és erősítik a vállalkozás elfogadottságát a fogyasztók és a befektetők szemében. A kérdésekre adott válaszok nyilvánosságra hozatala növeli a vállalkozás átláthatóságát, miközben ösztönzi az innovációt és a környezettudatos üzleti gyakorlatok elterjedését. A zöld beruházások ösztönözhetik a vállalkozásokat arra, hogy részt vegyenek nemzetközi zöld minősítési rendszerekben (pl.: ISO 14001), amelyek javítják a hitelességüket a globális piacon, és rámutatnak a hosszútávú gazdasági előnyökre.
Hasznos információk:
- Annak megítélésére, hogy akár termék/szolgáltatás portfólióbővítést, akár működést tekintve történt-e beruházás zöldítési céllal.
E35 Vállalkozása az elmúlt két üzleti évben végzett zöld- és/vagy barnamezős beruházást?
Miért szükséges a kérdés megválaszolása?
Fenntarthatósági szempontból is fontos lehet a vállalkozások számára, hogy megválaszolják, végeztek-e zöldmezős és/vagy barnamezős beruházást az elmúlt két üzleti évben. A kérdés jelentősége abban rejlik, hogy segít feltárni a vállalkozás fejlesztési gyakorlatainak fentarthatósági aspektusait, valamint az adott beruházások környezeti és társadalmi hatásait. A zöldmezős beruházások új területeken történő fejlesztéseket jelentenek, amelyek során a környezeti hatások minimalizálása és a fenntartható tervezési elvek alkalmazása elengedhetetlen a természeti erőforrások megőrzése érdekében. Ezzel szemben a barnamezős beruházások a korábban használt vagy szennyezett területek újbóli hasznosítását célozzák, ami hozzájárul a városi regenerációhoz, csökkenti a környezeti szennyezést és megelőzi az új területek beépítését. Ezen beruházások átlátható bemutatása nemcsak a vállalkozás környezeti felelősségvállalását erősíti, hanem lehetőséget teremt arra is, hogy mások számára inspirációként szolgáljon a fenntartható gazdasági tevékenységek terén. Az ilyen kérdésekre adott válaszok nyilvánosságra hozatala nemcsak a vállalkozás átláthatóságát és környezeti felelősségvállalását növeli, hanem pozitív példát mutat más vállalkozások számára is a fenntartható és etikus üzleti gyakorlatok terén.
Hasznos információk:
- Az elmúlt két üzleti évben megkezdett, de jelenleg még folyamatban lévő beruházásokról is szükséges információt szolgáltatni.
- Akkor tekinthető folyamatban lévőnek egy beruházás, ha már elkezdődött az azzal kapcsolatos hivatali ügyintézés, például a környezeti hatásvizsgálati eljárás, az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás vagy bármilyen földhivatali ügyintézés, illetve egyéb engedélyezési eljárás.
- A szöveges kifejtésnek szükséges kiterjednie a tevékenység jellegére, az érintett terület földrajzi elhelyezkedésére és méretére, az érintett élőhelyek típusaira, és ez utóbbiak megőrzésére tervezett lépésekre.
- Érdemes lehet az élőhelyek részletezése, azonosítása, mert a különböző területek érintettsége eltérő mértékű intézkedéseket tehet szükségessé.
- Fenntartható zöldmezős beruházásnak tekinthető például a zöld technológiai parkok létesítése (ahol fenntartható iparágaknak otthont adó létesítmények épülnek, és amelyek megújuló energiát használnak fel), környezetbarát mezőgazdasági létesítmények megvalósítása (ahol precíziós technológiákkal működő, ökológiai gazdálkodást folytatnak), vagy az olyan üdülőhelyek létrehozása, amelyek működésük során minimalizálják a környezet terhelését és támogatják a helyi közösségeket.
E36 Vállalkozása végez védett természeti területen, Natura 2000 területen, vagy ezek közvetlen szomszédságában tevékenységet?
Miért szükséges a kérdés megválaszolása?
A kérdésre adott válasz alapján pontosan meghatározható, hogy milyen veszélyeztetettségi fokú területhez kapcsolódik a vállalkozás tevékenysége, így az ezzel kapcsolatos fenntarthatósági kockázatokról is viszonylag pontos képet lehet kapni. Ez különösen lényeges a biodiverzitás és a természetesökoszisztémák megőrzése szempontjából, az ilyen területeken végzett tevékenységek nagyobb környezeti felelősséget igényelnek.
Hasznos információk:
- A válasz terjedjen ki a védett természeti terület (nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület, természeti emlék) és a Natura 2000 hálózat területei közvetlen szomszédságában végzett tevékenységekre, tevékenységek jellegére, az érintett terület(ek) földrajzi elhelyezkedésére és méretére, darabszámára, az összes telephely darabszámára vetített arányára, az érintett élőhelyek típusaira, és ez utóbbiak megőrzésére tervezett lépésekre. A védett természeti területek esetén elégséges az országos szintű védettséggel rendelkező területeket megvizsgálni.
- Élőhelyek lehetséges típusai: földalatti élőhelyek, erdei élőhelyek, réti-mezei élőhelyek, vízi élőhelyek, vizes élőhelyek, sziklás élőhelyek, agrárélőhelyek, települési-városi élőhelyek, változatos többféle élőhelyek.
Hasznos linkek:
A Natura 2000 hálózat hivatalos honlapja
Natura 2000 területek keresőfelülete
Védett természeti területek keresőfelülete
E37 Vállalkozása végzett az éghajlatváltozás mérséklésére, illetve a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelmére, helyreállítására, illetve vállalkozásának működéséből fakadó káros hatásainak ellentételezésére irányuló tevékenységet?
Miért szükséges a kérdés megválaszolása?
A kérdés megválaszolása rámutat a vállalkozás környezeti felelősségvállalására és elkötelezettségére a fenntartható fejlődés iránt. Az éghajlatváltozás mérséklésére és a biológiai sokféleség védelmére tett intézkedések dokumentálása és nyilvánosságra hozatala nemcsak a vállalkozás átláthatóságát növeli, hanem erősíti a fogyasztók, befektetők és partnerek bizalmát, elősegítve ezzel a hosszú távú üzleti siker és a fenntarthatóság elérését.
Hasznos információk:
- Biológiai sokféleség védelme érdekében az alábbi tevékenységekre fordított összegeket szükséges figyelembe venni: a vállalkozás működéséhez, tevékenységéhez, telephelyeihez, működési helyszíneihez közvetlenül kapcsolódó, a biológiai sokféleség védelmét és megőrzését is magában foglaló tevékenységek. Tehát ebben az esetben nem vehető figyelembe a vállalkozás érdekeltségétől független helyszínen végzett, biodiverzitással kapcsolatos tevékenységre fordított pénzösszeg.
- Figyelembe vehetők:
- a biológiai sokféleségre gyakorolt negatív hatások elkerülése érdekében tett intézkedések;
- a biológiai sokféleségre gyakorolt negatív hatások minimalizálása érdekében, illetve ellensúlyozására tett intézkedések;
- az érintett ökoszisztémák helyreállítására és rehabilitációjára tett intézkedések költségei.
E38 Vállalkozása kötelezett hulladékkal kapcsolatos adatszolgáltatás végzésére (hulladékbevallás benyújtására)?
Miért szükséges a kérdés megválaszolása?
A hulladékkezelés és -nyilvántartás pontos adatai lehetővé teszik a vállalkozás számára, hogy hatékonyabban kezelje a keletkező hulladékot, csökkentse a környezeti terhelést és megfeleljen a jogszabályi előírásoknak. Ezáltal a vállalkozás nemcsak a jogi megfelelőségét biztosítja, hanem aktívan hozzájárul a fenntartható erőforrás-gazdálkodáshoz is. A hulladékkal kapcsolatos adatszolgáltatás átláthatósága növeli a vállalkozás hitelességét és bizalmat épít a fogyasztók, befektetők és szabályozó hatóságok körében. A részletes hulladékadatok segítenek azonosítani a potenciális fenntarthatósági kockázatokat, például a nem megfelelő hulladékkezelésből fakadó környezeti károkat, és lehetővé teszik a vállalkozás számára, hogy proaktív intézkedéseket tegyen ezek mérséklésére. Ez a proaktív hozzáállás hosszú távon csökkentheti a környezeti kockázatokat és elősegítheti a fenntartható növekedést.
Hasznos linkek:
309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről
E39 Mekkora volt a vállalkozás által megfizetett környezetterhelési díj, környezetvédelmi termékdíj és amennyiben kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettséggel (EPR) rendelkezik, az ennek keretében megfizetett díj összege az elmúlt két üzleti évben?
Miért szükséges a kérdés megválaszolása?
A kérdés megválaszolása kiemeli a vállalkozás környezeti felelősségvállalását és anyagi hozzájárulását a környezetvédelemhez. A díjak nagysága tükrözi a vállalkozás környezetterhelésének mértékét és annak kompenzálására tett erőfeszítéseit. Az átláthatóság ezen a téren növeli a vállalkozás hitelességét, és bizalmat épít a fogyasztók, befektetők és szabályozó hatóságok körében. A megfizetett díjakra vonatkozó adatok lehetővé teszik továbbá a fenntarthatósági kockázatok azonosítását és hozzájárulnak ahhoz, hogy a vállalkozás felelősen kezelje a környezeti kihívásokat és elősegítse a fenntartható erőforrás-gazdálkodást.
Hasznos információk:
- Az EPR-re vonatkozó szabályok (így a díjfizetés is) 2023. július 1-jétől hatályosak.
- Az egyes környezetterhelési díjakat a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény 3 fő kategóriájára külön-külön kell megadni:
- Levegőterhelési díj 4-6. §
- Vízterhelési díj 7-10. §
- Talajterhelési díj 11-14. §
- Környezetvédelmi termékdíj terheli például a következőket: akkumulátorok, csomagolószerek, egyéb kőolajtermékek, egyéb műanyag termékek, egyéb vegyipari termékek, elektromos és elektronikai berendezések, gumiabroncsok, irodai papírok, reklámhordozó papírok. A pontos lista elérhető: a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény 1. § (3) bekezdésében.
- A válaszadás során fontos figyelembe venni a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló 80/2023. (III. 14.) Korm. rendeletben foglaltakat is.
Hasznos linkek:
2003. évi LXXXIX. törvény a környezetterhelési díjról
2011. évi LXXXV. törvény a környezetvédelmi termékdíjról
80/2023. (III. 14.) Korm. rendelet a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól
Kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) rendszer
E40 Vállalkozásának van engedélye a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok hulladékká válásuk után környezetet nem szennyező módon történő kezelésére, összegyűjtésére, szállítására, tárolására és lerakására? Igen válasz esetén kérjük röviden kifejteni.
Miért szükséges a kérdés megválaszolása?
A kérdésben megfogalmazott engedély megléte azt mutatja, hogy a vállalkozás rendelkezik ugyan számottevő fenntarthatósági kockázatokkal, ugyanakkor prioritásként kezeli a környezeti felelősségét és betartja a szigorú szabályozási előírásokat a szerves szennyező anyagokkal kapcsolatban. Az engedély biztosítja, hogy a vállalkozás képes minimalizálni a környezeti kockázatokat, például a talaj- és vízszennyezést, amelyek hosszútávon jelentős környezeti és pénzügyi károkat okozhatnának. A fenntarthatósági kockázatok megítélésében az ilyen engedély megléte pozitív tényezőként jelenik meg, mivel bizonyítja a vállalkozás elkötelezettségét a környezetvédelem és a fenntartható gazdálkodás iránt.
Hasznos linkek:
2008. évi V. törvény a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló Stockholmi Egyezmény kihirdetéséről
E41 Vállalkozása részt vesz veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításában? Ha igen, milyen módon?
Miért szükséges a kérdés megválaszolása?
A kérdésben megfogalmazott tevékenység érzékeny környezeti és jogi kérdéseket vet fel, mivel a veszélyes hulladékok nem megfelelő kezelése súlyos környezeti károkat okozhat, és jelentős egészségügyi kockázatokat jelenthet. A szállítási eljárások részletezése biztosítja, hogy a vállalkozás megfelel a nemzetközi egyezményeknek és helyi előírásoknak, amelyek a veszélyes hulladékok biztonságos kezelésére és ártalmatlanítására vonatkoznak. A vállalkozás részvétele a veszélyes hulladékok nemzetközi szállításában mind környezetvédelmi, mind jogi szempontból figyelmet érdemel, mivel az átláthatóság és a helyes gyakorlatok alkalmazása kulcsfontosságú a környezeti kockázatok minimalizálása érdekében.
Hasznos linkek:
101/1996. (VII. 12.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló, Bázelben, 1989. március 22. napján aláírt Egyezmény kihirdetéséről
E42 Vállalkozásában az elmúlt két üzleti évben mekkora volt az alábbi kategóriák szerinti keletkezett hulladék mennyisége, mekkora volt ezek hasznosítási aránya, illetve mekkora volt a veszélyes és nem veszélyes hulladék mennyisége?
- Termelési nem veszélyes hulladék
- Termelési veszélyes hulladék
- Települési (kommunális) nem szelektíven gyűjtött hulladék – 1 m3 tömege ~0,2 t
- Települési (kommunális) szelektíven gyűjtött nem veszélyes hulladékok
- Települési (kommunális) szelektíven gyűjtött veszélyes hulladékok
- Összes veszélyes hulladék
- Összes nem veszélyes hulladék
Miért szükséges a kérdés megválaszolása?
A vállalkozás működése során előállított hulladék (különösen a veszélyes hulladék) mennyisége fontos indikátora a cég környezeti szempontú kockázatosságának, így szükséges annak a fent részletezett módon való bemutatása. A hulladékgazdálkodás mértéke közvetlenül hat a vállalkozás környezeti lábnyomának mértékére. A különböző hulladékkategóriák és azok hasznosítási arányának részletes bemutatása lehetőséget biztosít arra, hogy a vállalkozás pontos képet adjon a hulladékkezelési gyakorlatáról, és azonosítsa a fenntarthatóbb megoldásokat. A kérdés teljes körű megválaszolása rávilágít a vállalkozás hulladékgazdálkodási gyakorlatainak hatékonyságára és környezeti felelősségvállalására. Mindemellett a hasznosítási arányok nyilvánosságra hozatala növeli a vállalkozás átláthatóságát, és pozitív üzenetet küld a fogyasztók, befektetők és szabályozó hatóságok felé a környezetvédelem és a fenntarthatóság melletti elkötelezettsége kapcsán.
Hasznos információk:
- A vállalkozástól kifelé irányuló hulladékáramok (outputok) mennyiségének megadása szükséges, függetlenül attól, hogy melyik vállalkozás az újrahasznosítást végző.
- A vállalkozások által kitöltendő kérdőívben az összes veszélyes és összes nem veszélyes hulladék értéke automatikusan számítódik a különböző hulladékkategóriákhoz megadott adatokból.
E42a Vállalkozásában mekkora volt az elmúlt két üzleti évben a termékké átminősített hulladék mennyisége?
Miért szükséges a kérdés megválaszolása?
Egy vállalkozás számára azért fontos beszámolni az elmúlt két üzleti évben a termékké átminősített hulladék mennyiségéről, mert ez a mutató közvetlenül tükrözi a cég fenntarthatósági törekvéseit és körforgásos gazdasághoz való hozzájárulását. A hulladék újrahasznosítása és termékké alakítása csökkenti a környezeti terhelést, hozzájárul a nyersanyagfelhasználás mérsékléséhez, és erősíti a vállalkozás piaci pozícióját, különösen olyan partnerek és befektetők szemében, akik az ESG teljesítményt is figyelembe veszik. Emellett lehetőséget nyújt a vállalkozás számára, hogy kimutassa, hogyan alkalmaz innovatív technológiákat vagy hatékony gyakorlatokat a hulladék újrahasznosítása terén, ami nemcsak a reputációját javítja, hanem gazdasági előnyökkel is járhat az alapanyag és termelési költségek csökkentése révén
Hasznos információk:
- Példa a termékké átminősített hulladékra a komposzt. A mezőgazdaságban vagy élelmiszeriparban keletkező szerves hulladékokat (pl. növényi maradványok, konyhai hulladék, állati trágya) feldolgozással komposzttá alakítják, amely értékes talajjavító anyaggá válik, így ismét hasznosítható termékként kerül forgalomba.
