Tájékoztató a befektetési arany kereskedelmével kapcsolatban

A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 1b. pontjának értelmében befektetési aranynak az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 235. §-a szerinti befektetési aranyat kell tekinteni. Ez azt jelenti, hogy befektetési aranynak az minősül, amely

1. legalább 995 ezrelék, vagy azt meghaladó tisztaságú, a nemesfémpiacokon elfogadott, de legalább egy grammot meghaladó súlyú, rúd vagy lemez formájú arany, függetlenül attól, hogy arról bocsátottak-e ki olyan értékpapírt, amelynek megszerzése egyúttal az abban megjelölt termék tulajdonjogának megszerzését is jelenti, vagy nem;

1. legalább 900 ezrelék vagy azt meghaladó tisztaságú, az 1800. év után vert aranyérme, amely az érmét kibocsátó államban törvényes fizetőeszköz vagy az volt, feltéve, hogy az érme értékesítésének szokásos piaci ára legfeljebb 80 százalékkal haladja meg az érme aranytartalmának nemesfémpiacokon kialakult szabadpiaci értékét.

+ ettől függetlenül az az érme is, ami szerepel a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv (Héa-irányelv) 345. cikke szerint közzétett listán.

A Héa. 345. cikke alapján tagállamok 1999-től minden év július 1-je előtt tájékoztatják a Bizottságot II. szerinti érmékről, amelyekkel az érintett tagállamban kereskednek, ezeket a Bizottság minden évben közzéteszi. A 2026. évi lista az alábbi linken érhető el:

https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:52025XC05923

Ehhez kapcsolódóan meg kell említeni, hogy a nemesfém tárgyakkal kapcsolatos hatósági feladatokról és hatósági eljárási szabályokról, valamint a nemesfém tárgyak készítésének és díszítésének szabályairól szóló 508/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet értelmében aranytárgynak az az aranyból vagy az arany és más fémek ötvözetéből készült tárgy minősül, aminek nemesfémtartalma az aranytárgyra meghatározott legkisebb finomsági fokot (4 kategória szerepel: 916 ezrelék, 750 ezrelék, 585 ezrelék, 375 ezrelék) eléri.

A fentiekből egyértelműen levezethető, hogy a nemesfém tárgyakkal kapcsolatos hatósági feladatokról és hatósági eljárási szabályokról, valamint a nemesfém tárgyak készítésének és díszítésének szabályairól szóló 508/2017. (XII. 29.)  Korm. rendelet 1. §-a szerinti aranytárgyak nem tartoznak a befektetési arany kategóriájába, hiszen nem teljesítik a befektetési arany esetében elvárt finomsági fokot.

A gyakorlati élet szempontjából ez azt jelenti, hogy az alábbi – nem teljes körben bemutatott – példák szerint, a fenti jogszabályi jellemzők figyelembevétele mellett

• befektetési aranynak minősül: az intézményi befektetők esetében jellemző „tégla” méretű aranytömb, aranyrúd, a magánbefektetők esetében jellemző 100 grammos aranyrúdtól a kilós aranyrúdig, a lakossági befektetési aranyvásárlók esetében általában jellemző 5-10 grammos aranylapka, továbbá az aranyérme, azonban

• nem minősül befektetési aranynak: az aranyból vagy az arany és más fémek ötvözetéből készült aranyékszer (gyűrűk, fülbevalók, nyakláncok, karkötők, mandzsettagomb…), díszműáru (toll, evőeszköz, pohár, szobor…) továbbá egyéb tárgy (ehető arany a csokoládéban, italokban, vagy az elektronikában, fogászatban felhasznált arany és ötvözetei…), illetve a törtarany (elhasznált, sérült, hibás vagy fémjel nélküli arany ékszer/tárgy, amelynek az esztétikai értéke megszűnt, így az nem mint ékszer, hanem mint nyersanyag (beolvasztásra, új ékszerkészítésre, vagy befektetésre) kerül felvásárlásra és feldolgozásra.

Így befektetési arany kereskedelemnek minősül a befektetési arany vétele és eladása/értékesítése, azonban nem minősül befektetési arany kereskedelemnek az aranyékszer, dísztárgy, egyéb tárgy, törtarany megvétele, eladása/értékesítése, esetleges zálogházba adása sem.

Az SZTFH a befektetési arannyal folytatott kereskedelmi tevékenység esetében kizárólag annak eladását/értékesítését, illetve megvételét érintően lát el felügyeleti tevékenységet, azaz ezzel összefüggésben a jogszabályokban meghatározott szempontok szerint eljár a tevékenység végzésére irányuló engedélyezési eljárásban, továbbá ehhez kapcsolódóan ellátja az ellenőrzési tevékenységet is (a teljesség igénye nélkül így például az engedélyezés során vizsgálja az előírt részvénytársasági vagy korlátolt felelősségű társasági forma meglétét, az üzlet rendelkezésre állását, eljár a befektetési arannyal folytatott kereskedelmi tevékenységet engedély nélkül végzőkkel szemben, stb.)

Ezt támasztja alá a szabályozás azon eleme is, amely a befektetési arannyal történő kereskedelmi tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező részéről – az SZTFH részére – szükséges nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget – ha tart készleten befektetési aranyat, akkor – a készletéről, illetve annak forgalma, ha nem tart készleten befektetési aranyat, akkor az értékesített, illetve vásárolt befektetési arany mennyisége tekintetében írja elő. Az előbbiek értelmében mindez azt is jelenti, hogy amennyiben egy adott üzletben a befektetési arany forgalmazásán kívül más termék kereskedelmére is sor kerül, vagy csak nemesfém terméket forgalmaznak, azzal kapcsolatban nem az SZTFH rendelkezik eljárási jogkörrel (úgy, mint engedélyezés, ellenőrzés, szankcionálás).