Kutatási engedély

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (Bt.) 49. § 4. pontja értelmében az ásványi nyersanyag kutatás bányászati tevékenységnek minősül.

Magyarországon bányászati tevékenységet végezni csak a Bt., a Bt. végrehajtásáról szóló 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet (Vhr.) és más kapcsolódó jogszabályok előírásai szerint szabad. E jogszabályok értelmében a bányászati tevékenység, és így az ásványi nyersanyag kutatás is engedély köteles. A Bt. hatálya alatt lévő kutatás fogalmát a Bt. 49. § 17. pont határozza meg.

Zárt területen koncesszió keretében meghatározott ásványi nyersanyag vagy geotermikus energia kutatására a miniszter a koncessziós szerződésben kutatási jogot adományoz. Nyílt területen meghatározott ásványi nyersanyag kutatására a bányafelügyelet kutatási engedélyt ad.

A nyílt területre vonatkozó ásványi nyersanyag vagy földtani szerkezet kutatási engedély iránti kérelmet elektronikus úton, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának hivatali kapujára kell benyújtani. A kutatási engedély iránti kérelem tartalmi követelményeit a Vhr. 5. § rögzíti.

A szénhidrogének kutatási engedélyezésének sajátos szabályait a Bt. 22/A. § és a 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 6/A. § -a tartalmazza.

A kutatási engedély iránti kérelem elbírálásáért a bányafelügyelet részére fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról és egyéb eljárási költségekről, valamint a felügyeleti díj fizetésének részletes szabályairól szóló 9/2022. (I. 28.) SZTFH rendelet szerinti igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

Az adományozott kutatási jog vagy a kutatási engedély a kutatási területen a bányavállalkozónak kizárólagos jogot ad az ásványinyersanyag-kutatási műszaki üzemi terv benyújtására, a jóváhagyás kezdeményezésére és az ásványi nyersanyag jóváhagyott kutatási műszaki üzemi terv alapján végzett kutatására és elfogadott kutatási zárójelentés alapján a bányatelek megállapításának kezdeményezésére. (Bt. 22. § (2) bekezdés).

A kutatási területet blokkokban állapítják meg. Egy kutatási területen belül minden blokk legalább egy határoló oldallal kell érintkezzen a szomszédos blokkal. Egy kutatási blokk területe legfeljebb

1. szénhidrogének esetében 400 km²;
2. szenek és bauxitfélék esetében 50 km²;
3. érctartalmú ásványi nyersanyagok esetében 30 km²;
4. egyéb szilárd ásványi nyersanyagok esetében 8 km² lehet.

Azonos ásványi nyersanyagra – a szénhidrogének kivételével – egy bányavállalkozó egyidejűleg legfeljebb nyolc kutatási blokkon rendelkezhet kutatási joggal vagy kutatási engedéllyel.

Blokkok meghatározása nélkül engedélyezhető a kutatás szeizmikus kutatási vonalra vagy légifelvételezéssel tervezett kutatásra (Vhr. 10. § (2) bekezdés).

A kutatást legfeljebb 4 év időtartamra lehet engedélyezni. A kutatási időszak legfeljebb egy alkalommal, geotermikus energia és nem hagyományos eredetű szénhidrogén esetében két alkalommal, az eredeti kutatási időszak felével meghosszabbítható (Bt. 14. §).

A kutatás során végzett szilárd ásványi nyersanyag kitermelést, annak várható mennyiségi és minőségi adatait a bányavállalkozó a kitermelés megkezdése előtt legalább 8 nappal, a szénhidrogén kitermelését jellemző mennyiségi és minőségi adatokat a kitermelés megkezdését követő 8 napon belül köteles bejelenteni a bányafelügyelethez. A kitermelést a bányafelügyelet ásványvagyon-védelmi okokból, a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság környezet- vagy természetvédelmi okokból, a vízügyi hatóság vízgazdálkodási, a vízvédelmi hatóság vízvédelmi okból korlátozhatja. (Vhr. 10. § (4) bekezdés).

A kutatási jog megszűnik, ha a kutatást engedélyező határozat véglegessé válásától számított 6 hónapon belül a jogosított kutatási műszaki üzemi terv jóváhagyását a bányafelügyeletnél nem kérelmezi, vagy ha a bányafelügyelet a kutatási műszaki üzemi terv iránti kérelmet véglegessé vált határozatában elutasította (Bt. 22. § (8) bekezdés).