- Másik példa a hulladékból származtatott tüzelőanyagok esete (SRF/RDF), amikor ártalmatlanítás helyett másodlagos nyersanyagként történik a hulladék felhasználása. Ebben az esetben a hulladékban rejlő energia- és egyes iparágakban (pl. cementipar) az anyagtartalom is hasznosul.
E43 Vállalkozása rendelkezik 2030-ig tartó időszakra célkitűzéssel arra vonatkozóan, hogy az egy üzleti évben keletkezett hulladék bizonyos hányada hasznosításra fog kerülni? Mekkora a kitűzött arányszám?
Miért szükséges a kérdés megválaszolása?
A kérdésben megfogalmazott célkitűzések megléte és nyilvánosságra hozatala mutatja a vállalkozás hosszú távú elkötelezettségét a környezetvédelem és a fenntartható gazdálkodás iránt. A pontos célértékek meghatározása és kommunikálása segíti a vállalkozást abban, hogy célzott és hatékony intézkedéseket hozzon a hulladékhasznosítás növelése érdekében, csökkentve ezzel a lerakókba kerülő hulladék mennyiségét és az ökológiai lábnyomát. A célkitűzések megléte továbbá pozitívan befolyásolja a vállalkozáshoz köthető fenntarthatósági kockázatok megítélését, mivel bizonyítja a vállalkozás proaktív hozzáállását a környezeti hatások minimalizálása és a fenntartható fejlődés előmozdítása érdekében.
E44 Vállalkozása rendelkezik 2030 utáni időszakra célkitűzéssel arra vonatkozóan, hogy az egy üzleti évben keletkezett képződött hulladék bizonyos hányada újrahasznosításra (és ezen belül újrafeldolgozásra) fog kerülni? Mekkora a kitűzött arányszám?
Miért szükséges a kérdés megválaszolása?
A célkitűzések megléte és nyilvánosságra hozatala jól tükrözi a vállalkozás hosszú távú elkötelezettségét a környezetvédelem és a fenntartható gazdálkodás iránt. A konkrét célértékek meghatározása és kommunikálása lehetővé teszi a vállalkozás számára, hogy célzott és hatékony lépéseket tegyen a hulladékhasznosítás fokozására, ezáltal csökkentve a hulladéklerakókba kerülő anyagok mennyiségét és a cég ökológiai lábnyomát. Emellett a célkitűzések megléte javítja a vállalkozás fenntarthatósági kockázatainak megítélését, mivel bizonyítja a proaktív hozzáállását a környezeti hatások csökkentésében és a fenntartható fejlődés elősegítésében.
E45 Vállalkozása használ a körforgásos gazdaság elvei szerinti alapanyagokat, hulladékból előállított másodnyersanyagokat és a terméktervezés során figyelembe veszik a körforgásos gazdaság követelményeit a termék csomagolására is kiterjedően?
Miért szükséges a kérdés megválaszolása?
A kérdés megválaszolása rávilágít arra, hogy a vállalkozás mennyire elkötelezett a fenntartható gazdálkodás mellett és milyen mértékben járul hozzá az erőforrások hatékony felhasználásához és a hulladék csökkentéséhez. A körforgásos gazdaság elveinek alkalmazása segít minimalizálni a környezeti terhelést, csökkenti az alapanyag-felhasználást és a hulladékképződést, miközben növeli a termékek élettartamát és újrahasznosíthatóságát. A körforgásos gazdaság elveinek követése és kommunikálása pozitívan befolyásolja a vállalkozáshoz köthető fenntarthatósági kockázatok megítélését, mivel bizonyítja a vállalkozás pozitív hozzáállását a fenntartható fejlődés előmozdítása érdekében.
Hasznos információk:
- Az arányszám kiszámításában az egyes tételek tömegértéke becsült érték alapján is figyelembe vehető, például:
- újrahasznosított alapanyagok,
- visszagyűjtött alapanyagok,
- megújuló alapanyagok (például a fa, parafa, gyékény, bambusz stb.),
- nem megújuló alapanyagok (például az üveg, műanyag stb.),
- értékesített alapanyagok.
- A vállalkozás felé irányuló anyagáramok (inputok) mennyiségének megadása szükséges, függetlenül attól, hogy melyik vállalkozástól (akár saját magától is) származik az alapanyag.
S1 Vállalkozása működése során milyen mértékben tartja tiszteletben a magánszemélyek gondolat-, lelkiismereti és vallásszabadsághoz fűződő jogait?
Miért szükséges a kérdés megválaszolása?
Amennyiben egy vállalkozás transzparensen és elkötelezetten válaszol a feltett kérdésre, az jelentős mértékben hozzájárulhat a kapcsolódó emberi jogi kockázatok csökkentéséhez. Az ilyen vállalkozások képesek pozitív munkahelyi környezetet teremteni, ahol a dolgozók biztonságban érzik magukat, és nem félnek kifejezni saját nézeteiket és hitüket. Ez nemcsak a munkavállalók elégedettségét és lojalitását növeli, hanem a vállalkozás jó hírnevét is erősíti. Ezzel szemben, ha egy vállalkozás nem figyel ezekre az alapvető jogokra, az komoly kockázatokat rejt magában, beleértve a munkahelyi konfliktusokat, jogi következményeket és a negatív társadalmi megítélést, amelyek mind hosszú távon veszélyeztethetik a vállalkozás fenntarthatóságát és sikerességét. A vállalati sokszínűség és inkluzivitás politikájának megléte tovább erősíti a gondolat- és vallásszabadság biztosítását. Ezek az elvek szorosan kapcsolódnak a munkavállalók jogainak tiszteletben tartásához és a befogadó munkahelyi környezet kialakításához.
Hasznos linkek:
Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata
S2 Vállalkozásának van a munkavégzési feltételekre vonatkozó politikája, szabályzata?
Miért szükséges a kérdés megválaszolása?
A kérdésre adott válasz jelentősen meghatározza a vállalkozás fenntarthatósági kockázatainak megítélését, hiszen a tisztességes bérezés, a megfelelő munkakörülmények és a szabadidő biztosítása nemcsak a munkavállalók jólétét és elégedettségét növeli, hanem a társadalmi igazságosságot és a vállalati etika betartását is elősegíti. Amennyiben a vállalkozás megalapozott politikával és szabályzattal rendelkezik, az csökkentheti a társadalmi és jogi kockázatokat, erősítheti a vállalkozás jó hírnevét és bizalmát a fogyasztók, befektetők és egyéb érdekelt felek körében. Ellenkező esetben, ha a vállalkozás nem rendelkezik ilyen szabályzatokkal, és nem biztosítja ezen jogok betartását, az komoly reputációs károkat, jogi következményeket és társadalmi ellenállást vonhat maga után, amelyek veszélyeztethetik a hosszú távú üzleti sikert és fenntarthatóságot.
Hasznos linkek:
1976. évi 9. törvényerejű rendelet az Egyesült Nemzetek közgyűlése XXI. ülésszakán, 1966. december 16-án elfogadott Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya kihirdetéséről
1991. évi LXIV. törvény a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 138. sz. egyezménye a foglalkoztatás alsó korhatáráról
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 182. sz. egyezménye a gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltásáról és felszámolására irányuló azonnali lépésekről
S3 Amennyiben az adott országban nincsen hivatalos minimálbér, vállalkozása működése során minden dolgozó számára biztosítja az ENSZ által megjelölt nemzetközi szegénységi küszöbértékének megfelelő összeget?
Miért szükséges a kérdés megválaszolása?
A kérdés megválaszolása azért lényeges a vállalkozás számára, mert jelentős emberi jogi és fenntarthatósági kockázatot jelenthet az a helyzet, ha a vállalkozások – vagy azok beszállítói – nem biztosítják a munkavállalóik számára a megélhetéshez szükséges bérezést. A tisztességes bér (living wage) koncepciójának alkalmazása hozzájárul a munkavállalók megfelelő életszínvonalának biztosításához és fontos indikátor az ESG értékelésben.
Hasznos információk:
- A nemzetközi szegénységi küszöbérték (International Poverty Line) 2023-ban napi 2,15 USD volt.
S4 Az elmúlt két üzleti évben hány olyan alkalmazott dolgozott a vállalkozásnál, akiknek a teljes munkaidőre vetített bére nem haladta meg a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 105 százalékát?
Miért szükséges a kérdés megválaszolása?
A kérdés megválaszolása kiemelten befolyásolja a vállalkozáshoz köthető fenntarthatósági kockázatok megítélését, mivel a bérezés közvetlen hatással van a munkavállalók megélhetésére, jólétére és motivációjára. Ha egy vállalkozás jelentős számban alkalmaz olyan munkavállalókat, akik minimálbér körüli fizetést kapnak, az arra utalhat, hogy a cég nem biztosít megfelelő jövedelmet alkalmazottainak, ami hosszú távon negatívan befolyásolhatja a dolgozók elégedettségét és elkötelezettségét. Ezen kívül társadalmi szinten is hátrányos lehet, ha a vállalkozás nem járul hozzá a tisztességes megélhetéshez, ami a közösség szociális és gazdasági stabilitását veszélyeztetheti. Az ilyen információk transzparens közzététele és a bérezési gyakorlatok javítása segíthet csökkenteni a vállalkozás fenntarthatósági kockázatait, növelni a társadalmi bizalmat és erősíteni a vállalkozás pozitív megítélését.
S5 Vállalkozása női munkavállalóinak átlagos alapbére mekkora arányt képvisel az azonos pozícióban foglalkoztatott férfi munkavállalók átlagos alapbéréhez képest a fizikai és a szellemi foglalkoztatottak vonatkozásában?
Miért szükséges a kérdés megválaszolása?
A nemek közötti bérkülönbségek megléte vagy hiánya közvetlenül tükrözi a vállalkozás elkötelezettségét az egyenlőség és a méltányosság iránt. Ha a vállalkozás átláthatóan kommunikálja és igazolja az egyenlő bérezést, az jelentős mértékben hozzájárulhat a társadalmi igazságosság előmozdításához, erősítheti a munkahelyi elégedettséget és lojalitást, valamint csökkentheti a diszkriminációval kapcsolatos kockázatokat. Ezzel szemben, ha a vállalkozásnál jelentős bérkülönbségek mutatkoznak a nemek között, az negatív társadalmi megítélést, reputációs károkat és jogi következményeket vonhat maga után. Az egyenlő bérezési gyakorlatok elősegítik a hosszú távú üzleti sikert és a fenntartható fejlődést, hiszen egy igazságos és támogató munkahelyi környezet vonzza a tehetségeket, és növeli a vállalkozás versenyképességét. A nemek közti bérkülönbség csökkentése az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai (SDG 5 – Nemek közötti egyenlőség) alapján kiemelet prioritás a társadalmi igazságosság fenntartásához.
Hasznos információk:
- Fizikai és szellemi állomány vonatkozásában is szükséges megadni az átlagos női és férfi alapbérek arányát.
S6 Vállalkozása rendelkezik hivatalos, írásos a munkahelyi egészség- és biztonságra (munkavédelemre) vonatkozó eljárásrenddel, amely megfelel a helyi törvényekben, iparági követelményekben és nemzetközi szabványokban foglalt előírásoknak?
Miért szükséges a kérdés megválaszolása?
Amennyiben egy vállalkozás rendelkezik a megjelölt eljárásrendekkel, annak működése kapcsán alacsonyabb társadalmi kockázatot szükséges valószínűsíteni. Ezen eljárásrendek biztosítják, hogy a vállalkozás tevékenységei során minimalizálja a munkabalesetek, egészségkárosodások és biztonsági kockázatok előfordulását, ami hosszú távon hozzájárul a munkaerő elégedettségéhez és a jogi megfeleléshez. A megfelelő munkavédelmi gyakorlatok erősítik a vállalkozás reputációját és társadalmi felelősségvállalását, ami pozitívan befolyásolja a befektetők, partnerek és ügyfelek bizalmát.
Hasznos információk:
- A munkahelyi egészség és biztonság kapcsán érdemes az ISO45001 szabványt tanulmányozni annak érdekében, hogy a vállalkozás megfelelő keretet biztosíthasson a munkahelyi rendszerek működtetéséhez.
Hasznos linkek:
1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről
3/2002. (II. 8.) SZCSM–EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről
S7 A vállalkozás munkavállalói között van(nak) képzett elsősegélynyújtó(k)?
Miért szükséges a kérdés megválaszolása?
Ha a vállalkozás biztosítja, hogy munkavállalói között vannak képzett elsősegélynyújtók, az erősíti a vállalkozás társadalmi felelősségvállalását és pozitív megítélését a közvélemény és az érdekelt felek körében. A kérdés megválaszolása közvetlenül befolyásolja a vállalkozás fenntarthatósági kockázatainak megítélését, mivel a gyors és szakszerű elsősegély csökkentheti a súlyos egészségkárosodások és halálesetek kockázatát. Ezen túlmenően, egy jól képzett elsősegélynyújtó jelenléte növeli a munkavállalók biztonságérzetét és elégedettségét, ami pozitívan hat a munkahelyi morálra is.
Hasznos információk:
- A munkahelyi elsősegélynyújtás szempontjából csak azok a munkavállalók vehetők figyelembe, akiket ezzel a szerepkörrel a munkáltató megbízott (kijelölt), vagy más, igazolható módon velük a vállalkozás erre a szerepkörre irányuló feladatvégzésről megállapodott.
- Nem vehetők figyelembe munkahelyi elsősegélynyújtóként azon munkavállalók, akik az elsősegélynyújtási ismereteiket nem az erre a szerepkörre irányuló képzés keretében szerezték (pl.: gépjármű vezetői jogosítványhoz kapcsolódó elsősegélyképzés nem tekinthető munkahelyi elsősegélynyújtásra vonatkozó képzésnek).
S8 Vállalkozása önállóan vagy más vállalkozással, szervezettel közösen szervez ismétlődő jelleggel véradást a munkavállalói számára?
Miért szükséges a kérdés megválaszolása?
A rendszeres véradások szervezése a vállalkozás társadalmi felelősségvállalásának (CSR) fontos részét képezi, és közvetlen társadalmi hasznot generál, mindemellett erősíti a belső közösségi kultúrát, összetartást és elkötelezettséget is. Az ilyen programok révén a vállalkozás pozitív példát mutat, ami javítja a vállalkozás megítélését mind a munkavállalók, mind a tágabb közösség szemében.
S9 Mekkora volt az elmúlt két üzleti évben a vállalkozás saját munkavállalóinak munkanap kieséssel járó munkabaleseteinek 1 millió munkaórára vetített arányszáma (LTIF)?
Miért szükséges a kérdés megválaszolása?
Az LTIF érték transzparens közlése jelentősen befolyásolja a vállalkozás fenntarthatósági kockázatainak megítélését, mivel közvetlenül tükrözi a munkahelyi biztonság és egészségvédelem hatékonyságát. Egy alacsony LTIF érték azt jelzi, hogy a vállalkozás hatékonyan kezeli a munkavédelmi kockázatokat, ami növeli a munkavállalók biztonságérzetét és elégedettségét, és hosszú távon erősíti a vállalkozás pozitív megítélését a közvélemény, befektetők és üzleti partnerek körében. Ezzel szemben egy magas LTIF érték arra utal, hogy a munkahelyi biztonság terén jelentős problémák vannak, ami növeli a jogi és reputációs kockázatokat, valamint negatívan befolyásolja a munkavállalók morálját és lojalitását. Az LTIF adat rendszeres nyilvánosságra hozatala és a munkavédelmi gyakorlatok folyamatos javítása tehát nemcsak a közvetlen munkahelyi biztonságot javítja, hanem hozzájárul a vállalkozás fenntartható működéséhez és hosszú távú versenyképességéhez is.
