Héja Gábor, az SZTFH fiatal földtani kutatója rangos nemzetközi díjban részesült
A Radek Melka Díjat a Central European Tectonics Group (CETEG) a legjobb fiatal földtani szakembereknek kétévente adományozza. A Covid-járvány miatt az elmúlt években a díj átadása elmaradt, így az idei kitüntetés az elmúlt négy év legjobb tektonikai szakcikkéért járt. Az elismerést toronymagasan, a többi pályaművet messze megelőzve kapta meg fiatal kollégánk, Héja Gábor, aki a Földtani és Laboratóriumi Osztály munkatársa. A cikk nem csak alapkutatási, hanem alkalmazott nyersanyagkutatási szempontból is alapvető fontosságú lesz, hazánkban és külföldön egyaránt.
A fiatalon elhunyt, kiváló cseh geológus emlékére alapított Radek Melka díjat 35 év alatti közép-európai kutatók pályázhatják meg egy nemzetközi folyóiratban megjelent szakcikkel. A visegrádi országok tektonikával foglalkozó szakembereit tömörítő csoport, a Central European Tectonics Group (CETEG) hagyományosan kétévente adományozza a kitüntetést a legjobb fiatal szakembernek. A tektonika a geológia azon ága, amely a hegységek és üledékes medencék képződésével, földrengések eredetének vizsgálatával, törések és gyűrődések létrejöttével foglalkozik.
A Héja Gábor vezetésével, magyar és osztrák szakemberekkel közösen jegyzett mű a Keszthelyi-hegység és Zala tágabb térségének szerkezetalakulását mutatja be felszíni és mélyföldtani adatok alapján. Kollégáink rámutattak arra, hogy a hegységképződés mikéntjének alakításában fontos szerepet játszanak olyan korai, a földkéreg megnyúlásához köthető szerkezetek, amelyek a későbbi hegységképződés során, a földkéreg rövidüléséhez kapcsolódóan újra működésbe lépnek. Ilyen szerkezeti átöröklődést az alpi és kárpáti térség földtani középidejének szerkezetfejlődésében még nem mutattak ki korábban.
Úttörő munkájukban részletesen elemezték azt is, hogy a különböző irányítottságú törések miképpen élednek újra a hegységképződés során. Eredményeik nem csak alapkutatási, hanem alkalmazott nyersanyagkutatási szempontból is alapvető fontosságúak lesznek hazánkban és külföldön egyaránt, hiszen hozzájárulhatnak ahhoz, hogy jobban le tudjunk határolni új szénhidrogén-lelőhelyeket vagy geotermikus kutatásra alkalmas területeket.
Héja Gábor és munkatársainak írása a szakmai közösségben etalonnak számító Tectonics folyóiratban jelent meg, amely szabadon letölthető a linkre kattintva.