Nyomokra akadj, ne horogra!
A népszerű sportesemények – mint például a nagyobb labdarúgó mérkőzések – esetén megnőhet az online csalások száma. A jegyértékesítéstől kezdve, a személyes adatok eltulajdonításáig rendkívül széles a skála, amellyel találkozhat az óvatlan internetező, vásárló. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) és a Szerencsejáték Zrt. (SZRT) a budapesti UEFA Európa-liga döntő apropóján közösen veszi fel a harcot a kibertérben, és a következő egy hónapban együtt készíti fel a váratlan és megtévesztő esetekre a sportfogadókat, felhasználókat. A négy héten át tartó tájékoztató sorozat alkalmával több hasznos tippel és podcast adással is jelentkezik közösségi médiafelületein az SZTFH és az SZRT.
A kezdeményezés célja, hogy felhívja a lakosság figyelmét a sportesemények vonatkozásában felmerülő csalási trendekre, az online sportfogadásokhoz kapcsolódó biztonsági kockázatokra, valamint, hogy hasznos ötletekkel segítse a kibertérből érkező támadások elleni védekezést. Az edukációs kampány során a két szervezet olyan aktuális témákat érint majd, mint az adathalászat, a jelszavak, a biztonságos sportfogadás, az engedéllyel nem rendelkező sportfogadási oldalak és a sportrendezvényekhez kapcsolódó online átverések.
A közös kampány a ”Jelszó világnapján” indul, amelyet minden évben május első csütörtökjén ünnepelnek világszerte. A világnap üzenete szerint mindenkinek érdemes felülvizsgálni, elég biztonságosak-e a jelszavai. A kampányban adott tippeket, tanácsokat megfogadva, nemcsak az adatainkat tudhatjuk biztonságban, hanem az egyre növekvő online bűnözés ellen is tehetünk egy komolyabb lépést.
Az SZTFH „Minden Kiberül” podcastjének május végi adásában, a SZTFH munkatársai a két szervezet által meghívott vendégekkel beszélgetnek az aktuális kockázatokról, hiszen a tapasztalatok azt mutatják, hogy a nagyobb sportszervezetek, illetve a nagyszabású sportesemények, nemcsak a szurkolókat és a legális sportfogadókat, hanem a kiberbűnözőket, valamint a csalókat is vonzzák. A bűnözők célja szinte mindig ugyanaz: személyes és banki adatok – megtévesztésen alapuló – megszerzése.