Hasznos információk:
- A kérdés megválaszolásához hasznos segítséget nyújthat az SZTFH honlapján elérhető ESG kalkulátor, amely egy helyen biztosítja az ESG beszámoló mellékletét képező kérdőív összetettebb, numerikus adatainak megválaszolását igénylő kérdéseihez az értékek kiszámolását, miközben minimalizálja a számítási hibák lehetőségét. A kalkulátor használata opcionális.
- Az LTIF (Lost Time Injury Frequency) értelemzése, számítása: az LTIF egy, a nemzetközi gyakorlatban is széleskörűen, a munkabiztonság jellemzésére használt mutatószám, a balesetek gyakoriságát kifejező mutatószám.
- Számítása: a társaságok saját dolgozóit ért összes munkaidő kieséssel járó munkabalesetek száma osztva a társaságok saját dolgozói által ledolgozott munkaórákkal (millió órában kifejezve), az egy éves intervallumban tekintett adatokkal.
- Saját munkavállalónak kell tekinteni azt a munkavállalót, akit a vállalkozás a munkavégzésében közvetlenül irányít. Például saját munkavállalónak tekintendő a munkaerőkölcsönzőtől bérelt munkaerő, aki a feladatát a vállalkozás munkavállalóval azonos módon végzi, őt a vállalkozás munkavállalója közvetlenül irányítja, utasítja és részére a munkafeltételeket (különösen a munkaeszközt, egyéni védőeszközt) a vállalkozás biztosítja.
- Nem tekintendő saját munkavállalónak az olyan beszállító munkavállalója, aki az feladatát nem a vállalkozás közvetlen irányítása alatt végzi, részére a vállalkozás munkavállalója közvetlen utasítást nem ad, függetlenül attól, hogy a beszállító munkavállalója a feladatát a vállalkozás területén, vagy eszközével végzi.
Hasznos link:
ESG-kalkulátor
S10 Vállalkozása milyen mértékben biztosítja az egyesülési, a gyülekezési, a szervezkedési és a kollektív tárgyalási jogokat a kapcsolatba kerülő magánszemélyek (jellemzően munkavállalók) számára?
Miért szükséges a kérdés megválaszolása?
Az egyesülési és kollektív tárgyalási jogok biztosítása az ENSZ Fenntartható fejlődési Céljai (SDG 8 Tisztességes munka és gazdasági növekedés) és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) alapelvei szerint elvárt gyakorlat. Ezen jogok tiszteletben tartása és elősegítése fontos szerepet játszik a munkahelyi demokrácia, az átláthatóság és a munkavállalói jogok védelmének biztosításában. Támogatásuk nemcsak a munkavállalók elégedettségét növeli, hanem elősegíti a tisztességes és igazságos munkahelyi környezet kialakítását is. Ha egy vállalkozás aktívan biztosítja ezen jogokat, az pozitív társadalmi megítélést eredményez, növeli a munkavállalók elkötelezettségét, valamint csökkenti a jogi és reputációs kockázatokat.
Hasznos linkek:
Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata
1976. évi 8. törvényerejű rendelet az Egyesült Nemzetek Közgyűlése XXI. ülésszakán, 1966. december 16-án elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya kihirdetéséről
1976. évi 9. törvényerejű rendelet az Egyesült Nemzetek közgyűlése XXI. ülésszakán, 1966. december 16-án elfogadott Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya kihirdetéséről
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 87. egyezménye az egyesülési szabadság és a szervezkedési jog védelméről
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 98. egyezménye a szervezkedési jog és a kollektív tárgyalási jog elveinek alkalmazásáról
S11 Az elmúlt két üzleti évben az import értékének hány százaléka származott olyan országokból, amelyek a legfrissebb INFORM Risk Index táblázat kockázati osztályozása szerint „High” vagy „Very high” minősítésűek?
Miért szükséges a kérdés megválaszolása?
Az ilyen adatok transzparens megosztása lényeges, mert feltárja a vállalkozás ellátási láncának kockázati szintjét és etikai szempontjait, amely kiemeleten fontos ESG fókuszú terület. Ha a vállalkozás jelentős mértékben importál magas kockázatú országokból, az növelheti a fenntarthatósági kockázatokat, beleértve a politikai instabilitás, emberi jogi visszaélések és környezeti károk lehetőségét. Az ilyen kockázatok kezelése és a beszállítói lánc felelős irányítása nemcsak a vállalkozás hírnevét védi, hanem hozzájárul a globális fenntarthatósági célok eléréséhez is. Amennyiben a vállalkozás átláthatóan és proaktívan kezeli ezeket a kockázatokat, az erősíti a befektetők, ügyfelek és más érdekelt felek bizalmát, míg a kockázatok figyelmen kívül hagyása jelentős reputációs károkat, jogi következményeket és hosszú távú üzleti fenntarthatósági problémákat okozhat.
Hasznos linkek:
Európai Bizottság – INFORM Risk
S12 Az elmúlt két üzleti évben az export értékének hány százaléka irányult olyan országokba, amelyek a legfrissebb INFORM Risk Index táblázat kockázati osztályozása szerint „High” vagy „Very high” minősítésűek?
Miért szükséges a kérdés megválaszolása?
A kérdés megválaszolása kulcsfontosságú az ellátási lánc és piacbiztonsági kockázatainak azonosítása szempontjából, jelentősen befolyásolja a vállalkozás fenntarthatósági kockázatainak megítélését, mivel a magas kockázatú országokba irányuló export növeli a politikai instabilitás, gazdasági bizonytalanság, emberi jogi visszaélések és környezeti károk kockázatát. Az ilyen kockázatok tudatos kezelése és a felelős üzleti gyakorlatok bevezetése nemcsak a vállalkozás hírnevét erősíti, hanem hozzájárul a globális társadalmi fenntarthatósági célok eléréséhez is. Ha a vállalkozás átláthatóan és proaktívan foglalkozik ezekkel a kockázatokkal, az növeli a befektetők, ügyfelek és más érdekelt felek bizalmát, valamint biztosítja a hosszú távú üzleti stabilitást és fenntarthatóságot. Ellenkező esetben, ha figyelmen kívül hagyják ezeket a kockázatokat, az jelentős reputációs károkat, jogi következményeket és hosszú távú fenntarthatósági problémákat okozhat a vállalkozás számára.
Hasznos linkek:
Európai Bizottság – INFORM Risk
S13 Vállalkozása részt vesz Európán kívüli, fejlődő országokban megvalósuló, lokális fejlesztési programban vagy humanitárius kezdeményezésben?
Miért szükséges a kérdés megválaszolása?
A humanitárius és fejlesztési projektekben való részvétel pozitívan befolyásolja a vállalkozás fenntarthatósági kockázatainak megítélését, mivel erősíti a vállalkozás hírnevét és társadalmi felelősségvállalását a globális színtéren. Ez növeli a munkavállalók, ügyfelek, befektetők és egyéb érdekelt felek bizalmát, valamint elősegíti a hosszú távú üzleti kapcsolatok és piacok kiépítését a fejlődő régiókban.
Hasznos információk:
- A kérdés által érintett fejlesztési programra remek példa a Hungary Helps Program.
- A fejlődő országok kategóriája alatt a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által megjelölt „Emerging and Developing Economies” csoportba tartozó, Európán kívüli országok értendők.
- Amennyiben több ország vonatkozásában is részt vesz fejlesztési programban vagy humanitárius kezdeményezésben, azt az országot szükséges kiválasztani, ahol a legnagyobb értékű pénzügyi vagy tárgyi hozzájárulás valósult meg.
Hasznos linkek:
Nemzetközi Valutaalap (IMF) – World Economic Outlook Database (Emerging and Developing Economies)
Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) – Fenntartható Fejlődési Célok
https://unis.unvienna.org/unis/hu/topics/sustainable_development_goals.html
S14 Vállalkozásával szemben indítottak békéltető testületi eljárást az elmúlt két üzleti évben?
Miért szükséges a kérdés megválaszolása?
A békéltető testületi eljárások száma és jellege közvetlenül tükrözi a vállalkozás ügyfélkapcsolatainak és fogyasztói elégedettségének szintjét, valamint a cég problémakezelési gyakorlatainak hatékonyságát. Ha egy vállalkozás rendszeresen szembesül békéltető testületi eljárásokkal, az – az ügyfelei mennyiségétől függően – arra utalhat, hogy hiányosságok vannak a szolgáltatásaik minőségében, az ügyfélkezelésben vagy a fogyasztói jogok tiszteletben tartásában. Ez növeli a jogi és reputációs kockázatokat, amelyek hosszú távon károsíthatják a vállalkozás hírnevét és fenntarthatóságát. Ezzel szemben, ha a vállalkozás kevés vagy egyáltalán nem részesül ilyen eljárásokban, az erősíti a cég pozitív megítélését, mivel jelzi, hogy hatékonyan és méltányosan kezeli az ügyfélpanaszokat és konfliktusokat.
S15 Vállalkozása rendelkezik Családbarát Hely Tanúsító Védjeggyel vagy Családbarát Munkahely Díjjal?
Miért szükséges a kérdés megválaszolása?
Az elismerések megléte pozitív hatással lehet a munkahelyi morálra és a munkavállalók elégedettségére, ami hosszú távon növeli a vállalkozás versenyképességét és fenntarthatóságát. Ezen túlmenően, a családbarát munkahelyek elősegítik a munkaerő megtartását és vonzását, mivel vonzóbbak a tehetséges munkavállalók számára. Az ilyen tanúsítványok és díjak tehát nemcsak a vállalkozás imázsát erősítik, hanem hozzájárulnak a társadalmi fenntarthatósági célok eléréséhez is, csökkentve a fenntarthatósági kockázatokat és erősítve a vállalkozás közösségi megítélését.
Hasznos információk:
A Családbarát Hely Tanúsító Védjegy két kategóriában ítélhető oda: Munkahely és Szolgáltató Hely kategóriában. A Családbarát Hely Tanúsító Védjegy hitelesen bizonyítja, hogy a védjegy tulajdonosa családbarát munkáltatóként működik, illetve családbarát szolgáltatást nyújt. A tanúsítvány megszerzését megelőzően a szervezetek auditáláson vesznek részt, mely audit a szervezetben érvényesülő családbarát szemléletről nyújt hiteles képet. A tanúsítvány megszerzése igazolja, hogy a vállalkozás kiemelten figyel a munka és a magánélet egyensúlyának támogatására, valamint a családbarát intézkedések és gyakorlatok bevezetésére, családbarát szolgáltatóhely esetében pedig a szolgáltató figyelembe veszi a szolgáltatást igénybe vevő ügyfelek családi körülményeit, családjuk igényeit is, az általa nyújtott szolgáltatásokhoz igazodva.
Azon szervezeteknél, amelyeknél fontosnak tartotta a vezetőség a védjegy megszerzését, 50%-ban változott a vezetőség hozzáállása a családbarát megoldásokhoz a védjegy megszerzése után pozitív irányban, elkötelezettebbek lettek, és ezen szervezetek mindegyike tervezi a meglévő programok fejlesztését vagy új programok bevezetését.
A Családbarát Munkahely Díjjal a Kormány ismeri el és díjazza pályázat útján évente a munkáltatók már létező és tervezett családbarát fejlesztéseit, intézkedéseit, amelyeknek köszönhetően könnyebb összehangolni a munkát a magánélettel.
További információk elérhetőek:
S16 A vállalkozás székhelyének legalább egy bejárata megközelíthető babakocsival vagy akadálymentesített?
Miért szükséges a kérdés megválaszolása?
Az akadálymentesség biztosítása és a babakocsival való megközelíthetőség biztosítása tükrözi a vállalkozás elkötelezettségét az egyenlő hozzáférés és a befogadó környezet iránt, amelyek központi elemei a társadalmi fenntarthatóságnak. Ezen intézkedések megvalósítása nemcsak a fogyatékossággal élők, idősek és kisgyermekes szülők számára nyújt kényelmesebb és hozzáférhetőbb környezetet, hanem javítja a vállalkozás közösségi megítélését is.
S17 A vállalkozás telephelyein baleset vagy rosszullét esetén mindenki számára jól láthatók a vészhelyzeti értesítési telefonszámok, illetve a képzett elsősegélynyújtók elérhetőségei?
Miért szükséges a kérdés megválaszolása?
A kérdésben megfogalmazott információk könnyen elérhetővé tétele kritikus szerepet játszik a munkavállalók biztonságának és egészségének megőrzésében, mivel biztosítja a gyors és hatékony reagálást vészhelyzetekben. Ha a vállalkozás nem biztosítja ezeket az információkat, az növeli a sérülések és jogi következmények kockázatát, valamint aláássa a vállalkozás társadalmi felelősségvállalásának hitelességét.
S18 A mindenki számára elérhető online és offline anyagokban feltüntetik a családi programokat és a családbarát intézkedéseket?
Miért szükséges a kérdés megválaszolása?
A családbarát programok és intézkedések transzparens, online és offline kétirányú (külső és belső) kommunikációja elengedhetetlen mind a vállalati kultúra megerősítése, mind pedig a társadalmi felelősségvállalás demonstrálása érdekében. A külső és belső kommunikáció együttes alkalmazása biztosítja, hogy a programok ténylegesen elérjék a célközönséget, miközben erősítik a vállalkozás pozitív megítélését. A családi programok és családbarát intézkedések láthatóvá tétele elősegíti a munka és magánélet közötti egyensúly támogatását, ami közvetlenül hozzájárul a munkavállalók jólétéhez. Az információk széleskörű elérhetősége növeli a vállalkozás társadalmi felelősségvállalásának hitelességét, erősíti a közösségi kapcsolatokat, és pozitív hatással van a munkavállalói lojalitásra. A nyilvános kommunikáció emellett segíti a vállalkozást abban, hogy vonzóbbá váljon a családos munkavállalók számára.
Hasznos információk:
A kérdés szakszerű értékeléséhez vizsgálni szükséges a vállalat kommunikációs platformjait (pl. honlap, közösségi média, marketing tevékenységek), valamint a belső kommunikációt (pl. szervezeti és működési szabályzat, esélyegyenlőségi terv, gazdálkodási szabályzat közzététele, vállalati hírlevelek).
Jó példák a digitális platformokon keresztül történő kommunikációra: a vállalat honlapján nyomonkövethető, hogy milyen elismerésekkel rendelkezik pl. Családbarát Hely Tanúsító Védjeggyel vagy Családbarát Munkahely Díjjal, vagy pl. a karrier aloldalon, álláshirdetésekben jelzik a vállalat családbarát intézkedéseit (pl. lehetőség rugalmas foglalkoztatási formákra).
Jó példák belső kommunikációra: a vállalat pl. a szervezeti és működési szabályzatában, esélyegyenlőségi tervében, gazdálkodási szabályzatában vagy más dokumentumában rögzíti a családbarát intézkedéseit (pl. részmunkaidős foglalkoztatás, gyermekszületési, iskolakezdési vagy lakásvásárlási támogatás, befogadó vállalati kultúra megvalósítása, családi programok) és gondoskodik arról, hogy ezeket a munkavállalók megismerjék.
S19 Vállalkozásában működik dokumentált kismama-program vagy tesz a kismamák helyzetét pozitívan befolyásoló intézkedést, a jogszabályban előírtakon túlmenően?
Miért szükséges a kérdés megválaszolása?
Családbarát munkahely esetében a munkáltató a munkarend kialakításakor szem előtt tartja az egyes munkatársak egyéni élethelyzetét.
A várandós munkavállalókat érintő dokumentált programok, „maternity policy” (anyasági szabályozás) vagy a jogszabályokon túlmutató intézkedések bevezetése a munkavállalók munka-magánélet egyensúlyának elősegítését szolgálja. Ezek az intézkedések szignifikánsan hozzájárulnak a munkavállalói elkötelezettség megőrzéséhez és a fluktuáció csökkentéséhez. Az ESG követelmények teljesítésének részeként ezen intézkedések dokumentált formában történő működtetése alapvető elvárás. Amennyiben a vállalkozás nem rendelkezik ilyen programokkal vagy intézkedésekkel, az negatívan befolyásolhatja a vállalkozás társadalmi megítélését, növelheti a jogi és reputációs kockázatokat, valamint rontja a munkavállalók elégedettségét és elkötelezettségét. A várandós munkavállalók támogatása tehát kulcsfontosságú a vállalkozás fenntarthatósági kockázatainak minimalizálása és hosszú távú versenyképességének biztosítása érdekében.
