Elfogadta a gazdasági bizottság az SZTFH éves beszámolóját

Az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága hétfői ülésén elfogadta a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnökének Dr. Biró Marcellnek a hatóság 2022-es évi tevékenységét bemutató beszámolóját.

A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága azzal a céllal jött létre, hogy stabil és kiszámítható működési és szabályozási környezetet teremtsen olyan nemzetgazdasági szempontból kiemelt ágazatok számára mint a szerencsejáték-szervezés, a dohányügy, a földtan és bányászat, valamint a kibervédelem. Ezen túlmenően a feladata a bírósági végrehajtók és a felszámolói szervezetrendszer hatékony működésének biztosítása. A Hatóság keretein belül működik a Koncessziós Tanács is, melynek feladata az egységes állami koncessziós joggyakorlat kialakítása.

A Hatóság feladatkörébe tartozó egyes területek nemzetgazdasági szempontból jelentős szerepet töltenek be, hiszen az itt működő jellemzően magyar tulajdonú kis- és középvállalkozások éves szinten több mint 2 000 milliárd forintos árbevételt realizálnak, miközben mintegy 50 ezer főnek kínálnak munkahelyet, így közvetetten közel 100-150 ezer ember megélhetését biztosítják.

Az állami adóbevételek szempontjából kiemelten fontos a Hatóságunk által felügyelt ágazatok stabil működése, hiszen a központi költségvetésnek éves szinten összesen közel 1000 milliárd forint adó- és járulékbevétele származik a Hatóságunk által felügyelt tevékenységekből. A tavalyi évben a Hatóság 41 darab hatósági rendeletet adott ki, és több mint 17 ezer hatósági ellenőrzést folytatott le szerencsejáték szervezéssel, a dohánykiskereskedelemmel, valamint a bányafelügyeleti tevékenységgel összefüggésben.

Az elnök szólt arról is, hogy 2023. január 1-jétől megnyílt a lehetőség a piaci szereplők számára a távszerencsejáték engedélyezés iránti kérelem benyújtására, mivel a távszerencsejáték az úgynevezett liberalizált szerencsejátékok körébe került, ezáltal megszűnt az állami játékszervező távszerencsejáték szervezésre vonatkozó monopóliuma. Az új szerencsejáték szabályozási rendszer célja, hogy az adóztatási lehetőség megteremtése mellett a játékosvédelmi garanciákat is beépítse az online szerencsejáték-piac működésébe. 

Illegális online szerencsejátékok elleni küzdelem tekintetében három eszközünk van: az illegális játékszervező oldalak hozzáférhetetlenné tétele, a pénzforgalmi blokkolás, illetve a büntető feljelentés. Ugyanakkor a Magyar Állammal szemben 2014-től kezdve a tőkeerős multinacionális vállalatok több mint 160 esetben kezdeményeztek eljárást, szeptember 1. óta ez a szám 32. A multik lépésükkel egyértelműen kifejezték, hogy nem kívánnak a legális magyar piac részévé válni – tette hozzá.

A grémium előtt Dr. Biró Marcell elmondta, hogy a Hatóság kezdeményezésére az Országgyűlés elfogadta a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló törvényt. A törvény két célt valósít meg, egyrészt létrehozza a nemzeti kiberbiztonsági tanúsítási keretrendszert, az infokommunikációs termékek kiberbiztonsági tanúsítására vonatkozó alapvető szabályokat, másrészt a társadalom és gazdaság működésében jelentős funkciót betöltő gazdasági szereplők, szolgáltatók biztonsági szintjét erősíti azáltal, hogy esetükben kiberbiztonsági követelményrendszert állít fel és rögzíti a követelmények betartatásához szükséges felügyeleti intézkedéseket. „A bevezetés megfelelő felkészülési időt biztosítva 2024 közepére várható, amellyel Magyarország lehet az EU-ban az első olyan tagállam, ahol megszületik a kibertanusításhoz szükséges teljes jogi szabályozási környezet.” – hangsúlyozta az elnök.

