Építésügyi hatósági

A bányafelügyelet a hatósági felügyelete keretében – többek között – építésügyi hatósági hatáskört gyakorol (Bt. 43. § (3) bekezdés).

A bányafelügyelet engedélye szükséges a Bt. vagy külön jogszabály (a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló 12/2022. (I. 28.) SZTFH rendelet , továbbiakban: Éhr.) által meghatározott bányászati létesítmények építéséhez és üzembe helyezéséhez, valamint egyes gépek és berendezések bányabeli használatához (Bt. 31. § (1) bekezdés).

A bányászati létesítmények, gépek és berendezések építését, üzemben tartását a bányafelügyelet ellenőrzi (a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet 35.§ (1) bekezdés).

A bányafelügyelet építésügyi hatáskörében ellenőrzi az Éhr. 1. számú mellékletében felsorolt sajátos építményeket és létesítményeket (Éhr. 1. §) . A bányafelügyelet – a hatáskörének keretei között – ellenőrzi a jogszabályban foglalt rendelkezések betartását, valamint a jogerős vagy fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajtható hatósági határozatban foglaltak teljesítését (az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.))

A hatósági ellenőrzés általános szabályait és a hatósági ellenőrzés lezárására vonatkozó szabályokat az Ákr. 98-102. §-ai tartalmazzák.

A bányafelügyelet építésügyi és építésfelügyeleti hatósági hatáskörében a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló 53/2012. (III. 28.) Korm. rendelet 35. §-a alapján ellenőrzi, hogy

1. a vállalkozó kivitelező, a kivitelezési dokumentáció tervezője, az építési műszaki ellenőr, a felelős műszaki vezető, a beruházás-lebonyolító rendelkezik-e a kivitelezési tevékenység jellegének megfelelő jogosultsággal, regisztrációval,
2. az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 39/A. § (1) és (3) bekezdésében foglaltakat teljesítették-e,
3. az építőipari kivitelezési tevékenység a végleges építésügyi hatósági engedély, a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentáció és az az alapján készített kivitelezési dokumentáció alapján, illetve a szakmai és biztonsági előírások megtartásával történt-e,
4. az építési napló a jogszabályban meghatározottak szerint és módon rendelkezésre áll-e, az építmény szerkezetére, a kivitelezés módszerére és technológiájára vonatkozó követelményeket betartották-e,
5. az építtetői fedezetkezelés hatálya alá tartozó építőipari kivitelezési tevékenység végzése esetén a fedezetkezelőt igénybe vették-e,
6. az építési termékek beépítésére vonatkozó jogszabályokat, szabványokat és szakmai szabályokat az építőipari kivitelezési tevékenység végzése során megtartották-e,
7. az építtető a jogszabályban meghatározott esetekben és módon bejelentette-e az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdését, vagy az építőipari kivitelezési tevékenység végzését az építésfelügyeleti hatóság nem tiltotta-e meg,
8. az építési szerződésre vonatkozó előírások teljesültek-e.

A bányafelügyelet építésügyi és építésfelügyeleti eljárására az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletet – az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 64–66. §-ában foglalt rendelkezések kivételével – nem kell alkalmazni.

A bányafelügyelet a Bt. 31., §-a alapján azzal az építtetővel szemben, aki vagy amely

1. a sajátos építményre vagy annak egy részére vonatkozó építési tevékenységet véglegessé vált vagy azonnal végrehajthatónak nyilvánított engedély nélkül végzi,
2. az építési tevékenységet az a) pontban meghatározott engedélytől eltérően végzi,
3. a sajátos építményre vagy annak egy részére vonatkozó építési tevékenységet bejelentés nélkül vagy attól eltérően végzi,
4. sajátos építményt vagy annak részét a településrendezési eszközök és az általános érvényű kötelező építésügyi előírások és biztonsági szabályzatok megszegésével
   létesít, vagy
5. építési engedélyhez kötött sajátos építményt használatbavételi engedély nélkül használ

[a továbbiakban az a)–e) pont együttesen: szabálytalan építési tevékenység], bírságot szab ki, továbbá az építtetőt az a)–d) pontok esetében eltiltja a tevékenység folytatásától, az e) pont esetében eltiltja a használattól.

A bírság mértéke ( a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló 53/2012. (III. 28.) Korm. rendelet 39. §)

1. engedély nélküli építés esetében – a készültségi fok figyelembevételével meghatározott – a sajátos építmény vagy sajátos építményrész beruházási értékének 50%-a,
2. engedélytől eltérő építés esetében – a készültségi fok figyelembevételével meghatározott – a sajátos építmény vagy sajátos építményrész beruházási értékének 40%-a,
3. engedély nélkül végzett bontás esetében a sajátos építmény vagy sajátos építményrész könyvszerinti értékének 20%-a,
4. bejelentés nélküli építés esetében – a készültségi fok figyelembevételével meghatározott – a sajátos építmény vagy sajátos építményrész beruházási értékének 30%-a,
5. bejelentéstől eltérő építés esetében – a készültségi fok figyelembevételével meghatározott – a sajátos építmény vagy sajátos építményrész beruházási értékének 20%-a,
6. bejelentés nélkül végzett bontás esetében a sajátos építmény vagy sajátos építményrész könyvszerinti értékének 15%-a,
7. a településrendezési eszközök és az általános érvényű kötelező építésügyi előírások és biztonsági szabályzatok megszegésével történő létesítés esetében – a készültségi fok figyelembevételével meghatározott – a sajátos építmény vagy sajátos építményrész beruházási értékének, bontás esetében könyvszerinti értékének 10%-a vagy
8. engedély nélküli használat esetén a sajátos építmény vagy sajátos építményrész beruházási értékének 20%-a, de legalább ötszázezer forint, legfeljebb tízmillió forint.

Ha a sajátos építmény vagy sajátos építményrész kivitelezését az építési vagy a bontási engedély közlését követően, de annak véglegessé válása előtt kezdték meg, kivéve, ha az engedélyt azonnal végrehajthatónak nyilvánították, és később az építési vagy a bontási engedély változatlan tartalommal véglegessé válik, akkor a bírság mértéke az (1) bekezdésben meghatározott mérték 50%-a.

A bírság mértékét – a kerekítés általános szabályai szerint – ezer forintra való kerekítéssel kell megállapítani.