Hasznos információk:
A kérdés szakszerű értékeléséhez vizsgálni szükséges a várandós munkavállalókra vonatkozó program tartalmi elemeit, a támogatási formák rendszerességét.
Jogszabályok a várandós munkavállalókra vonatkozóan:
2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről
S20 Vállalkozásában működik a gyermekgondozáshoz kapcsolódó ellátás, támogatás (pl. GYES, GYED) igénybevétele alatt keresőtevékenységet nem folytató munkatársakkal való szervezett, dokumentált – szakmai és munkaközösségi fókuszú – kapcsolattartás, mentális támogatás?
Miért szükséges a kérdés megválaszolása?
A gyermekgondozási ellátás időszaka alatt fenntartott dokumentált kapcsolattartás és mentális támogatás a vállalkozás humánpolitikai gyakorlatának fejlettségét tükrözi. Az ilyen intézkedések célja, hogy biztosítsák a munkahelytől ideiglenesen távol levők társasági és szakmai kapcsolódását, csökkentsék az izolációt, valamint elősegítsék a reintegrációs folyamat sikerességét. Ez a fajta támogatás elősegíti a zökkenőmentes visszatérést a munkába, csökkenti a munkaerő elvándorlását, és növeli a dolgozói elégedettséget. A mentális támogatás és a folyamatos szakmai kapcsolattartás segít megőrizni a munkatársak elkötelezettségét és naprakész tudását, ami hosszú távon növeli a vállalkozás versenyképességét.
Hasznos információk:
Ez a fajta támogatás elősegíti a zökkenőmentes visszatérést a munkába, csökkenti a munkaerő elvándorlását, és növeli a dolgozói elégedettséget. A mentális támogatás és a folyamatos szakmai kapcsolattartás segít megőrizni a munkatársak elkötelezettségét és naprakész tudását, ami hosszú távon növeli a vállalkozás versenyképességét.
S21 Vállalkozásában működik visszatérést segítő szakmai képzés, átképzés vagy személyes mentorprogram gyermekgondozási és ápolási szabadságon lévők számára?
Miért szükséges a kérdés megválaszolása?
Az ilyen intézkedések célja a munkavállalói kompetenciák megőrzése és fejlesztése, a munkába való visszatérés akadályainak csökkentése. A dokumentált mentorprogramok és átképzési stratégiák megléte bizonyítja a vállalkozás felelős és hosszú távú humánerőforrás-gazdálkodását, amely kulcsfontosságú az ESG társadalmi pillérében. Az intézkedések értékelése során a képzési program struktúrája, tartalma, valamint a mentorálási gyakorlat hatékonysága vizsgálandó. A képzési és mentorprogramok hozzájárulnak a munkaerő magasabb szintű elégedettségéhez, valamint erősítik a vállalkozás pozitív megítélését mind a munkavállalók, mind a közvélemény szemében.
Hasznos információk:
A vállalat esetében akkor lehet a válasz „igen”, ha a képzési programok és mentorálási lehetőségek közvetlenül az érintett munkavállalók munkaerő-piaci reintegrációját támogatják, és ezek dokumentáltak.
S22 Vállalkozása szervez egészségügyi szűrővizsgálatokat vagy foglalkozás-egészségügyi vizsgálatokat a munkatársaknak a jogszabályokban előírtakon felül?
Miért szükséges a kérdés megválaszolása?
A jogszabályon túlmutató egészségügyi szűrővizsgálatok szervezése a vállalkozás egészségmegőrzési stratégiájának része. Az egészségmegőrzést támogató programok csökkentik a hiányzások és a munkával kapcsolatos betegségek gyakoriságát, ami pozitív hatással van a vállalkozás termelékenységére és pénzügyi stabilitására. Az ilyen programok dokumentált bevezetése az ESG társadalmi elvárásainak megfelelően a munkavállalók egészségvédelmét szolgáló intézkedéseket erősíti. A kérdés értékeléséhez részletezni szükséges a szűrések gyakoriságát, a biztosított szolgáltatások körét és az egészségügyi adatok kezelésének megfelelőségét. Amennyiben egy vállalkozás nem szervez ilyen vizsgálatokat, az növelheti a munkahelyi egészségügyi kockázatokat, a dolgozók elégedetlenségét és a fluktuációt, ami hosszú távon ronthatja a cég hírnevét és fenntarthatóságát. Ezért a jogszabályokon felüli egészségügyi vizsgálatok szervezése és ezek megfelelő kommunikálása fontos lehet a társadalmi fenntarthatóság és a vállalati felelősségvállalás szempontjából.
S23 Vállalkozása biztosít állandó jelleggel (pl. bölcsőde, óvoda, játszószoba) gyermekfelügyeletet a munkavállalók gyermekeinek?
Miért szükséges a kérdés megválaszolása?
A gyermekfelügyeleti szolgáltatás nyújtása a vállalkozás családbarát működésének egyik legkézzelfoghatóbb eszköze, amely a kisgyermekes szülők számára elősegíti a munkavállalók munka magánélet egyensúlyának fenntartását, csökkentve a munkahelyi stresszt és a munkából kieső napokba, valamint segítve a tehetséges munkaerő megtartását és vonzását. Az ilyen intézkedés működtetése a társadalmi felelősségvállalás előremutató gyakorlatának tekinthető, amely pozitívan befolyásolja a vállalkozás munkaerő megtartó képességét. Az ESG követelmények szempontjából az intézkedés dokumentált működése, valamint a gyermekfelügyelet minőségi paramétereinek értékelése alapvetően fontos. Ha a vállalkozás nem nyújt ilyen lehetőségeket, az növelheti a munkaerő fluktuációját, valamint csökkentheti a vállalkozás vonzerejét a lehetséges munkavállalók számára. A kérdés megválaszolása bemutatja vállalkozás a családos munkavállalók személyes kihívásaihoz való alkalmazkodását.
Hasznos információk:
A vállalat esetében akkor lehet a válasz „igen”, ha a kérdésben felsorolt gyermekfelügyeleti ellátások közül legalább egyet állandó jelleggel működtet.
A munkahelyi bölcsődék létrehozásának szabályai elérhetőek itt: https://macske.hu/napkozbeni-gyermekellatas/munkahelyi-bolcsode/
A munkahelyi bölcsődék létrehozására vonatkozó pályázati támogatásokról itt tájékozódhat: https://www.palyazat.gov.hu/
S24 Vállalkozása biztosít eseti jelleggel, pl. iskolai szünetek alatt gyermekfelügyeletet (pl. napközis tábor, gyermekek részére szervezett munkahelyi nyílt nap) a munkavállalók gyermekeinek?
Miért szükséges a kérdés megválaszolása?
Az eseti jellegű gyermekfelügyelet biztosítása a vállalkozás családbarát intézkedéseinek rugalmasságát mutatja, különös tekintettel az iskolai szünetek által jelentett kihívásokra. Az ilyen jellegű szolgáltatás célzottan támogatja a munkavállalókat, elősegítve a folyamatos munkavégzést és a vállalati működés stabilitását. Az ESG társadalmi pillérének részeként a gyermekfelügyelet dokumentált működtetése, a szolgáltatás elérhetősége és a munkavállalói elégedettség mérése alapvetően szükséges a gyakorlat hatékonyságának értékeléséhez. Ez növeli a dolgozói elégedettséget és lojalitást, csökkenti a stresszt és a munkahelyi hiányzásokat. Ezen intézkedések hiánya csökkentheti a vállalkozás vonzerejét a potenciális munkavállalók számára és ronthatja a cég társadalmi megítélését.
Hasznos információk:
A vállalat esetében akkor lehet a válasz „igen”, ha a kérdésben felsorolt gyermekfelügyeleti ellátások közül legalább egyet eseti jelleggel működtet.
S25 Vállalkozása biztosít rugalmas, családbarát munkarendet a gyermeket nevelő szülőknek?
Miért szükséges a kérdés megválaszolása?
Egy vállalkozás számára kiemelten fontos beszámolni arról, hogy biztosít-e rugalmas, családbarát munkarendet a gyermeket nevelő szülők számára, mert ez – iparágtól, munkakörtől és egyéb más tényezőtől függően – tükrözheti a társadalmi felelősségvállalását és az alkalmazottak jólétére irányuló elkötelezettségét. Az átláthatóság ezen a téren erősíti a vállalkozás hitelességét és versenyképességét.
Hasznos információk:
A vállalat esetében akkor lehet a válasz „igen”, ha biztosít a gyermeket nevelő szülőknek legalább egyet az alábbi rugalmas munkavégzési lehetőségek közül: törzsidő, távmunka, részmunkaidő, home office, egyedi eltérő munkarend.
S26 Vállalkozása biztosít az édesapáknak a jogszabályban előírt apasági szabadságon felül további munkaidő-kedvezményt?
Miért szükséges a kérdés megválaszolása?
Egy vállalkozás számára fontos beszámolni arról, hogy az édesapáknak a jogszabályban előírt apasági szabadságon felül további munkaidő-kedvezményt biztosít-e, mert ez a gyakorlat jelzi a családbarát vállalati kultúra iránti elkötelezettségét. Az ilyen támogatás elősegíti a családi kötelezettségek és a munka egyensúlyát, erősíti a dolgozók elégedettségét és lojalitását, valamint hozzájárul a nemek közötti egyenlőség előmozdításához a gyermekgondozási feladatok megosztásában. Az ilyen kezdeményezések kommunikálása erősítheti a vállalkozás hírnevét a munkavállalók, ügyfelek és partnerek szemében, különösen egy olyan környezetben, ahol a család és a munka összehangolása egyre fontosabb szempont.
Hasznos információk:
Az apa gyermeke születése esetén legkésőbb a gyermeke születését követő, vagy gyermek örökbefogadása esetén legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő negyedik hónap végéig tíz munkanap szabadságra jogosult, amelyet kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell kiadni.
S27 Vállalkozása biztosítja az alábbi családbarát kezdeményezések bármelyikét munkavállalói számára?
(Több válasz is megjelölhető.)
- Gyermeküket egyedül nevelő szülők támogatása külön intézkedésekkel
- Fejlődési rendellenességgel bíró, korai fejlesztésre szoruló gyermekek és családjaik támogatása
- Munkavállalók gyermekei tehetséggondozásának támogatása
- Családi élettel összefüggő jogi/pszichológiai segítségnyújtás
- Tanácsadás (gyermeknevelés, családtervezés, párkapcsolat, generációk közötti együttműködés területén – egyéni vagy csoportos)
- Lakásvásárlási vagy egyéb célú kedvező munkáltatói kölcsön
- Iskolakezdési támogatás
- Nagyszülői programok
- Aktív és egészséges idősödés támogatása
- Vezetők részvétele érzékenyítő képzésen az alábbi témákban: egyszülős munkavállalók támogatása, kapcsolati erőszak áldozatainak támogatása
- Munkaidő kedvezmény kompetenciafejlesztési képzéseken való részvételhez
- Munkaidő kedvezmény nemek közötti esélyegyenlőségi képzésen való részvételhez
- Munka és a családi élet összeegyeztetését ösztönző egyéb intézkedések
Miért szükséges a kérdés megválaszolása?
A családbarát kezdeményezések, mint például az egyedülálló szülők támogatása, tehetséggondozási programok vagy munkaidő-kedvezmények, fontos szerepet játszanak a vállalkozás munkavállaló-barát kultúrájának kialakításában. Ezek az intézkedések elősegítik a munka és magánélet egyensúlyát, növelik a dolgozói elégedettséget, valamint hozzájárulnak a tehetséges munkavállalók vonzásához és megtartásához. A kezdeményezések bemutatása egyúttal a vállalat társadalmi felelősségvállalását is hangsúlyozza, ami versenyelőnyt jelenthet a piacon.
S28 Vállalkozása törekszik a fiatalabb és idősebb munkavállalók közötti munkaidő-megosztás egyensúlyára?
Miért szükséges a kérdés megválaszolása?
A fiatalabb és idősebb munkavállalók közötti munkaidő-megosztás egyensúlyára való törekvés elősegíti, hogy mindkét korosztály számára megfelelő munkakörülményeket és lehetőségeket teremtsen vállalat, ami növeli a munkahelyi diverzitást és az együttműködést. A munkaidő-megosztás egyensúlyának elérése lehetőséget ad az idősebb munkavállalóknak, hogy tapasztalataikat és tudásukat átadják a fiatalabb kollégáknak, miközben a fiatalabb munkavállalók szemlélete szinergikus hatást eredményez, friss perspektívákat és új ötleteket hozhatnak a vállalkozáshoz. Ez a generációk közötti szinergia javíthatja a munkahelyi morált, növelheti a termelékenységet és csökkentheti a fluktuációt, amelynek bemutatása előnyös a vállalkozás számára.
Hasznos információk:
Ideértendő például a részmunkaidő vagy az osztott munkakör (job sharing) alkalmazása.
Mentorprogramok: A munkavállalói jóllét a vállalkozások egyik fontos jellemzője. A fogalom a fizikai és pszichológiai tényezők együttesét jelenti. A pszichológiai jóllét egyik alappillére az egészséges és pozitív kapcsolatok kialakítása. Ezt a munkáltató mentorprogramokkal is segítheti. A mentorálás által a szervezet betanulási folyamatai egyénre szabhatók, így nemcsak a mentor közvetíti a cég igényeit az új kolléga felé, hanem a mentorált is kifejezheti preferenciáit és visszajelzést adhat.
Munkaidőbeosztás a munkavállalók korának, élethelyzetének figyelembevételével az Mt. szabályain túlmenően. Például fiatalabb (gyermekes) munkavállalónak szabad hétvége, iskolai szünetek figyelembevétele stb. vagy idősebb, kevésbé terhelhető munkavállaló előnyben részesítése a fiatalabbal szemben. Műszakok elcserélése.
Job sharing vagy munkakörmegosztás minden olyan élethelyzetben alkalmazható, amikor a munkavállaló nem képes már ugyanolyan intenzitással végezni a munkáját, mint korábban, akár mert idősebb lett és nyugdíjra készül, akár mert az egészségi állapota megromlott, vagy éppen a szülést követően sokkal jobban ki kell egyensúlyozni a családi élet és munka kapcsolatát.
A job sharing esetén a munkáltató nem külön-külön szerződik a munkavállalóval, hanem egy feladat elvégzésére alkalmaz több embert, akik közösen viselik a felelősséget a munkájukért, és megosztják egymást közt a feladatot.
S29 Vállalkozása biztosít a 60 év feletti/nyugdíj előtt álló munkavállalók számára rugalmas munkavégzési lehetőséget?
Miért szükséges a kérdés megválaszolása?
A kérdésben megfogalmazott intézkedések jelentős mértékben hozzájárulnak a munkahelyi diverzitás és a befogadó szemlélet megteremtéséhez, mivel lehetőséget adnak az idősebb munkavállalóknak, hogy munkahelyi tapasztalataikat és szakértelmüket továbbra is hasznosítsák, miközben alkalmazkodnak a megváltozott élethelyzetükhöz és egészségi állapotukhoz. A rugalmas munkavégzési lehetőségek, mint például a részmunkaidő vagy távmunka csökkentik a stresszt és a fizikai megterhelést, ami növelheti az idősebb munkavállalók elégedettségét, így előmozdítva a fenntartható munkahelyi kultúra kialakítását. A kérdésben megfogalmazott kezdeményezések kommunikációja erősítheti a vállalkozással szembeni bizalmat.
Hasznos információk:
Ideértendő például a részmunkaidő vagy az osztott munkakör (job sharing) alkalmazása.
