Építési engedélyezési eljárás

Az építési engedélyt – általában – az elvégezni kívánt építési tevékenység egészére kell kérni.

Több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetében az egyes szakaszokban megépítendő sajátos építményekre szakaszonként külön-külön is lehet építési engedélyt kérni, illetve bejelentést tenni.

A sajátos építményekkel kapcsolatos műszaki biztonsági szabályzatban előírt követelményektől eltérő műszaki megoldásra irányuló kérelmet az építési engedély iránti kérelemmel együtt kell előterjeszteni. (a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló 12/2022. (I. 28.) SZTFH rendelet . 15 – 19. §)

Az egyes sajátos ipari építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló 31/2014. (II. 12.) Korm. rendelet 11-16. §-ai alapján az építési engedély iránti kérelemhez a6. § (1) bekezdésében foglaltakon túl mellékelni kell:

1. a környezetvédelmi hatóság
   1. jogerős és végrehajtható környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedélyét, több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetében az összes szakaszra együttesen, vagy
   2. előzetes vizsgálati eljárásban hozott határozatát, amely szerint az építkezéssel kapcsolatban nem feltételezhető jelentős környezeti hatás – kivéve, ha a kérelmező rendelkezik egységes környezethasználati engedéllyel -,
2. termőföldön megvalósítandó sajátos építmény esetében az ingatlanügyi hatóságnak a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről vagy a más célú hasznosítás folytatásához való hozzájárulásáról szóló jogerős és végrehajtható határozatot,
3. a hivatásos katasztrófavédelmi szerv katasztrófavédelmi engedélyét a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló kormányrendeletben meghatározott határértéket elérő veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény építése esetében, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: MEKH) által jóváhagyott,
   1. a hulladékhő gazdaságilag indokolt igény kielégítésére való felhasználásával, vagy a létesítmény távfűtési vagy távhűtési hálózathoz való csatlakoztatásával járó kiadások és elérhető előnyök felmérése céljából elvégzett költség-haszon elemzést a 20 MW teljes bemenő hőteljesítményt meghaladó, hasznosítható hőmérsékleti szintű hulladékhőt termelő ipari létesítmények tervezése vagy jelentős korszerűsítése esetén,
   2. a közeli ipari létesítményekből származó hulladékhő felhasználásával járó kiadások és elérhető előnyök felmérése céljából elvégzett költség-haszon elemzést a 20 MW teljes bemenő hőteljesítményt meghaladó, a távfűtési vagy távhűtési hálózatra csatlakozó hőtermelő-hőszolgáltató létesítmény tervezése vagy jelentős korszerűsítése esetén, vagy
   3. a közeli ipari létesítményekből származó hulladékhő felhasználásával járó kiadások és bevételek felmérése céljából elvégzett költség-haszon elemzést a hőtávvezetéket tartó vagy magában foglaló építmények tervezése esetén, ide értve a hőszolgáltatás nyomvonal jellegű építményeit is.

Az építési engedélynek tartalmaznia kell:

1. a sajátos építmény helyét, helyrajzi számát, megnevezését és rendeltetését, mélyműveléses bánya esetében a bányatelek védnevét, a bányamező megnevezését és a vágat elnevezését, továbbá a sajátos építmény biztonsági övezetének mértékét,
2. az építési tevékenység megkezdésének bejelentésére vonatkozó kötelezettség előírását,
3. az esetleges próbaüzemre vonatkozó feltételeket, továbbá szállító- elosztó vagy célvezeték próbaüzemi feltételei között annak előírását, hogy a vezeték biztonsági övezetével érintett ingatlantulajdonosokat a vezeték gáz alá helyezéséről annak megtörténtét megelőzően 8 nappal korábban értesíteni kell,
4. a sajátos építményre vonatkozó használatbavételi engedély iránti kérelem kötelező benyújtására vonatkozó felhívást,
5. az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy az építőipari kivitelezési tevékenység folytatása során építtetői fedezetkezelő közreműködése kötelező-e. . (a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló 12/2022. (I. 28.) SZTFH rendelet . 17. §)

Ha az építési tevékenység felelős műszaki vezetője az építési engedély iránti kérelem előterjesztésekor még nem ismert, az építési engedély csak azzal a feltétellel adható meg, hogy az építtetőnek a kivitelező felelős műszaki vezetőjének a nevét, címét és képesítését, az építési tevékenység megkezdése előtt nyolc nappal be kell jelentenie a bányafelügyeletnek. A bejelentés elmulasztása esetén – annak pótlásáig – a bányafelügyelet az építési munkák végzését felfüggeszti.

Az építtető csak a véglegessé vált építési engedély és az ahhoz tartozó – engedélyezési záradékkal ellátott – műszaki tervdokumentáció alapján, az engedély hatályának időtartama alatt építkezhet.

Az építtető jogutódja az építési engedély alapján jogosított építtető helyébe léphet, köteles azonban a jogutódlást – annak megfelelő igazolása mellett – az építési tevékenység megkezdése vagy folytatása előtt írásban a bányafelügyeletnek bejelenteni.

Ha a bányafelügyelet az építési engedélyt kiadja, annak végrehajthatóvá válásának napját követő 8 napon belül az engedélyezésre benyújtott műszaki tervdokumentáció egy záradékolt példányát az építtetőnek megküldi.

a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló 12/2022. (I. 28.) SZTFH rendelet 10. § A végleges elvi építési engedély egy évig hatályos, amely nem hosszabbítható meg.

A végleges építési engedély négy évig hatályos. A hatályossága alatt, ha az építési tevékenységet – az építési napló megnyitásával igazoltan – megkezdték, akkor az építési tevékenység megkezdésétől számított 10 éven belül az építménynek használatbavételi engedély megadására alkalmassá kell válnia. Az építési engedély hatálya, ha az építési tevékenységet nem kezdték meg, egy alkalommal két évvel meghosszabbítható.

A bontási és rendeltetésmegváltoztatási engedély két évig hatályos. A bontási és rendeltetésmegváltoztatási engedély a hatályossága alatt a hatályának lejárta előtt előterjesztett kérelemre egy alkalommal egy évvel meghosszabbítható, ha az engedély megadásakor fennálló szabályok vagy kötelező hatósági előírások nem módosultak, vagy ha a módosítások az engedély tartalmát nem érintik.

A végleges használatbavételi vagy fennmaradási engedély határozatlan ideig hatályos. A használatbavételi engedély hatályát veszti, ha a sajátos építmény bontását megkezdik.