Földtani kutatási engedély

A Bt. 22/D. § -a szerint:

(1) A földtani kutatásra a bányafelügyelet földtani kutatási engedélyt ad. Földtani kutatást koncessziós pályázatra kijelölt területen engedélyezni nem lehet. A földtani kutatás kőolaj, földgáz, valamint a szén-dioxid gáz kitermelésére vagy a föld alatti gáztárolásra megállapított bányatelek és geotermikus védőidom területén vagy kőolaj, földgáz, valamint szén-dioxid gáz kutatási területen akkor engedélyezhető, ha ahhoz a bányászati jog jogosultja hozzájárult.

(2) A földtani kutatási engedélyben lehatárolt térrészre a földtani kutatási engedély hatálya alatt újabb azonos célú földtani kutatás nem engedélyezhető.

(3) A földtani kutatási engedély alapján a földtani kutatásra jogosult a földtani kutatási engedélyben lehatárolt térrészben jogosult az engedélyben meghatározott célból a földkéreg anyagi, szerkezeti és fejlődéstörténeti sajátosságainak megismerésére szolgáló műszeres mérések, vizsgálatok, fúrások elvégzésére, mintavételezésre, valamint bányászati kutatóépítmények kivitelezésére.

(4) Földtani kutatást csak a bányafelügyelet részére a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelentett személy vezethet.

(5) A földtani kutatásról összefoglaló földtani jelentést kell készíteni, amelyet a kutatás befejezésétől számított 6 hónapon belül kell a bányafelügyeletnek benyújtani. Az összefoglaló földtani jelentés benyújtását megelőzően, vagy a benyújtás elmulasztása esetén, vagy ha az összefoglaló földtani jelentést a bányafelügyelet véglegessé vált határozatában elutasította, a kutatás során megismert földtani adatokat a földtani kutatásra jogosult nem használhatja fel, és nem hasznosíthatja.

(6) A földtani kutatási engedély hatályát veszti, ha a földtani kutatásra jogosult a kutatási tevékenységet a földtani kutatási engedély véglegessé válásától számított 6 hónapon belül nem kezdi meg.

(7) Ha a földtani kutatási engedély iránti kérelem olyan földtani szerkezetre vonatkozik, amelyre más bányavállalkozó bányászati jogát már megállapították, a földtani kutatási engedély iránti kérelmet benyújtó a Bt. 22. § (10) és (11) bekezdése szerint köteles eljárni.

(8) A földtani kutatási engedélyt kérelmező köteles a (7) bekezdés szerinti megállapodást a földtani kutatási engedély iránti kérelméhez mellékelni. Megállapodás hiányában az együttműködés szükségességéről és tartalmáról a bányafelügyelet a földtani kutatási engedély jóváhagyására irányuló eljárás során dönt.

(9) A földtani kutatásra jogosult köteles a Bt. 41. § (7) bekezdése szerinti biztosítékot nyújtani.

 

Ezzel összefüggésben a Vhr. 16., 17. és 19. §-ai:

Vhr. 16. § (1) A földtani kutatás során érvényesíteni kell

1. a fokozatos, egyenletes és szükséges mértékű megismerést,
2. a kutatási szakaszok egymásra épülését,
3. a szükséges eredmények elérését biztosító, műszakilag és gazdaságilag elérhető legjobb módszer és technológia alkalmazását,
4. a földtani adatok tudományosan megalapozott jellemzését és az adatok bizonytalanságának elemzését, és
5. az adatok megőrzését és reprodukálhatóságát.

(2) A földtani kutatást úgy kell megtervezni, hogy az lehetővé tegye a földtani környezet eredeti, természetes egyensúlyi állapotának megismerését.

 

Vhr. 17. § (1) A földtani kutatási engedély iránti kérelem tartalmazza:

1. a földtani kutatási terület közigazgatási megjelölését és sarokpontjainak EOV rendszer szerinti koordinátáit, mélységi lehatárolását,
2. a földtani kutatási tervet,
3. a földtani kutatási tervvel összhangban álló kutatási tervtérképet, és
4. javaslatot a földtani kutatási biztosíték összegére, fajtájára.

(2) A földtani kutatási terv tartalmazza:

1. a tervezett kutatás célját és indokait,
2. a területre rendelkezésre álló korábbi – a kutatási célnak megfelelő – földtani ismeretek összefoglalását és értékelését,
3. a kutatási cél elérése érdekében tervezett kutatási feladatokat, megnevezve a kutatni tervezett geológiai képződményt és szerkezetet, és a kutatási feladatok teljesítéséhez szükséges technológia és a biztonsági intézkedések leírását,
4. a tervezett kutatóépítmények felsorolását, helyének és felvonulási útvonalainak leírását,
5. az egyes kutatási tevékenységek
   1. megnevezését és célját,
   2. részletes leírását,
   3. mennyiségét és kiterjedését,
   4. során alkalmazandó technológiai leírást,
   5. eredményei értékelésének módszertani ismertetését,
   6. kutatási fázisokra való bontását, a fázisok egymásrautaltságát, ütemezését és tervezett időtartamát és a kutatás tervezett befejezésének időpontját,
   7. során várható veszélyeket és az ezek elhárítására tervezett intézkedések leírását,
   8. környezetre és természetre gyakorolt hatásait, valamint az elvégzendő tájrendezési feladatok ütemezését,
6. a kutatóépítményekkel érintett ingatlanok település és helyrajzi szám szerinti megjelölését, valamint ezen ingatlanok tulajdonosainak, továbbá az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joggal rendelkezőknek a név- és címjegyzékét.

(3) A földtani kutatási terület legfeljebb 400 km² lehet.

(4) A földtani kutatási tervtérképnek meg kell felelnie a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága elnökének a bányatérképek méretarányára és tartalmára vonatkozó Bányabiztonsági Szabályzatról szóló rendeletében foglaltaknak.

(5) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti kutatási biztosítékra vonatkozó javaslatnak a 41. § (3)-(5) bekezdésének megfelelően tartalmaznia kell a földtani kutatással összefüggésben várható károk rendezésére, a környezet- és természetvédelmi, a tájrendezési és bányakár kötelezettségek teljesítésére szolgáló biztosíték ismertetését.

(6) A földtani kutatási engedélyben – az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben előírtakon túl – a bányafelügyelet meghatározza a kutatás engedélyezett időtartamát, a műszaki-biztonság és a tulajdon védelme érdekében szükséges feltételeket, a kutatási terület közigazgatási megjelöléseit, a kutatási terület mélységi lehatárolását és sarokpontjainak EOV rendszer szerinti koordinátáit, valamint dönt a kutatási terv tartalmának elfogadásáról.

(7) A földtani kutatási engedély módosítására – ide nem értve a kutatási időszak hosszabbítását – a földtani kutatás engedélyezésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(8) A földtani kutatásra jogosult szervezet köteles a kutatási tevékenység megkezdésének tervezett időpontját a kutatás megkezdését megelőzően legalább 8 nappal korábban a bányafelügyeletnek és a kutatási tevékenységgel érintett ingatlan tulajdonosának vagy használójának írásban bejelenteni.

Vhr. 19. § (1) A földtani kutatás során nyert, illetve felhasznált, valamint a korábbi adatokból felhasznált adatokat egységes digitális és térinformatikai adatbázisba kell szervezni olyan részletességgel és formában, hogy azokból a következtetések utólagosan is reprodukálhatók legyenek.

(2) Ha az engedélyes nem tesz eleget a 23. § szerinti adatszolgáltatási kötelezettségének, az engedélyes összefoglaló földtani zárójelentés elfogadása iránti kérelme nem hagyható jóvá.