Mentorprogramok: A munkavállalói jóllét a vállalkozások egyik fontos jellemzője. A fogalom a fizikai és pszichológiai tényezők együttesét jelenti. A pszichológiai jóllét egyik alappillére az egészséges és pozitív kapcsolatok kialakítása. Ezt a munkáltató mentorprogramokkal is segítheti. A mentorálás által a szervezet betanulási folyamatai egyénre szabhatók, így nemcsak a mentor közvetíti a cég igényeit az új kolléga felé, hanem a mentorált is kifejezheti preferenciáit és visszajelzést adhat.
Munkaidőbeosztás a munkavállalók korának, élethelyzetének figyelembevételével az Mt. szabályain túlmenően. Például fiatalabb (gyermekes) munkavállalónak szabad hétvége, iskolai szünetek figyelembevétele stb. vagy idősebb, kevésbé terhelhető munkavállaló előnyben részesítése a fiatalabbal szemben. Műszakok elcserélése.
Job sharing vagy munkakörmegosztás minden olyan élethelyzetben alkalmazható, amikor a munkavállaló nem képes már ugyanolyan intenzitással végezni a munkáját, mint korábban, akár mert idősebb lett és nyugdíjra készül, akár mert az egészségi állapota megromlott, vagy éppen a szülést követően sokkal jobban ki kell egyensúlyozni a családi élet és munka kapcsolatát.
A job sharing esetén a munkáltató nem külön-külön szerződik a munkavállalóval, hanem egy feladat elvégzésére alkalmaz több embert, akik közösen viselik a felelősséget a munkájukért, és megosztják egymást közt a feladatot.
S30 Vállalkozása rendelkezik olyan belső szabályzattal, amely védi az idősebb munkavállalókat?
Miért szükséges a kérdés megválaszolása?
Az ilyen belső szabályzatok megléte jelzi a vállalkozás elkötelezettségét az egyenlőség és a diszkriminációmentesség iránt, valamint elősegíti a munkahelyi diverzitás és befogadó szemlélet megteremtését. Az idősebb munkavállalók védelmét célzó szabályzatok biztosítják, hogy ezek a dolgozók ne szenvedjenek hátrányt életkoruk miatt, és megkapják a szükséges támogatást, például rugalmas munkavégzési lehetőségeket, egészségügyi ellátást vagy szakmai továbbképzést. Az idősebb munkavállalókat védő belső szabályzatok nemcsak etikai szempontból szükségesek, hanem hozzájárulnak a fenntartható és versenyképes üzleti környezet kialakításához is.
Hasznos információk:
A vállalat esetében akkor lehet a válasz „igen”, ha valamely szabályzatában rögzített módon rendelkezik az idősebb (a vállalat szabályzatától függően akár 50 év feletti) munkavállalója védelméről például a veszélyes munkakörökben, illetve az esetleges létszámleépítések során. Ide sorolhatók továbbá a nagyszülői szereppel összefüggő esetleges kedvezmények, az életkori sajátosságokkal kapcsolatos programok (pl. vállalati szűrések, menopauza program, kiégés megelőzése, támogató programok az életkori nehézségekkel való megküzdéshez, rekreációs és preventív eszközök beszerzése) illetve a generációk közötti együttműködést (tudástranszfert) segítő intézkedések.
S31 Vállalkozása honorálja a vállalkozásnál a hosszabb munkaviszonyban töltött időt?
Miért szükséges a kérdés megválaszolása?
A kérdésben sugalmazott jutalmazási eljárások jelzik a külső szereplők számára, hogy a vállalkozás kiemelten értékeli a munkavállalók elkötelezettségét és lojalitását, ami kulcsfontosságú a stabil és tapasztalt munkaerő megtartásában. A hosszabb munkaviszony honorálása (bónuszok, extra szabadság vagy különféle jutalmak formájában) motiválja a munkavállalókat és növeli elégedettségüket. Ez hozzájárul a munkahelyi morál javításához és a fluktuáció csökkentéséhez, ami hosszú távon növeli a vállalkozás működésének stabilitását és versenyképességét.
Hasznos információk:
- Ideértendő például a jubileumi jutalom.
S32 Vállalkozása figyelemmel kíséri a dolgozók testi, lelki jóllétét, reflektál a munkatársak pszichés állapotára, krízishelyzetekre, esetleg a kiégésre?
Miért szükséges a kérdés megválaszolása?
A testi és lelki jóllét támogatása segít megelőzni a kiégést, csökkenti a betegszabadságok számát és javítja a munkavállalók teljesítményét. Ha a vállalkozás nem reflektál a munkatársak pszichés állapotára, az növelheti a stresszt, az elégedetlenséget és a fluktuációt, ami hosszú távon negatívan befolyásolhatja a vállalkozás hírnevét és fenntarthatósági kockázatait. Ezzel szemben, ha a vállalkozás proaktívan kezeli ezeket a kérdéseket, az erősíti a pozitív társadalmi megítélését, javítja a munkahelyi légkört és csökkenti a fenntarthatósági kockázatokat, ami hozzájárul a stabil és sikeres üzleti működéshez.
Hasznos információk:
- Ideértendő például a reggeli torna, irodai masszázs, pszichológusi foglalkozás, mentálhigiénés szakemberek alkalmazása, coaching, rekreációs szoba, munkavállalói elégedettségi mérések, munkavállalók sportolásának támogatása stb.
- Közösségi terek kialakítása: akár közös ebédlő, kávézó, pihenőszoba, megfelelő berendezéssel, mely a hangulatuknál fogva segítik a munkavállalók közötti kötetlenebb kapcsolat kialakulását, és így erősítik a vállalat kohézióját.
- Különböző képzések, tréningek biztosítása, amelyek nem a munkáltató feladatához kapcsolódnak, kötetlenebbek, és figyelembe veszik a munkavállalók egyéni igényeit is.
- A munkaidő tiszteletben tartása nagymértékben segíti a munkavállalók lelki jóllétét, csökkenti a kiégés kockázatát. A vállalatok például a munkaidőn kívül kapott e-mailek korlátozásával, a munka határainak meghúzásával segíthetik a munkavállalókat.
- Vállalati események, közösségépítés: például családi nap, sportnap, egyéb rendezvények (pl. anyák-apák napja) a munkavállalók és családtagjai számára is.
- Erkölcsi és anyagi megbecsülés, a szükséges munkakörülmények folyamatos biztosítása, a személyes problémák figyelembevétele, rugalmas szabadságolási rendszer kialakítása is segíthet megelőzni a kiégés tüneteit.
S33 Vállalkozása biztosít segítséget a munkahelyi stressz, ill. a konfliktuskezelés területén?
Miért szükséges a kérdés megválaszolása?
A munkahelyi stressz és konfliktusok hatékony kezelése növeli a munkavállalók elégedettségét és produktivitását, csökkenti a fluktuációt, valamint javítja a munkahelyi légkört. Ezzel szemben, ha egy vállalkozás nem nyújt ilyen jellegű segítséget, az növelheti a munkahelyi feszültségeket, a dolgozók elégedetlenségét és a konfliktusok eszkalálódását, ami hosszú távon károsíthatja a vállalkozás hírnevét és működésének stabilitását. Az ilyen problémák elhanyagolása növeli a fenntarthatósági kockázatokat és negatívan befolyásolhatja a vállalkozás versenyképességét.
Hasznos információk:
A vállalat esetében akkor lehet a válasz „igen”, ha tudatosan alkalmaz intézkedéseket a konfliktusok és a stressz csökkentése érdekében, Példa lehet: reális célok kitűzése a munkavállalók elé annak megelőzése végett, hogy ne olyan feladatokat kapjanak a munkavállalók, amelyek meghaladják a kompetenciájukat, és így túl magasak velük szemben az elvárások, vagy éppen azt látják, hogy az erőfeszítéseik hiábavalók, azokat nem értékelik megfelelően.
Megfelelő munkakörülmények biztosítása (ne legyenek túl sokan közös helyiségben, zajos környezetnek való kitettség csökkentése).
Rendszeres kommunikáció, visszajelzés a dolgozók számára, például legalább hetente visszacsatolást kap a vezetőtől a munkavállaló.
A csapatmunka támogatása, mely megelőzi az egyedüllétet, segít a problémák közös megoldásában. Szabadság igénybevételének ösztönzése, a stresszesebb munkahelyi időszakokat követően extra szabadnapok biztosítása.A konfliktusok megelőzését elősegítheti csapatépítő programok szervezése, konfliktuskezelő kommunikációs tréningek biztosítása. Már felmerült konfliktus kezelése semleges harmadik fél bevonásával mediáció útján.
S34 Vállalkozása nyújt támogatást nehéz és/vagy krízishelyzetbe került munkavállalói számára (pl. haláleset, kapcsolati erőszak, súlyos betegség)?
Miért szükséges a kérdés megválaszolása?
Társadalmi fenntarthatósági szempontból fontos, hogy a vállalkozások megválaszolják, nyújtanak-e támogatást nehéz magánéleti helyzetbe került munkavállalóik számára. Az ilyen támogatás biztosítása azt mutatja, hogy a vállalkozás elkötelezett munkavállalói jólléte és biztonsága iránt, ami alapvető tényező a munkahelyi morál szempontjából. Az érzelmi, pszichológiai és anyagi támogatás nyújtása a krízishelyzetekben segíti a munkavállalókat abban, hogy gyorsabban talpra álljanak és visszatérjenek a munkába, ami csökkenti a hosszú távú hiányzások számát és növeli a munkahelyi stabilitást. A krízishelyzetekre adott megfelelő válaszok erősítik a vállalkozás pozitív társadalmi megítélését, és hozzájárulnak a fenntartható és támogató munkahelyi kultúra kialakításához, ami elengedhetetlen a hosszú távú üzleti sikerhez.
Hasznos információk:
A vállalat esetében akkor lehet a válasz „igen”, ha többek között rendkívüli anyagi segítséget, mentális egészséget támogató programokat, ingyenes jogi vagy pszichológiai tanácsadást nyújt, vagy a krízishelyzetnek megfelelő munkaformát kínál fel átmeneti jelleggel krízishelyzetbe került munkavállalóinak a munkaerő megtartása érdekében.
Pl. a munkaerőpiac szempontjából az áldozatokat, akiket jelenleg a bántalmazó nem enged dolgozni, visszasegíti a munkaerőpiacra. A munkahelyi edukáció segítségével lehetőség nyílik munkahelyi közösségeknek tájékoztatást nyújtani a szolgáltatásról, akár kihelyezett tanácsadást tartani egy-egy munkahelyen a környezetükben működő kríziskezelő ambulanciák valamelyikével kötött együttműködési megállapodás keretében, hiszen a munkáltató érdeke az, hogy a munkavállaló ne essen ki a munkaerőpiacról, és a mentális egészségét megőrizze. Munkavállaló családtagjának halála esetén készpénzjuttatás és/vagy fizetett többletszabadság a törvényben meghatározotton túl.
S35 Vállalkozása biztosítja szolgáltatási környezetében az alábbi családbarát kezdeményezések bármelyikét ügyfelei/szolgáltatásainak résztvevői számára?
(Több válasz is megjelölhető.)
- A szolgáltató tér átalakítása kisgyermekes, nagycsaládos, idős személyek számára
- Kisgyermekes, nagycsaládos, idős személyek esélyegyenlőségének területén kompetens szervezet bevonása a folyamatok tervezésébe
- Helyi gyermekfelügyelet, gyermek-higiénia
Miért szükséges a kérdés megválaszolása?
A kérdésben megfogalmazott intézkedések bevezetése azt mutatja, hogy a vállalkozás elkötelezett az inkluzív és mindenki számára hozzáférhető szolgáltatási környezet kialakítása iránt. Ez növeli az ügyfelek elégedettségét, különösen a kisgyermekes szülők, nagycsaládosok és idősek körében, akik számára az ilyen szolgáltatások jelentős könnyebbséget jelentenek. Ha a vállalkozás figyelembe veszi és kielégíti ezeknek a csoportoknak az igényeit, az erősíti a cég pozitív megítélését és hírnevét, ami hosszú távon versenyelőnyt biztosíthat. Az inkluzív szolgáltatási környezet kialakítása tehát elengedhetetlen a vállalkozás fenntartható növekedése és társadalmi felelősségvállalásának erősítése érdekében.
Hasznos információk:
A vállalat esetében akkor lehet a válasz „igen”, ha szolgáltatási környezetében biztosítja a megjelölt kezdeményezések bármelyikét.
S36 Kérjük adja meg a foglalkoztatott, új és a távozott munkavállalók életkor szerinti besorolását, illetve a fluktuációs rátát az elmúlt két üzleti év vonatkozásában.
Miért szükséges a kérdés megválaszolása?
Ezen adatok megosztása lehetővé teszi a vállalkozás számára, hogy átláthatóan bemutassa munkaerő-gazdálkodási gyakorlatát és annak hatásait a különböző korosztályokra. Az életkor szerinti besorolás segít azonosítani azokat a demográfiai csoportokat, amelyek esetleg alulreprezentáltak vagy magas fluktuációs rátával rendelkeznek, és lehetőséget ad a célzott beavatkozásokra és támogatási programokra. A fluktuációs ráta elemzése révén a vállalkozás bemutathatja a munkahelyi elégedettséget és stabilitást, valamint azonosíthatja a potenciális problématerületeket, amelyek kezelése nélkül hosszú távon növelhetik a fenntarthatósági kockázatokat. Az átlátható és részletes munkaerő-statisztikák közlése tehát nemcsak a belső működés javítását szolgálja, hanem erősíti a vállalkozás társadalmi felelősségvállalását és pozitív megítélését a külső érdekelt felek körében.
Hasznos információk:
- Az adatokat, a statisztikai létszámot figyelembe véve, adott évben betöltött kor alapján az üzleti év utolsó napjára vonatkozóan kérjük megadni.
- A távozott munkavállalók köre az alábbiakra terjed ki: felmondott, nyugdíjba ment, közös megegyezéssel, elbocsátással távozott.
Hasznos linkek:
Központi Statisztikai Hivatal (KSH) – Útmutató a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz
S36a Ha az S36 kérdés „Foglalkoztatott munkavállalók” első két korcsoportjára adott bármely válasz nagyobb mint 0, adja meg a duális képzésben foglakoztatott munkavállalók számát és az összes foglalkoztatotthoz viszonyított arányát.
Miért szükséges a kérdés megválaszolása?
Egy vállalkozás számára fontos beszámolni a duális képzésben foglalkoztatott munkavállalók számáról és azok összes foglalkoztatotthoz viszonyított arányáról, mert ez mutatja a vállalkozás elkötelezettségét a szakmai utánpótlás, az oktatás és a munkaerő-fejlesztés iránt. A duális képzésben való részvétel azt jelzi, hogy a cég aktívan részt vesz a fiatalok gyakorlati készségeinek fejlesztésében, hozzájárul a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő képzéshez, és hosszú távon biztosítja a szakmailag felkészült munkavállalók utánpótlását. Ez az adat egyúttal a vállalkozás társadalmi felelősségvállalási (CSR) és fenntarthatósági stratégiáinak része is, amely fontos szempont a partnerek, befektetők és a közvélemény szemében.
S37 Vállalkozása alkalmaz atipikus foglalkoztatási formákat?
Miért szükséges a kérdés megválaszolása?
Az atipikus foglalkoztatási formák, mint például a részmunkaidős, távmunka vagy rugalmas munkaidő, elősegítik a munka és a magánélet egyensúlyát, így a munkavállalói elégedettséget. Az ilyen gyakorlatok alkalmazása és a különböző korosztályok, mint a pályakezdők és a nyugdíjasok foglalkoztatása hozzájárul a munkaerő piaci rugalmassághoz és a társadalmi kohézióhoz. Az ifjú tehetségek és tapasztalt szakemberek egyaránt értékes perspektívákat és képességeket hoznak a munkahelyre, ami növeli az innovációt és a versenyképességet. Ezen kívül, az ilyen foglalkoztatási formák támogatása és alkalmazása pozitívan befolyásolja a vállalkozás hírnevét, mivel azt mutatja, hogy elkötelezett a fenntartható és felelős munkahelyi gyakorlatok iránt.