A bírósági végrehajtással kapcsolatban arról beszélt, hogy a Hatóság három szempontot kíván érvényesíteni a végrehajtói munkával kapcsolatban: legyen jogszerű, szakszerű és empatikus. Zéró toleranciát hirdettünk a szabályszegőkkel szemben. A végrehajtói szakma jogi hivatásrenddé válása érdekében a végrehajtóknak 2022. év végéig jogi végzettséget kellett szerezniük, ennek alapján megszüntettük valamennyi olyan végrehajtó megbízatását, akik ennek a feltételnek nem feleltek meg.  A szakmai megújulás részeként az SZTFH eddig összesen 59 új végrehajtót nevezett ki. „Azt mondhatom, hogy még soha nem volt ennyire szigorú és szakmai követelményrendszer egy hivatásrenddel kapcsolatban sem.” – szögezte le a Hatóság első embere.

Beszámolójában az elnök kiemelte, hogy 2022-ben a Hatóság új területekkel bővült: a korábbi Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat január 1-jei hatállyal beolvadt az intézményhez, valamint öt kormányhivatal Bányászati Osztálya integrálódott. A bányászat közel 10 ezer család számára biztosít munkát, és évente mintegy 100-150 milliárd forint bruttó hozzáadott értéket előállító nemzetgazdasági ágazat, mely területén a hatósági munka pozitív hatással lehet az ipari termelésre, a munkaerő- és ingatlanpiacra, valamint az ellátásbiztonságra. „Az az ország, amelyik a saját maga által felhasznált nyersanyag nagyobb részét önállóan tudja kitermelni, hatalmas versenyelőnyre tesz szert és nagyobb biztonságba kerül, védve ezzel szuverenitását is.” – érvelt a terület fontosságáról Dr. Biró Marcell.

Szólt arról is, hogy 2022 őszén a jogalkotó a geotermikus energia kinyerésének és energetikai hasznosításának az engedélyezési és felügyeleti hatásköreit teljes egészében a Hatóságra bízta. „A magyar geotermikus potenciál kiaknázásával éves szinten akár 1-1,5 milliárd köbméter földgáz mennyiséggel csökkenthető Magyarország importkitettsége azzal, hogy a geotermikus energia 2030-ra akár 30%-os részarányt is elérhet a hazai hőmixben. Az új szabályozás sikerét mi sem jelzi jobban, hogy több mint 70 érvényes kutatási engedélyezési kérelmet adtak be a geotermiával foglakozó vállalkozások Hatóságunkhoz, amelyek alapján a Hatóság már 9 kutatási engedélyt adott ki.”- emelte ki Dr. Biró Marcell.

A dohánykiskereskedlem felügyeletéről szólva az elnök felidézte, hogy 2013 előtt – egy nehezen átlátható és szabályozható környezetben – több mint 40 ezer olyan kiskereskedelmi egység volt hazánkban, ahol dohányárut lehetett vásárolni. A dohánytermék kiskereskedelemből származó bevétel jelentős részét a multinacionális vállalatok fölözték le. A struktúraváltásnak köszönhetően viszont ma egy jól ellenőrzött rendszerben működik a dohánytermék kereskedelem. A kialakított szerkezet a magyar kisvállalkozók megélhetését, egyúttal a hazai adóbevételek garantálását szolgálja, az elmúlt 10 évben stabilan és jól működött. „A dohányzás 20. századi szokás, azonban az iparág 21. századi”, tehát egy változó, gyorsan fejlődő ágazat, amely újabb és újabb feltérképezésre váró terméket dob a piacra. Felelősségünk a piac és a fogyasztók, elsősorban a fiatalkórúak egészségének a védelme ezen a gyorsan változó piacon. Ezért minden védelmi intézkedést erősítünk és támogatunk.” – figyelmeztetett az SZTFH elnöke. A meghallgatás során Dr. Biró Marcell rámutatott: a Hatóság tavalyi éve igazolta, az önálló szabályozó szervi forma létjogosultságát. Fontos, hogy a kijelölt szakterületek esetében egy szervezetben összpontosuljon a felügyeleti-hatósági feladatkör, valamint a jogalkotás. Biró Marcell hangsúlyozta, hogy a Hatóságnak lehetősége nyílt arra, hogy a gyakorlati jogalkalmazás során megszerzett tapasztalatok alapján képes legyen késlekedés nélkül alakítani a szabályozási környezeten, és a közérdek szempontjait figyelembe véve reagálni a piaci változásokra. Az SZTFH elnöke beszámolója végén kiemelte, „a Hatóság indulásakor arra vállalkoztunk, hogy minden erőnkkel, minden rendelkezésünkre álló eszközzel a nemzeti önrendelkezést, a magyar érdeket, a magyar értéket védjük és erősítsük.”