Áttörés a geotermikus energiafelhasználásában
Megkezdte a Budapest Airport az első geotermikus kút fúrását. A beruházás a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) által kialakított új engedélyezési környezetben valósul meg, amely révén a magyar állam tulajdonába került repülőtér jelentős lépést tesz a fenntartható, energia- és költséghatékony üzemeltetés felé.
Az energiaválság miatt felértékelődött minden olyan hazai erőforrás, amely hozzájárulhat Magyarország energiabiztonságához. A geotermikus energia, melynek potenciálja régiónkban kiemelkedő, helyben elérhető, kiszámítható és környezetbarát energiaforrás. Ezért is volt kulcsfontosságú az SZTFH által kezdeményezett engedélyeztetési reform, amely rövid időn belül lehetővé tette a geotermikus energia-kutatás országos fellendülését, többek között Budapesten és környékén. Az elmúlt két évben országszerte 123 geotermikus kutatási kérelem érkezett az SZTFH-hoz, melyből 73-at a Hatóság már jóváhagyott.
A beruházás előkészítése során keletkező földtani adatok beépülnek az SZTFH által tavaly megvalósított, a budapesti termálkarszt fenntartható hasznosítását megalapozó kutatási programba. A kutatással az SZTFH célja az volt, hogy a főváros, mint az ország legnagyobb termálvízhasznosítója számára ne jelentsen kockázatot a termálvíz energetikai célú felhasználásának előretörése. A projekt megvalósulása során megfelelő monitoringrendszer kiépítésével az SZTFH és az üzemeltető folyamatosan figyelemmel kíséri a víztest állapotát, lehetővé téve a biztonságos és hosszú távú hasznosítást.
A fúrás kivitelezését a Rotaqua Kft. végzi. A Rotaqua Kft. állami tulajdonba kerülésével a magyar állam számára lehetővé vált, hogy tevékenyen járuljon hozzá a megfizethető és biztonságos energiaellátás megteremtéséhez, amelyhez az SZTFH minden szükséges szakmai támogatást megad.
Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért felelős államtitkára kiemelte: „A geotermikus energia a benne rejlő lehetőségek fokozott kiaknázásával, a Kárpát-medence kedvező adottságaira építve a magyar zöldgazdaság húzóágazatává válhat. A tavaly elfogadott Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepció intézkedései révén 2030-ra megkétszerezhetjük a hazai felhasználást. Magyarország már most is az európai élmezőnybe tartozik a geotermikus energia felhasználásában, más települések mellett Szegeden, Győrött, Miskolcon, Szentesen és Mosonmagyaróváron komoly rendszerek működnek. A kormány kiemelten támogatja a földhőhasznosítás térnyerését, jelentős részben erre szolgál Magyarország történetének legnagyobb ágazati korszerűsítési programja, a Jedlik Ányos Energetikai Program is. A vállalatoknak szóló pályázatok összértéke több mint 440 milliárd forint, a tízből három kiírás kifejezetten a geotermikus beruházásokat ösztönzi, de az egyik távhős felhívás is nagymértékben a földhő fűtési célú alkalmazásával mozdítaná elő a szektor zöldítését.”
Dr. Nagy László, az SZTFH elnöke hangsúlyozta, a számok jelzik, hogy az érdeklődés és az innováció lendületet kapott: Magyarország valóban mozgósítja erőforrásait a földhő kiaknázására. Az erőfeszítésekhez most a Budapest Airport is csatlakozik.
Szólt arról is, hogy az SZTFH egyik kiemelt célja a geotermiával kapcsolatban, hogy elősegítse ennek a fenntartható és hazai erőforrásnak a minél szélesebb körű, biztonságos és jogszerű hasznosítását. Ennek érdekében támogatják az engedélyezési folyamatokat, felügyelik a jogszerű működést, és aktívan dolgoznak azon, hogy a geotermia teret nyerjen Magyarország energiaellátásában.
„Felelős repülőtér-üzemeltetőként meggyőződésünk, hogy a környezetvédelem terén mielőbbi cselekvésre és hosszú távú, fenntartható megoldásokra van szükség” – mondta Eiszrich László, a Budapest Airport műszaki vezérigazgató-helyettese. Hozzátette: „Amennyiben a kutatófúrás a várt eredményt hozza, az óriási lépést jelent afelé, hogy legkésőbb 2030-ig több mint 90%-kal csökkentsük a repülőtér közvetlen tevékenységéből származó szén-dioxid kibocsátást.”
„A kút fúrásának megkezdése nem csupán mérnöki kihívás, hanem egy stratégiai jelentőségű lépés is a hazai energiafüggetlenség és fenntarthatóság irányába” – jelentette ki Csécsei Tamás, a Rotaqua Kft. ügyvezető igazgatója. Hozzátette, hogy: „A projekt különösen közel áll hozzánk, hiszen vállalatunk több mint 35 éves tapasztalattal rendelkezik a víz- és geotermikus kutak fúrása terén – ez az örökség kötelez bennünket arra, hogy magas színvonalon, felelősségteljesen végezzük munkánkat. Állami vállalatként elkötelezettek vagyunk amellett, hogy szakmailag megalapozott, biztonságos és környezettudatos módon szolgáljuk ki a jövő energiaszükségleteit.”
A geotermikus hőellátó rendszer fejlesztésének szakmai vezetését az Arctic Green Terv Kft. végzi. A munkálatokkal kapcsolatban Molnár Gábor, a vállalat ügyvezetője kiemelte: „A megkezdett kutatófúrás kedvező eredmények esetén megalapozhatja a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér jövőbe mutató megújuló hőenergia-ellátását.”
A Kormány által tavaly elfogadott Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepció alapján 2035-ig a geotermikus energia széleskörű felhasználásával akár 1 milliárd köbméter földgáz is kiváltható, ezzel jelentős mértékben erősítve hazánk energiaszuverenitását.