S38 Az elmúlt két üzleti évben mekkora volt vállalkozásában a felsorolt munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalók száma, aránya?
- Határozatlan idejű szerződéssel rendelkező munkavállalók
- Határozott idejű szerződéssel rendelkező munkavállalók
- Egyszerűsített munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalók (mezőgazdasági, turisztikai idénymunka vagy alkalmi munka)
Miért szükséges a kérdés megválaszolása?
Az ilyen adatok nyilvánosságra hozatala segít átláthatóvá tenni a vállalkozás munkaerő-gazdálkodási gyakorlatait, és megmutatja a cég elkötelezettségét a stabil és fenntartható foglalkoztatás iránt. A határozatlan idejű szerződések magas aránya általában a munkahelyi biztonságot és stabilitást jelzi, ami növeli a dolgozói elégedettséget. Ezzel szemben a határozott idejű és alkalmi szerződések magas aránya rugalmas foglalkoztatási gyakorlatokra utalhat, ami különösen fontos bizonyos iparágakban, de növelheti a munkahelyi bizonytalanságot és fluktuációt. Az adatok pontos ismerete és kezelése lehetővé teszi a vállalkozás számára, hogy célzott intézkedéseket tegyen a munkaerő stabilitásának növelése érdekében, csökkentve ezzel a fenntarthatósági kockázatokat. Az átláthatóság és a felelős foglalkoztatási gyakorlatok erősítik a vállalkozás pozitív társadalmi megítélését és hozzájárulnak a hosszú távú üzleti sikerhez.
S39 Mekkora a létszáma a vállalkozása által foglalkoztatott, megváltozott munkaképességű munkavállalóknak?
Miért szükséges a kérdés megválaszolása?
A kérdésben szereplő adatok megosztása tükrözi a vállalkozás elkötelezettségét a befogadó szemlélet és az esélyegyenlőség iránt, amely alapvető eleme a fenntartható üzleti gyakorlatoknak. A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatása nemcsak társadalmi felelősségvállalást jelent, hanem elősegíti a munkahelyi diverzitást, ami számos előnnyel jár, például növelheti az innovációt és javíthatja a munkahelyi légkört. Az inkluzív foglalkoztatási gyakorlatok bevezetése és átlátható kommunikálása előnyös a vállalkozás hosszú távú fenntarthatóságának és versenyképességének biztosítása érdekében.
Hasznos link:
327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet az érintettek körét a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról
S40 Ha az S39 kérdésre a válasz nagyobb mint 0, hány megváltozott munkaképességű munkavállaló tartozik a 7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelet alapján meghatározott kategóriákba?
Miért szükséges a kérdés megválaszolása?
Az ilyen adatok megosztása lehetővé teszi a vállalkozás számára, hogy bemutassa elkötelezettségét az inkluzív foglalkoztatás és a munkahelyi diverzitás iránt. A különböző kategóriákba sorolt munkavállalók támogatása és integrálása nemcsak a társadalmi felelősségvállalás erősítését szolgálja, hanem hozzájárul a munkahelyi harmónia és akár a termelékenység növeléséhez is. Az adatok átláthatósága segít a vállalkozásnak abban is, hogy azonosítsa a szükséges támogatási intézkedéseket, ezzel csökkentve a munkahelyi elégedetlenséget és a fluktuációt.
Hasznos linkek:
2011. évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról
7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelet a komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról
G1 Vállalkozása mely területeket érintően rendelkezik irányítási rendszerrel vagy stratégiával/politikával az alábbiak közül?
(Több válasz is megjelölhető.)
- Környezet
- Energiagazdálkodás
- Munkahelyi egészségvédelem és biztonság
- Antikorrupció
- Minőségirányítás
- Felelős nyersanyagbeszerzés
- Információbiztonság
- Társadalmi felelősségvállalás
- Egyéb
Miért szükséges a kérdés megválaszolása?
Az ilyen rendszerek és stratégiák megléte bizonyítja a vállalkozás elkötelezettségét a fenntartható és felelős működés iránt, ami alapvető tényező a hosszú távú üzleti siker és a pozitív társadalmi megítélés szempontjából. Például egy környezetvédelmi irányítási rendszer segíti a vállalkozást az ökológiai lábnyom csökkentésében és a jogszabályok betartásában, míg az energiagazdálkodási stratégia hozzájárul az energiahatékonyság növeléséhez és a költségek csökkentéséhez. A munkahelyi egészségvédelem és biztonság politikái növelik a munkavállalói elégedettséget és csökkentik a balesetek kockázatát, míg az antikorrupciós irányelvek védik a vállalkozást a jogi és reputációs kockázatoktól. Az átfogó minőségirányítási rendszerek biztosítják a termékek és szolgáltatások magas színvonalát, míg a felelős nyersanyagbeszerzés elősegíti az etikus és fenntartható ellátási lánc kialakítását. Az információbiztonsági intézkedések védik a vállalkozás és az ügyfelek adatait, míg a társadalmi felelősségvállalás stratégiái erősítik a közösségi kapcsolatok és a vállalkozás pozitív társadalmi hatását. A kérdés megválaszolása összességében erősítheti a vállalkozással szemben tanúsított bizalmat a vevők, üzleti partnerek és a végső fogyasztók részéről.
Hasznos információk:
- Figyelembe vehető minden olyan irányítási rendszer (szabvány, szabványcsalád, vezetési, hitelesítési rendszer, kódex), amelyet a vállalkozás alkalmaz, függetlenül attól, hogy azt külső féllel tanúsíttatja-e vagy sem.
- Megjelölendők azon területek, melyekkel kapcsolatban a vállalkozás valamely szabványnak megfelelő eljárásrendet alkalmaz, de azt külső féllel nem tanúsítható. Például az ISO 9001, 37001, 26000 ajánlásainak alkalmazása vagy a Business Social Compliance Initiative (BSCI) etikai kódex alkalmazása.
- Tanúsítás alatt a harmadik (külső) fél általi tanúsítás értendő: azaz az olyan, független testület (tanúsító szervezet) által végzett értékelési folyamat, amelynek célja, hogy meghatározza azt, hogy az irányítási rendszer a követelményeknek megfelel, megfelelően került bevezetésre, arról igazolás (tanúsítvány) kiadható.
- Az irányítási rendszerbe beleértendő, ha a vállalkozás rendelkezik harmadik fél által tanúsított a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra (munkavédelemre) vonatkozó biztonsági tanúsítvánnyal (például: SCC, VCA) függetlenül attól, hogy az adott biztonsági tanúsítás egy irányítási rendszer tanúsítása mellett, vagy anélkül történik. Nem értendő az irányítási rendszerbe, ha a biztonsági tanúsítvány csak a munkavállalókra terjed ki és a vállalkozásra nem („csak” személyi tanúsítás történt).
Hasznos linkek:
ISO 9001
ISO 26000
ISO 37001
Business Social Compliance Initiative (BSCI)
G2 Vállalkozása kinevezett olyan felsővezetőt, aki a környezeti, társadalmi vagy vállalkozásirányítási (ESG) ügyekkel foglalkozik?
Miért szükséges a kérdés megválaszolása?
Egy ESG felelős felsővezető kinevezése azt mutatja, hogy a vállalkozás stratégiai szinten kezeli a az ESG-vel kapcsolatos kockázatokat, elősegítve a hosszú távú fenntarthatóságot és a jogszabályi megfelelést. Ez vonzóbbá teheti a céget a fenntarthatóság iránt elkötelezett befektetők, partnerek és ügyfelek számára, és erősítheti a versenyképességet. Amennyiben a vállalkozás nem rendelkezik ilyen kinevezéssel, az arra utalhat, hogy nem fordít elegendő figyelmet a fenntarthatósági kihívásokra, ami növelheti a vállalkozást érintő kockázatokat és a jövőben gyengítheti a piaci pozícióját. A kérdés megválaszolása erősítheti a vállalkozással szemben tanúsított bizalmat a vevők, üzleti partnerek és a végső fogyasztók részéről.
G3 Vállalkozása menedzsmentjében mekkora a női felsővezetők aránya?
Miért szükséges a kérdés megválaszolása?
A női felsővezetők magasabb aránya tükrözi a vállalkozás elkötelezettségét a nemek közötti egyenlőség és a sokszínűség mellett, ami pozitív társadalmi hatással bír. Az ilyen vállalkozások nagyobb valószínűséggel alkalmaznak inkluzívabb döntéshozatali folyamatokat, amelyek hozzájárulhatnak a kreatívabb és innovatívabb megoldásokhoz. A nemek közötti egyenlőség elősegítése csökkentheti a jogi és reputációs kockázatokat is, mivel a vállalkozás kevésbé lesz kitéve diszkriminációs pereknek és negatív nyilvánosságnak. Ha egy vállalkozás alacsony női vezetői aránnyal rendelkezik, az azt a benyomást keltheti, hogy nem fordít kellő figyelmet a nemi egyenlőségre és a társadalmi igazságosságra, ami növelheti a fenntarthatósági kockázatokat és gyengítheti a versenyképességet. A kérdés megválaszolása és a trendek magyarázata erősítheti a vállalkozással szemben tanúsított bizalmat a vevők, üzleti partnerek és a végső fogyasztók részéről.
G4 Vállalkozása közzétesz vállalati társadalmi felelősségvállalás (CSR) / fenntarthatósági / CSRD jelentést?
Miért szükséges a kérdés megválaszolása?
A kérdésben említett jelentések rendszeres publikálása növeli a vállalkozás átláthatóságát és elszámoltathatóságát, ami erősítheti a befektetők, partnerek és ügyfelek bizalmát. Emellett segít azonosítani és kezelni a fenntarthatósági kockázatokat, elősegítve a hosszú távú sikeres működést. A jelentések hiánya viszont arra utalhat, hogy a vállalkozás nem fordít elegendő figyelmet a fenntarthatóságra és a társadalmi felelősségvállalásra.
Hasznos információk:
- A tárgyalt jelentések közé értendők pl. a fenntarthatósági vagy integrált jelentés, a GRI, ESRS (CSRD megfelelést célzó) vagy más globálisan elfogadott szabvány szerinti jelentések.
Hasznos linkek:
Global Reporting Initiative (GRI)
European Sustainability Reporting Standards (ESRS)
G5 Vállalkozásának van panaszkezelési mechanizmusa vagy dokumentált panasztételi eljárása?
Miért szükséges a kérdés megválaszolása?
Az ilyen mechanizmusok megléte azt jelzi, hogy a vállalkozás elkötelezett az átláthatóság, a felelősségvállalás és a közösségi visszajelzések iránt. Ez különösen fontos a fenntarthatóság szempontjából, mivel lehetőséget biztosít a munkavállalók, ügyfelek és egyéb érintettek számára, hogy hangot adjanak környezeti vagy társadalmi aggályaiknak. A hatékony panaszkezelési eljárás segíthet azonosítani és kezelni azokat a problémákat, amelyek hosszú távon negatívan befolyásolhatják a vállalkozás működését. Az ilyen mechanizmusok hiánya azt sugallhatja, hogy a vállalkozás nem veszi komolyan az érintettek visszajelzéseit, ami növelheti a jogi és reputációs kockázatokat, valamint gyengítheti a vállalkozás fenntarthatósági elkötelezettségébe vetett bizalmat. A kérdés megválaszolása nagyban erősítheti a vállalkozással szemben tanúsított üzleti bizalmat.
Hasznos információk:
- A kérdés minden érdekeltre (belső, külső) vonatkozik.
Hasznos linkek:
Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) – Guiding Priciples on Business and Human Rights
2023. évi XXV. törvény a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról
G6 Vállalkozása méri a munkavállalói elégedettségét?
Miért szükséges a kérdés megválaszolása?
A munkavállalók elégedettsége szorosan összefügg a vállalkozás társadalmi fenntarthatóságával, mivel az elégedett és elkötelezett munkavállalók jellemzően produktívabbak, lojálisabbak és kevésbé hajlamosak a munkahelyi stresszre vagy kiégésre, ami hosszú távon a vállalkozás sikeréhez és stabilitásához vezethet. Az elégedettség rendszeres mérése segít azonosítani azokat a területeket, ahol fejlesztésre van szükség, és lehetőséget ad a vezetőségnek a munkavállalói visszajelzések alapján történő korrekciókra. Ezzel elősegíthető a pozitív munkahelyi kultúra kialakítása, amely vonzza és megtartja a tehetségeket. Ha a vállalkozás nem méri a munkavállalói elégedettséget, az arra utalhat, hogy nem törődik megfelelően az alkalmazottai jólétével, ami növelheti a fluktuációt, csökkentheti a munkamorált és negatív hatással lehet a vállalkozás hírnevére.
G7 Vállalkozása beépítette működésébe az ESG céljaihoz kapcsolt javadalmazást?
Miért szükséges a kérdés megválaszolása?
Az ESG célokhoz kötött javadalmazás bevezetése azt jelzi, hogy a vállalkozás komolyan elkötelezett a fenntarthatóság iránt, és ösztönzi vezetőit és munkavállalóit, hogy aktívan hozzájáruljanak ezekhez a célokhoz. Ez a megközelítés elősegíti a környezeti felelősségvállalást, a társadalmi igazságosságot és a jó vállalatirányítást, mivel az érintettek közvetlenül érdekeltté válnak a fenntarthatósági eredmények elérésében. Az ESG célokhoz kapcsolt javadalmazás növeli a vállalkozás átláthatóságát és elszámoltathatóságát, ami erősíti a befektetők, ügyfelek és partnerek bizalmát.
Hasznos információk:
- A tárgyalt beépítés jelentheti például a stratégiában, politikában, szabályzatban stb. való szerepeltetést.
G8 Vállalkozásának van az üzleti etikára vonatkozó hivatalos politikája vagy etikai kódexe?
Miért szükséges a kérdés megválaszolása?
Az üzleti etika iránti elkötelezettség elősegíti a tisztességes és átlátható működést, ami növeli a vállalkozás jó hírnevét és megbízhatóságát a partnerek, ügyfelek és befektetők szemében. Emellett csökkenti a korrupció és egyéb etikai kihágások kockázatát, amelyek komoly jogi és reputációs kockázatokkal járhatnak. Az etikai irányelvek megléte tehát nemcsak a vállalati kultúrát erősíti, hanem hozzájárul a hosszú távú fenntarthatósági célok eléréséhez is.
G9 Vállalkozása kapott az elmúlt két üzleti évben közigazgatási bírságot?
Miért szükséges a kérdés megválaszolása?
Az ilyen bírságok azt jelezhetik, hogy a vállalkozás nem tartotta be a vonatkozó jogszabályokat és előírásokat, ami negatív hatással lehet a vállalkozás hírnevére és társadalmi felelősségvállalási megítélésére. Az szabályszegések arra utalnak, hogy a vállalkozás működése során nem fordított kellő figyelmet a fenntarthatósági elvek betartására, ami növeli a jogi és pénzügyi kockázatokat. Amennyiben egy vállalkozás rendszeresen kap közigazgatási bírságokat, az veszélyeztetheti a befektetői és ügyfélbizalmat, valamint a hosszú távú versenyképességet. A bírságok hiánya – iparágtól és tevékenységtől függően – viszont pozitív jelzés lehet, ami azt mutatja, hogy a vállalkozás felelősen és fenntartható módon működik, betartva az összes vonatkozó előírást és jogszabályt.
Hasznos információk:
- A kérdésben említett közigazgatási bírságok közé az alábbiak tartozhatnak (a lista nem teljes körű):
- Környezetvédelmi bírság
- Munkaegészségügyi bírság
- Munkavédelmi bírság
- Fogyasztóvédelmi bírság
- Közegészségügyi bírság
- Jövedéki bírság
- Mulasztási bírság
- Bérezéssel összefüggő bírság
- Egyéb jellegű bírság (megnevezése szükséges)
G10 Vállalkozása ellátási láncában az elmúlt két üzleti évben összesen hány darab közvetlen szállító volt, és ezek közül mekkora azoknak az aránya, amelyek kapcsán vállalkozása ESG szempontú kockázatértékelést végzett?
