Kutatási zárójelentés

A kutatási engedély birtokában készített, és a bányafelügyelet által jóváhagyott kutatási műszaki üzemi tervben meghatározott feladatok elvégzését követően, de legkésőbb a kutatásra engedélyezett időtartam lejártától számított 5 hónapon belül a bányavállalkozónak kutatási zárójelentést kell készíteni, és azt a bányafelügyeletre be kell terjeszteni. A határidő elmulasztása esetén, vagy ha a bányafelügyelet a kutatási zárójelentést véglegessé vált határozatában elutasította, a bányavállalkozó kutatási joga megszűnik. A kutatási zárójelentés elkészítéséről és ennek tartalmáról a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (Bt.) végrehajtására kiadott20/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet (Vhr.) 11. §-a rendelkezik.

A kutatási zárójelentést a külön jogszabály szerinti engedéllyel rendelkező földtani szakértőnek kell ellenjegyezni. A kutatási zárójelentés szöveges részből és mellékletekből áll. A mellékletek szöveges, alapadatokat rögzítő dokumentumokat és térképmellékleteket tartalmaznak.

A kutatási zárójelentés elkészítésének célja, hogy a bányavállalkozó adjon számot, az állami tulajdont képező ásványi nyersanyagokon és a földtani közegben végzett kutatásról, ismertesse annak eredményeit. Alapadat szinten adja át a tulajdonosnak a megismert földtani közeg leírását és a végzett laboratóriumi vizsgálatokat. Egyik legjelentősebb célja a kutatási zárójelentés elkészítésének, az ásványvagyon minősítése és készletszámítása. Az elvégzett – és a bányafelügyelet által elfogadott – minősítés és készletszámítás alapján kerül meghatározásra a létesítendő bányatelek ásványvagyonának mennyisége és milyensége. A kutatási zárójelentés tartalmi követelményeit a Vhr. hivatkozott rendelkezése részletesen ismerteti.

A kutatási zárójelentés elfogadásáról a bányafelügyelet határozatban dönt. A kutatási zárójelentést a bányafelügyelet akkor fogadja el, ha az ellenjegyző földtani szakértő szerepel a névjegyzékben, továbbá a kutatási zárójelentés kielégíti a jogszabályban foglaltakat és csatolták az előírt mellékleteket.

A kutatás során azonosított ásványi nyersanyagok megnevezését és az ásványvagyon számítás adatait az Állami Ásványvagyon és Geotermikus Nyilvántartásba – a jóváhagyást követő ásványvagyon mérleg készítése során – fel kell venni.

A Bt. 26/A. § (1) bekezdése szerint a bányavállalkozó a kutatási zárójelentést elfogadó határozat véglegessé válásától számított 5 hónapon belül kezdeményezheti a bányatelek megállapítását. Az 5 hónapos időtartamba nem számít bele a környezetvédelmi engedélyezési eljárás és a Bt. 23. § (1a) és (1b) bekezdése szerint tevékenység, valamint a Bt. 26/A. § (3a) bekezdés szerinti eljárás időtartama. A határidő elmulasztása esetén a bányavállalkozó bányatelek megállapításának, illetve geotermikus védőidom kijelölésének kezdeményezésére vonatkozó joga megszűnik.

Bányatelek megállapítását jogszerűen megszerzett adattári adatok, új elméleti földtani értelmezés eredményei vagy bejelentés alapján végzett felszíni előkutatás adatai felhasználásával készített készletszámítási jelentés alapján is lehet kérelmezni. A készletszámítási jelentés tartalmára a kutatási zárójelentésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

A Bt. 25. §-a rendelkezik a kutatás során megismert adatok állam számára való beszolgáltatásáról, amely szerint a bányavállalkozó köteles a bányászati tevékenység során nyert földtani adatokat évente,

• az ásványi nyersanyag mennyiségére, minőségére és elhelyezkedésére, a geotermikus energia földkéregbeli viszonyaira vonatkozó kezdeti adatokat a kutatási zárójelentésben,
• a kitermelés megkezdését követően a bányatelekben található ásványi nyersanyag elhelyezkedésére vonatkozó információt, a földtani és kitermelhető vagyon mennyiségében és minőségében bekövetkezett változásra vonatkozó adatokat, illetve a kinyert és a hasznosított geotermikus energia mennyiségére vonatkozó jelentést évente, továbbá
• a bánya bezárásakor, illetve a mező felhagyásakor a visszahagyott ásványvagyon mennyiségéről, minőségéről és elhelyezkedéséről készített kimutatást

az állami földtani feladatokat ellátó szervnek megküldeni.

A beszolgáltatott adatokat a bányafelügyelet üzleti titokként kezeli

• a bányavállalkozó által a kutatás során szolgáltatott adatokat a kutatási jog megszűnéséig, de legkésőbb a bányatelek megállapítására irányuló kérelem jogerős elbírálásáig,
• a bányatelken belül a bányavállalkozó által szolgáltatott földtani adatokat a bányászati jog megszűnéséig, de legkésőbb az adatszolgáltatási kötelezettség időpontjától számított három évig,
• a földtani kutatás engedélyese által szolgáltatott adatokat az összefoglaló földtani jelentést elfogadó határozat jogerőre emelkedésétől számított egy évig,
• az együttes művelési tervhez szolgáltatott földtani adatokat, a 29. § (2) bekezdése szerinti műszaki üzemi terv teljesítési idejét követő három évig.

Ez alatt az időtartam alatt az üzleti titokként kezelt földtani adatok forgalomképesek, amelyekkel a jogosult szabadon rendelkezik. Nem tartozik az üzleti titok körébe az elvégzett kutatások helyére, összegére a kutatási adatok birtokosára, a bányatelket megállapító vagy módosító határozatban szereplő vagy ahhoz csatolt, az ásványi nyersanyag elhelyezkedésére, a földtani és kitermelhető vagyon mennyiségére és minőségére, az éves kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségére, minőségére, a tárgyév végén a bányatelekben található ásványi nyersanyag elhelyezkedésére, a földtani és kitermelhető vagyon mennyiségére és minőségére, a kinyert geotermikus energia mennyiségére, a kitermeléssel, kinyeréssel érintett bányatelek védnevére, szénhidrogén-kitermelés esetén a mező megnevezésére, és a bevallott bányajáradék vonatkozó információ.

A bányavállalkozó és a földtani kutatásra jogosult felelős a szolgáltatott adatok valódiságáért, amelyet az állami földtani feladatokat ellátó szerv jogosult ellenőrizni.

Az állami földtani feladatokat ellátó szerv – a jogosult kérelmére – külön jogszabályban meghatározott díjazásért, igazolást ad ki az állami ásványi nyersanyag- és geotermikus energiavagyon, valamint az energetikai és ipari eredetű szén-dioxidot tároló földtani szerkezetek nyilvántartásban található adatokról.