Miért szükséges a kérdés megválaszolása?
Az ellátási láncban részt vevő szállítók ESG szempontú kockázatértékelése azért szükséges, mert egy vállalkozás fenntarthatósági teljesítménye nemcsak a saját tevékenységétől függ, hanem a beszállítói lánc környezeti és társadalmi hatásaitól is. Ha egy vállalkozás alaposan értékeli szállítóit ezen szempontok alapján, képes azonosítani és minimalizálni az olyan kockázatokat, mint a környezetszennyezés, a munkaügyi visszaélések vagy az etikátlan üzleti gyakorlatok. Ez növeli a vállalkozás átláthatóságát és felelősségvállalását, javítva ezzel a hírnevét és versenyképességét. Az ESG szempontú értékelések rendszeres elvégzése tehát elengedhetetlen a hosszú távú fenntarthatósági célok eléréséhez és a vállalkozás kockázatainak csökkentéséhez.
Hasznos információk:
- A kérdés a vállalkozás azon közvetlen üzleti partnereire vonatkozik, akik a termék vagy szolgáltatás előállítása előtti részén („upstream”) helyezkednek el az értékláncnak.
G11 Vállalkozása beszerzési folyamatának részeként a beszállítóknak kötelező-e megfelelni a ESG bármely területével kapcsolatos követelményeknek?
Miért szükséges a kérdés megválaszolása?
Az ilyen követelmények bevezetése biztosítja, hogy a beszállítók működése is összhangban legyen a vállalkozás fenntarthatósági céljaival, csökkentve ezzel a teljes ellátási láncra kiterjedő környezeti és társadalmi kockázatokat. Ez növeli a vállalkozás hitelességét és jó hírnevét a fenntarthatóság iránt elkötelezett ügyfelek, partnerek és befektetők szemében. Emellett elősegíti a hosszú távú együttműködést etikus és felelős beszállítókkal, ami csökkenti a jogi, pénzügyi és reputációs kockázatokat.
G12 Vállalkozása végzett fenntarthatósági kockázatértékelést az elmúlt két üzleti évben?
Miért szükséges a kérdés megválaszolása?
Az ilyen értékelések elvégzése segít azonosítani és kezelni azokat a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási kockázatokat, amelyek befolyásolhatják a vállalkozás hosszú távú működését és sikerét. A rendszeres kockázatértékelés lehetővé teszi a vállalkozás számára, hogy proaktív intézkedéseket tegyen a potenciális problémák megelőzésére, minimalizálva ezzel a jogi, pénzügyi és reputációs kockázatokat. Emellett növeli a vállalkozás átláthatóságát és elszámoltathatóságát, ami erősíti a befektetők, ügyfelek és partnerek bizalmát.
Hasznos információk:
- Fenntarthatósági kockázatértékelés alatt a környezeti, társadalmi, vállalkozásirányítási kategóriák bármelyikének vizsgálata értendő.
G13 Vállalkozása biztosít a munkavállalók részére képzéseket? (Több válasz is megjelölhető.)
- Munkavégzéshez szükséges képzés
- Pozíció ellátásához szükséges képzés
- Egészségügyi képzés
- Különböző soft skillek fejlesztésére irányuló képzés
- Egyéb képzés
Miért szükséges a kérdés megválaszolása?
Az olyan képzések, mint a munkavégzéshez vagy a pozíció ellátásához szükséges tréningek, növelik a munkavállalók szakmai kompetenciáját és biztonságos munkavégzését, csökkentve ezzel a munkahelyi balesetek és hibák kockázatát. Az egészségügyi képzések elősegítik a munkavállalók fizikai és mentális egészségének megőrzését, ami hozzájárul a hosszú távú munkavégző képességükhöz és a munkahelyi jóléthez. A soft skillek fejlesztésére irányuló képzések, mint a kommunikációs és vezetői készségek, erősítik a csapatmunkát és javítják a munkahelyi légkört, növelve ezzel a munkavállalói elégedettséget és lojalitást. Amennyiben egy vállalkozás nem biztosít ilyen képzéseket, az arra utalhat, hogy nem fordít kellő figyelmet a munkavállalók fejlődésére és jóllétére, ami hosszú távon növelheti a munkahelyi stresszt és fluktuációt, valamint csökkentheti a vállalkozás versenyképességét.
Hasznos információk:
- „Soft skill”-nek tekintendő többek között például a kommunikációs, a szervező- vagy az alkalmazkodókészség, a csapatorientáltság, a motiválhatóság, az érzelmi intelligencia, a kreativitás, a flexibilitás, vagy a mobilitás.
G14 Vállalkozása szervez ismétlődő jelleggel munkavállalói számára társadalmi, környezetvédelmi szemléletformáló programokat vagy részt vesz ilyen programokon?
Miért szükséges a kérdés megválaszolása?
Az ilyen programok célja, hogy növeljék a munkavállalók tudatosságát és elkötelezettségét a fenntarthatóság iránt, ami hosszú távon pozitív hatással van a vállalkozás működésére és hírnevére. A munkavállalók bevonása és képzése a környezeti és társadalmi kérdések terén elősegíti a felelős és etikus üzleti gyakorlatok elterjedését, csökkentve ezzel a környezeti lábnyomot és javítva a munkahelyi kultúrát. A tárgyalt programok erősítik a közösségi kapcsolatokat és a társadalmi felelősségvállalást, növelve a vállalkozás társadalmi tőkéjét és hozzájárulva a fenntarthatósági célok eléréséhez. A programok rendszeressége fontos, mivel az egyszeri akciók nem elengedőek a hosszú távú hatás eléréséhez. Az ismétlődő programok biztosítják a folyamatos fejlődést munkavállalók képzésében, tudatosságuk növelésében. Amennyiben egy vállalkozás nem szervez és nem vesz részt ilyen programokban, az arra utalhat, hogy nem fordít elegendő figyelmet a fenntarthatósági kihívásokra és a társadalmi felelősségvállalásra, ami hosszú távon növelheti a kockázatokat és gyengítheti a vállalkozás versenyképességét. A ismétlődő szemléletformáló programok tehát elengedhetetlenek a fenntartható vállalati működés és a munkavállalói elkötelezettség erősítése érdekében.
Hasznos információk:
- Releváns adatnak minősül és a környezeti hatást méri pl. résztvevők száma, szemétszedésen gyűjtött mennyiség, faültetés mértéke. Fontos az elért változás dokumentálása.
1. A kalkulátor célja és felépítése
A kalkulátor az energiafogyasztást, az üvegházhatású gázok (a továbbiakban: ÜHG) kibocsátását és a munkavédelemmel összefüggő mutatót érintő egyes komplex kérdések megválaszolásában nyújt támogatást, így a kalkulátor alkalmazásával elkerülhető a kérdőív megválaszolásához szükséges különböző módszertanok kidolgozása és használata. A kalkulátor a legszélesebb körben használt szabványok és faktorok használatával számolja át az érintett vállalkozásnál a számlák, bizonylatok, mérések stb. alapján rendelkezésre álló értékeket a kérdőívben szereplő kérdés megválaszolásához szükséges numerikus adattá.
A kalkulátor az energia és ÜHG-számításokhoz a Greenhouse Gas Protocol, az IPCC Sixth Assessment Report (AR6) és az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának adatait használja fel, a munkavédelmet jellemző mutatóhoz saját módszertant alkalmaz.
A kalkulátor a kérdőívben szereplő kérdések közül az alábbiak megválaszolásában segít:
- E5 Vállalkozásában mekkora volt a teljes energiafogyasztás (önfogyasztással együtt)?
- E6 Vállalkozásában a felhasznált villamos energia hány százaléka származott megújuló forrásokból?
- E12 Vállalkozásában az elmúlt két üzleti évben mekkora volt az üvegházhatású gázok teljes, közvetlen (Scope 1) kibocsátása?
- E13 Vállalkozásában az elmúlt két üzleti évben mekkora volt az üvegházhatású gázok teljes, közvetett (Scope 2) kibocsátása a LOKÁCIÓ alapú megközelítés szerint?
- S9 Mekkora volt az elmúlt két üzleti évben a vállalkozás saját munkavállalóinak munkanap kieséssel járó munkabaleseteinek 1 millió munkaórára vetített arányszáma (LTIF)?
A kalkulátor a Greenhouse Gas Protocol által közzétett, tüzelő- és üzemanyagokra vonatkozó emissziós tényezőket, az IPCC Sixth Assessment Report (AR6 riport illetve az abban nem szereplő adatok esetén AR5 és AR4 riport) üvegházhatású gázokra vonatkozó globális felmelegedési potenciál (GWP) értékeit, illetve az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) egyes országok villamosenergia-termeléséhez tartozó üvegházhatású gázok kibocsátási adatait használja fel.
A kalkulátor minimalizálja az eltérő faktorokból és az átváltásokból adódó számítási hibázási lehetőségeket azáltal, hogy az előre meghatározott számítási módszerekkel és szorzótényezőkkel elvégzi a kalkulációkat a kitöltő személy helyett.
A kalkulátorral kapcsolatos fontosabb tudnivalók:
- használata önkéntes alapon történik;
- használatához nincs szükség a felhasználók személyes adataira, ill. az érintett jogi személy adataira;
- bevitt adatokat és végeredményt nem tárol;
- a kalkulátor utolsó lapján megjelenő végeredmények átmásolhatóak az ESG-kérdőív megfelelő celláiba;
- nincs kapcsolatban semmilyen adatbázissal, kizárólag a felhasználó által bevitt adatok alapján számol.
Miért hasznos a kalkulátor?
A bemeneti adatok alapján a kalkulátor meghatározza a vállalkozás közvetlen (Scope 1) és közvetett (Scope 2) szén-dioxid-egyenértékes (tonna CO2e) kibocsátását az adott tárgyévben, továbbá konvertálja és összesíti megawattórában (MWh) kifejezve a vállalkozás teljes energiafogyasztását, beleértve a fosszilis alapú energiahordozókat, a megújuló energiát és a nukleáris energiát, teljes képet alkotva a vállalkozás energiaigényéről.
A bemeneti adatok alapján a kalkulátor meghatároz a társaságra egy, a nemzetközi gyakorlatban is széleskörűen, a munkabiztonság jellemzésére használt LTIF (Lost Time Injury Frequency) mutatószámot. Ez a mutatószám a balesetek gyakoriságát fejezi ki.
A kalkulátor nemcsak az előzőekben leírtakat határozza meg, hanem részletes energiafogyasztási és kibocsátási bontásként is funkcionál, ami kiemelkedően fontos szerepet játszik a vállalkozások ÜHG-lábnyomának hatékony csökkentésében. A kalkulátor azonosítja a legjelentősebb energiafelhasználásokat és ÜHG-kibocsátási forrásokat, mint például a tüzelőanyag- és üzemanyag-fogyasztást, hűtőközegek és ipari gázok felhasználását vagy a villamosenergia-fogyasztást, ezáltal pedig a vállalkozások célzott lépéseket tehetnek ezen forrásoknak a kezelésére, és hatékonyabban csökkenthetik energiafogyasztásukat és ÜHG-kibocsátásukat.
Milyen adatokat kell megadniuk a vállalkozásoknak?
A kalkulátor célja, hogy megkönnyítse a vállalkozások ÜHG-emisszióinak számítását, különös tekintettel a kkv-kra, amelyek gyakran nem rendelkeznek a szükséges ESG-szaktudással a komplex ÜHG-emissziós kalkulációk elvégzéséhez. A kalkulátor segítségével a magyar vállalkozások egyszerűen és egy elfogadott módszer alapján számíthatják ki ÜHG-kibocsátásukat, amelyhez a tárgyévben vásárolt tüzelőanyagok, ipari gázok és energia mennyiségét kell a vállalkozásnak meghatároznia. A vásárolt energiahordozók mennyiségét literben (l), tonnában (t) vagy köbméterben (m3) – földgáz esetében köbméterben (m3) vagy megajoule-ban (MJ) – a távhő mennyiségét gigajoule-ban (GJ), a villamosenergia mennyiséget megawattórában (MWh) kell megadnia a vállalkozásnak.
Válaszok az ESG-kérdőívhez
A kalkulátor az utolsó, összefoglaló lapján az ESG-kérdőív adott kérdésére adandó válaszhoz igazodóan jeleníti meg az eredményeket, így egyszerűen a kalkulátor ezen lapján felsorolt kérdéseknél megjelenő értékeket kell beírni válaszként az ESG-kérdőívben szereplő azonos kérdésekhez.
ESG kalkulátor link
2. Az energiafogyasztás és az üvegházhatású gázok kibocsátás számításának módszertana
A vállalkozások ÜHG-kibocsátásának összehasonlítása szempontjából elengedhetetlen, hogy egységes módszertan alapján készítsék el Scope 1 és 2 kibocsátásukról szóló beszámolóikat. Ez a célkitűzés összhangban áll a nemzetközi trendekkel és az Európai Unió ÜHG-kibocsátás csökkentési céljaival is. Az ÜHG-kalkulátor, amely a nemzetközileg széles körben elfogadott GHG Protocol metodológiájára épül, hatékony eszköz a vállalkozások ÜHG-kibocsátásának egyszerűsített meghatározásához. A kalkulátor használatával a vállalkozások könnyen felmérhetik Scope 1 és 2 kibocsátásukat, azonosíthatják a kibocsátás fő forrásait, és hatékony stratégiákat dolgozhatnak ki a kibocsátás csökkentésére.
Scope 1, 2, 3 kibocsátások bemutatása
Fontos hangsúlyozni, hogy a magyar vállalkozások számára az ÜHG-kibocsátásuk mérése nem csupán egy kötelezettség, hanem egy lehetőség is a versenyképességük javítására és a hosszú távon fenntartható működésük megteremtésére. E proaktív megközelítéssel a vállalkozások nemcsak a kockázatokat mérsékelhetik, de a befektetők és a fogyasztók számára is vonzóbbá válhatnak, javítva külső megítélésüket és erősítve piaci pozíciójukat.
A GHG Protocol alkalmazásának előnyei
- Széleskörű elfogadottság: A GHG Protocol alkalmazása biztosítja az adatok összehasonlíthatóságát és a különböző szervezetek közötti átláthatóságot. Ezáltal a vállalkozások megbízható információkat tudnak nyújtani ÜHG-lábnyomukról a befektetőknek, a fogyasztóknak, a szabályozó hatóságoknak és más érdekelt feleknek.
- Egységesített keretrendszer: A GHG Protocol átfogó keretrendszert biztosít, amely egységesíti a Scope 1, 2 és 3 kibocsátások kategorizálását és jelentéstételét. Ez megkönnyíti a vállalkozások számára az adatgyűjtést, elemzést, összehasonlítást és az időbeli változások nyomon követését.
- Összehasonlíthatóság: A GHG Protocol alapján mért kibocsátási adatok összehasonlíthatóak más vállalatok, iparágak és országok adataival. Ez lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy meghatározzák pozíciójukat a versenytársakhoz képest, és értékeljék ÜHG-teljesítményüket a globális trendek tükrében.
- Rugalmasság: A GHG Protocol adaptálható a különböző iparágak és vállalati méretek sajátosságaihoz. Ez lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy a keretrendszert a saját működésükre szabják, miközben megfelelnek a nemzetközi sztenderdeknek.
- Nyilvános elérhetőség: A GHG Protocol alapvető anyagai ingyenesen elérhetőek online, így bármely vállalat számára megkönnyíti az ÜHG-számvitel bevezetését, függetlenül a rendelkezésre álló erőforrásoktól.
Eltérés a GHG Protocol-tól
A széleskörű felhasználhatóság elősegítése és a racionalizálás érdekében a kalkulátorban alkalmazott módszertan helyenként eltér a GHG protokolltól.
- Járműhasználat: a felhasználók által opcionálisan megadható tüzelőanyag-típusok számát a protokoll által javasolt 11-ről 7-re csökkentettük. A kalkulátor kizárólag az egyes üzemanyagfajták elégetéséből származó CO2 kibocsátást számolja, eltekint a jármű- és géptípustól és a jármű korától függő CH4 és N2O kibocsátások meghatározásától. Ennek az az oka, hogy a legtöbb esetben bonyolult a vállalkozás tevékenységi keretein belül üzemeltetett járművek, gépek által elfogyasztott üzemanyag mennyiségének pontos meghatározása, továbbá az egyes járművek, gépek GHG Protocol szerinti kategóriákba történő besorolása és az ezek alapján történő kalkuláció.
- Villamos energia: az egyszerűbb kitöltés érdekében a kalkulátor a lokáció alapú módszerre támaszkodik az elfogyasztott villamosenergia CO2e kibocsátásának mérése során (Scope 2 kibocsátás), a piaci alapú emisszió kalkuláció csupán opcionális azon vállalkozások számára, amelyek külföldről vásárolnak áramot és a kapcsolódó emissziós faktort az adott energiaszolgáltató igazolja a vállalkozás felé.
Scope 1 emisszió
Egy vállalkozás Scope 1 kibocsátása alatt a szervezet saját tevékenysége során közvetlenül keletkező üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátása értendő. Ez a kategória azokat a kibocsátásokat foglalja magába, amelyek a telephelyen vagy a szervezet által ellenőrzött forrásokból származnak.
Helyhez kötött tüzelőberendezések:
Ellentétben a mobil tüzeléssel (pl. autómotorok), a stacionárius tüzelőberendezések egy adott helyen vannak telepítve, és folyamatosan vagy szakaszosan üzemelnek. A stacionárius tüzelőberendezések számos iparágban és létesítményben használatosak, többek között:
- Erőművek: villamosenergia-termelés
- Távfűtőművek: hőenergia-termelés épületek fűtésére
- Ipari üzemek: hő- vagy hőenergia-termelés ipari folyamatokhoz
- Épületek: fűtés (kazánok) és melegvíz-ellátás (bojler)
Amennyiben rendelkezik a vállalkozás olyan tüzelőberendezésekkel, amelyek tüzelőanyagot égetnek (pl. földgáz, propán, szén, fűtőolaj, dízel üzemanyag tartalék generátorokhoz, biomassza stb.) akkor ezen kérdések kitöltése releváns a vállalkozás számára.
Az olajtermékek mennyiségét tonnában (t) kell megadni, azonban bizonyos termékek esetén köbméter (m3) is választható, a kalkulátor automatikusan a választott mértékegységhez tartozó módon végzi el a számítást.
A szénipari termékek mennyiségét tonnában (t) kell megadni.
Az elfogyasztott földgáz mennyiségét köbméterben (m3) vagy megajoule-ban (MJ) kell megadni.
Amennyiben több, de eltérő mértékegységű (m3 és MJ) földgázfogyasztási-adat áll rendelkezésre, abban az esetben azok számértékét a kalkulátorba való bevitel előtt javasolt azonos mértékegységben összegezni. (Ellenkező esetben az egyik mértékegységgel rendelkező mennyiségekkel külön kalkulációt szükséges végezni, majd a végeredményeket hozzáadni a korábban kiszámolt végeredményekhez.) A mértékegység-átszámítást külön szükséges elvégezni, majd az eredményeket az át nem számított értékekkel összegezve a kalkulátorba szükséges felvezetni. Az átszámítást a következő összefüggések felhasználása segíti.
Általános esetben a földgáz energiatartalma 33,6 MJ/m3-el számolható. Amennyiben a vállalkozásnak ettől eltérő adata áll rendelkezésre, úgy a saját számításban az az érték is használható. A térfogat és energiatartalom átszámítására az alábbi képlet alkalmazandó:
[Energiatatalom MJ-ban] =33,6 MJ/m3* [Térfogat m3-ben]
[Egyenlet]
[Térfogat m3-ben] = [Energia tatalom MJ-ban] / 33,6 MJ/m3
[Egyenlet]
A háztartási hulladék (nem biomassza) és a használt olaj mennyiségét tonnában (t) kell megadni.
A biomassza termékek mennyiségét tonnában (t) kell megadni.
Járműhasználat:
A járművek üzemeltetéséből származó CO2 kibocsátást lehet meghatározni. Itt kell figyelembe venni a vállalkozás tevékenységi keretein belül üzemeltetett (függetlenül annak tulajdonviszonyától) közúti közlekedésre használt járművek és minden szárazföldi, vízi vagy légi jármű, illetve gép (munkagépek, kerti gépek stb.) által elfogyasztott üzemanyag-mennyiséget. A kalkulátor kizárólag az egyes üzemanyagfajták elégetéséből származó CO2 kibocsátást számolja, eltekint a jármű- és géptípustól és a jármű korától függő CH4 és N2O kibocsátások meghatározásától. Ennek az az oka, hogy a legtöbb esetben bonyolult a vállalkozás tevékenységi keretein belül üzemeltetett járművek, gépek által elfogyasztott üzemanyag mennyiségének pontos meghatározása, továbbá az egyes járművek, gépek GHG Protocol szerinti kategóriákba történő besorolása és az ezek alapján történő kalkuláció. Azok a vállalkozás tevékenységéhez kapcsolódó utazások, amelyek nem a társaság által kontrollált (üzemeltetett) járműveken történnek, nem sorolandók ide – ilyen például az üzleti célú repülőút, tömegközlekedés, taxihasználat.
Az üzemanyag mennyiségét literben kell megadni.
A számoló lapon felsorolt üzemanyagfajtákba nem besorolható üzemanyagok feltüntetése is lehetséges az „Egyéb jármű- és géphasználat” című táblázatban. Az ezekhez tartozó felhasznált energiamennyiséget GJ-ban és Scope1 kibocsátást tonna CO2-ben a táblázat számítja, amennyiben az egyéb mezőkben a felhasznált mennyiség (liter), a fűtőérték (GJ/m3) és az emissziós faktor (kgCO2/liter) a megfelelő mértékegységhez tartozó mennyiségben megadásra kerül.
Hűtőgáz és tűzvédelem
Az ipari és kereskedelmi létesítmények működtetése során nem csak a tüzelőanyag-égetés okoz ÜHG-kibocsátást, hanem a hűtőrendszerekben és a tűzoltó rendszerekben használt anyagok szintén hozzájárulhatnak ahhoz. Bizonyos típusú hűtőközegek, különösen a hagyományos HFK-k (hidrofluor-karbonok), erőteljes ÜHG-ként hatnak, ha a légkörbe kerülnek. A hűtőközeg-szivárgások jelentős mértékű ÜHG-kibocsátást okozhatnak. A hagyományos halon-alapú tűzoltó anyagok szintén erőteljes ÜHG-k, amelyek hozzájárulnak a légköri ózonréteg csökkenéséhez is, azonban a nemzetközi szabályozások szigorításának köszönhetően a halonok használata jelentősen csökkent az elmúlt években.
A hűtőközegekből és a tűzvédelemre használt anyagokból származó kibocsátás meghatározására anyagmérleg módszert alkalmaz a kalkulátor. A tárolt készlet (melynek nem része az üzemben található, üzemelő rendszerekben lévő mennyiség) változása, a tárgyévben vásárolt és értékesített anyagok mennyisége és az üzemben lévő rendszerkapacitás változása alapján kerül meghatározásra a kibocsátás. Az egyes mennyiségeket kilogramm (kg) mértékegységben szükséges megadni.
Hűtőközeg anyagmérlege:
IB + P + CB = IE + S + CE + kibocsátás
azaz, a
kibocsátás = (IB – IE) + (P – S) + (CB – CE)
Ahol:
(IB)Készlet üzleti év elején: A tárolt készletben lévő hűtőközeg mennyisége a jelentési időszak elején (pl. raktárban, palackban tárolt, a használaton kívüli, nem működő berendezésekben lévő mennyiségek).
(IE) Készlet üzleti év végén: A tárolt készletben lévő hűtőközeg mennyisége a jelentési időszak végén (pl. raktárban, palackban tárolt, a használaton kívüli, nem működő berendezésekben lévő mennyiségek).
(P) Társaságba befelé irányuló: A jelentési időszak alatt vásárolt vagy egyéb módon beszerzett hűtőközeg mennyisége.
(S) Társaságból kifelé irányuló: A jelentési időszak alatt eladott vagy egyéb módon ártalmatlanított hűtőközeg mennyisége.
(CB) Berendezés kapacitás év elején: A használatban lévő berendezések hűtőközeg-kapacitása a jelentési időszak elején.
(CE) Berendezés kapacitás év végén: A használatban lévő berendezések hűtőközeg-kapacitása a jelentési időszak végén.
A klímaberendezések, hűtőgépek, tűzoltó készülékek gyártói a berendezésekbe, készülékekbe töltött hűtő vagy oltóközeget a termékkel együtt értékesítik, így esetükben kérjük ezt a mennyiséget a tranzakcióknál, a Társaságból kifelé irányuló (S) mennyiséghez számolni.
Fontos, hogy bár technikailag az eredményben létrejöhet negatív szám, az nem lehet helyes eredmény (ez azt jelentené, hogy a légkörből történt a korábban már kibocsátott hűtő-, illetve oltóközeg megkötése). Ilyen esetben a bemeneti adatok helyességét ellenőrizni kell, mert azok között biztosan szerepel hibás adat.
Ipari gáz:
Az ipari gázok széleskörű alkalmazása számos ágazatban alapvető fontosságú. Míg ezek a gázok kulcsfontosságú szerepet játszanak a modern gyártási folyamatokban, fontos kiemelni, hogy bizonyos típusok a szén-dioxidnál sokkal nagyobb mértékben járulnak hozzá a globális felmelegedéshez. Egy példa az erőteljes üvegházhatású gázok egyikére a szén-tetrafluorid (SF6), amelynek GWP (globális felmelegedési potenciál) értéke 23 900-szor nagyobb, mint a szén-dioxidé. Ez azt jelenti, hogy egy tonna SF6 kibocsátása 23 900 tonna szén-dioxid kibocsátásával egyenértékű a légkörre gyakorolt hatása tekintetében.
Ide sorolandóak a gyártási folyamat (kivéve hűtési vagy tűzvédelmi célok) során és a laboratóriumi célokra használt ipari gázok. Abban az esetben, ha a felsorolt gázokat hűtési vagy tűzvédelmi célra használják, akkor az azokhoz tartozó kalkulációt az arra a célra szolgáló lapon (Hűtés és tűzvédelem) kell elvégezni.
A kalkulátorban összesíthető az ipari gázok felhasználásából származó ÜHG-kibocsátás. Az ebben az összesítésben megadott teljes felhasznált mennyiséget kibocsátásként számolja a végső eredménybe a kalkulátor. A legördülő menüből kiválasztható a gáz típusa, melynek a mennyiségét kilogrammban (kg) szükséges megadni.
Scope 2 emisszió
A Scope 2 kibocsátás alatt az olyan közvetett ÜHG-kibocsátás értendő, amely a szervezet nem a saját tevékenysége által, hanem például az általa vásárolt villamos energia előállítása során kerül kibocsátásra. Ezek a kibocsátások ugyan nem a szervezet telephelyén keletkeznek, de a szervezet energiafogyasztásának eredményeként jönnek létre.
Távhő
A távhő lapon összesíthető a vásárolt távhő előállításához szükséges ÜHG-kibocsátás.
Amennyiben a társaság nem Magyarországról vásárol távhőt, akkor a származási országot, illetve az igazolt emissziós faktort is fel kell tüntetni.
A vásárolt távhő mennyiségét gigajoule-ban (GJ), a nem Magyarországon vásárolt távhő emissziós faktorát gigajoule-onként kilogrammban kifejezett szén-dioxid-egyenértékben (kg CO2e/GJ) kell megadni.
Villamos energia
A villamosenergia lapon összesíthető a vásárolt villamos energia ÜHG-kibocsátása.
Amennyiben a villamos energia származási helye valamely EU ország, Izland vagy Norvégia, akkor a legördülő listából az érintett ország kiválasztását követően a megadott villamosenergia-mennyiségből és a kiválasztott országhoz tartozó emissziós faktorból a kalkulátor kiszámolja az ÜHG-kibocsátást.
Amennyiben a listában nem szereplő országból történik a vásárlás, abban az esetben kérjük a származási országot, illetve a hozzá tartozó emissziós faktort (tonna CO2 egyenérték/MWh) feltüntetni.
Megújuló forrásból származó energia
A megújuló forrásból származó villamos energia esetén kérjük külön megadni a saját termelésből származó fogyasztást, illetve a megújuló forrásból előállított, termékként vásárolt villamos energia mennyiségét.
A Magyarországon általánosan vásárolt villamos energia megújuló részarányát a MEKH által közzétett, 6.1. számú táblázatból kérjük megadni. (https://mekh.hu/eves-adatok)
A vásárolt villamos energia mennyiségét megawattórában (MWh), a nem Magyarországon vásárolt villamos energia emissziós faktorát megawattóránként tonnában kifejezett szén-dioxid-egyenértékben (t CO2e/MWh) kell megadni.
Nukleáris energiahordozó
Itt kell megadni a vásárolt nukleáris energiahordozó energiatartalmának mennyiségét. Az energiatartalom mennyiségét megawattórában (MWh) kell megadni
Egyéb energiaforrásból származó emisszió
Az „Egyéb energia” mezőben kell feltüntetni a számoló lapok termékeibe nem besorolható energiaforrásokhoz tartozó energiamennyiséget MWh-ban, valamint az ehhez tartozó Scope1 és/vagy Scope2 kibocsátásokat tonnában kifejezett szén-dioxid-egyenértékben (t CO2e). Ezeknek az értékeknek a számítását külön kell elvégezni, majd az eredményeket a kalkulátorba felvezetni, amely ezeket az értékeket hozzáadja az összes fogyasztáshoz, illetve kibocsátáshoz.
Energiafogyasztás és ÜHG-kibocsátás részeredmények
Részeredmény I.
Az összegző munkalap összesíti a társaság teljes energiafogyasztását megawattórában (MWh) kifejezve.
Részeredmény II.
Az összegző munkalap összesíti a társaság teljes Scope1 és Scope2 kibocsátását tonnában kifejezett szén-dioxid-egyenértékben (t CO2e).
3. A Munkabaleseti ráta (LTIF) számításának módszertana
A kalkulátorban számítható a társaság saját munkavállalóinak munkanap kieséssel járó munkabaleseteinek 1 millió munkaórára vetített arányszáma (LTIF).
Az LTIF (Lost Time Injury Frequency) értelmezése: az LTIF egy, a nemzetközi gyakorlatban is széleskörűen, a munkabiztonság jellemzésére használt mutatószám, ami a balesetek gyakoriságát fejezi ki.
Az LTIF kiszámítása: a társaság saját dolgozóit ért összes munkanap kieséssel járó munkabalesetek (LTI) száma osztva a társaság saját dolgozói által ledolgozott munkaórákkal (millió órában kifejezve), az egy éves intervallumban tekintett adatokkal.
Az összes munkanap kieséssel járó munkabalesetek számát darabban (db), a ledolgozott munkaórák számát azok számértékében kell megadni. A kalkulátor a munkaórák egymillió munkaórára történő átszámítását elvégzi.
Saját munkavállalónak kell tekinteni azt a munkavállalót, akit a társaság a munkavégzésében közvetlenül irányít. Például: saját munkavállalónak tekintendő a munkaerő kölcsönzőtől bérelt munkaerő, aki a feladatát a társaság munkavállalóival azonos módon végzi, őt a társaság munkavállalója közvetlenül irányítja, utasítja és részére a munkafeltételeket (különösen a munkaeszközt, egyéni védőeszközt) a társaság biztosítja.
Nem tekintendő saját munkavállalónak az olyan beszállító munkavállalója, aki a feladatát nem a társaság közvetlen irányítása alatt végzi, részére a társaság munkavállalója közvetlen utasítást nem ad, függetlenül attól, hogy a beszállító munkavállalója a feladatát a társaság területén, vagy eszközével végzi.