Gyakran ismételt kérdések

A bírósági végrehajtás: A jogerős bírósági határozatokban és egyéb végrehajtható okiratokban foglalt követelések érvényesítése, kötelezettségek kikényszerítésére irányuló polgári nemperes eljárás.

A bírósági végrehajtási eljárás célja, hogy önkéntes teljesítés hiányában, a bírósági határozatokban, a törvény által meghatározott egyéb okiratokban foglalt követelések teljesítését kényszercselekményekkel biztosítsa. Az eljárás jogkorlátozó jellege is indokolja, hogy a végrehajtási cselekményeket az adósok jogait tiszteletben tartva, jogszerűen és szakszerűen foganatosítsák.

A bírósági végrehajtás során állami kényszerrel is el kell érni, hogy a pénzfizetésre, illetőleg az egyéb magatartásra kötelezett (a továbbiakban: adós) teljesítse a kötelezettségét. Az állami kényszer – a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény keretei között – elsősorban az adós vagyoni jogait korlátozhatja, kivételesen az adós személyiségi jogait is érintheti.

Az adós személye elleni kényszercselekményt – a bíróság, illetőleg a bírósági végrehajtó (a továbbiakban: végrehajtó) intézkedése alapján – a rendőrség végzi el. A rendőrség jogosult és köteles mindazokat a kényszerítő intézkedéseket megtenni és kényszerítő eszközöket alkalmazni, amelyek a rendőrségről szóló jogszabályok szerint megtehetők, illetőleg alkalmazhatók, és az adott esetben a végrehajtás eredményes befejezéséhez szükségesek.

A végrehajtási eljárásnak két szakasza van, a végrehajtás elrendelése és a foganatosítása.

A végrehajtás elrendelése

A végrehajtási eljárás a végrehajtást kérő kérelmére indul.

A végrehajtás elrendelésére jogosult bíróság a végrehajtható okiratot jellemzően (végrehajtási lap, végrehajtási záradék, letiltó végzés, átutalási végzés) akkor állítja ki, ha a végrehajtás általános feltételei fennállnak, így a végrehajtandó határozat kötelezést (marasztalást) tartalmaz, jogerős, illetve végleges vagy előzetesen végrehajtható a határozat és a teljesítési határidő letelt. A végrehajtást kérőnek a közjegyző által hozott határozatok (pl. fizetési meghagyás) végrehajtását, illetve a közjegyzői okiratok végrehajtási záradékkal való ellátását a közjegyzőnél kell kezdeményeznie.

A végrehajtás foganatosítása

Főszabály szerint a bírósági végrehajtás során önálló bírósági végrehajtó végzi a végrehajtás foganatosítását. Az önálló bírósági végrehajtó eljárása – mint polgári nemperes eljárás – a bíróság eljárásával azonos. A végrehajtói iroda: az önálló bírósági végrehajtói tevékenység végzésének elősegítésére határozatlan időre alapított, jogi személyiséggel rendelkező szervezet. A végrehajtás foganatosítása során az adós pénzügyi intézménynél kezelt vagyonát, munkabérét, egyéb járandóságát, majd ingóságait, végül ingatlanát vonják végrehajtás alá. E vagyontárgyakat először lefoglalják, majd – ha szükséges – értékesítik. Végül a lefoglalt vagyontárgyak értékét – a végrehajtás költségeinek levonását követően – a fennálló követelés erejéig a jogosult részére kifizetik

Az önálló bírósági végrehajtókkal kapcsolatos, a bíróság hatáskörébe nem tartozó panaszügyek kivizsgálása a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar hivatali szervének feladata. A panaszt a Magyar Bírósági Végrehajtói Karnál (1146 Budapest, Hermina út 63.) szóban – személyes ügyfélfogadás során -, valamint írásban lehetőség szerint a Kar által rendszeresített formanyomtatványon postai úton benyújtott levélben, vagy ügyfélkapun (hivatali kapun) e-Papír szolgáltatással megküldött elektronikus levélben lehet előterjeszteni.

A Kar honlapján (www.mbvk.hu) és ügyfélfogadásra szolgáló helyiségében ezzel kapcsolatban további információ található. Az írásbeli panaszt a panaszolt végrehajtónak vagy alkalmazottjának is át lehet adni, ez esetben a végrehajtó továbbítja azt a Kar részére.

Panaszügyek az önálló bírósági végrehajtók, önálló bírósági végrehajtó-helyettesek és önálló bírósági végrehajtójelöltek (a továbbiakban együttesen: panaszolt) tevékenységével összefüggő olyan kérelmek, amelyek egyéni jog-vagy érdeksérelem megszüntetésére irányulnak. Panasz tárgya lehet az, ha a panaszolt a panaszos tájékoztatására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, a panaszossal szemben tanúsított magatartása nem megfelelő, ügyfélfogadási időben személyesen, telefonon, vagy felvilágosítás adására jogosult alkalmazottja útján nem érhető el. Tartalmuk alapján olyan kérelmekről van szó, amelyek elintézése nem tartozik a bíróság, hatóság, vagy más szerv hatáskörébe.

A Kar a panaszt főszabály szerint annak kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles kivizsgálni. A panasz kivizsgálása iratok áttanulmányozásával, Kar nyilvántartásaiba történő betekintéssel, a panaszoltak meghallgatásával történik. A Kar a panaszost is meghallgathatja, ha azt a panasz tartalma szükségessé teszi.

A Kar a panasz elbírálásáról írásban értesíti a panaszost. Az értesítés tartalmazza a panasz és az arra adott végrehajtói nyilatkozat rövid összefoglalását, tájékoztatást a Kar által indokoltnak tartott intézkedésről, vagy annak mellőzéséről. Az értesítést pontos, közérthető és egyértelmű indokolással kell ellátni. Az értesítésben a panaszost tájékoztatni kell az ügyre vonatkozó jogairól, így különösen a panasz kivizsgálására vonatkozó jogorvoslati lehetőségről.

Amennyiben a vizsgálat eredményeként a panasz alaposnak minősül, úgy a vizsgálat során feltárt hiányosságoktól függően különböző intézkedések történhetnek. Ügyviteli hiányosság esetén a Kar hivatali szerve felszólítja a végrehajtót a hiányosság megszüntetésére; a hivatali működéssel, illetve a végrehajtó magatartásával kapcsolatban feltárt egyéb körülmények esetén a Kar hivatali szerve soron kívüli ellenőrzést rendelhet el a végrehajtóra nézve; fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén pedig fegyelmi felelősségre vonást kezdeményez a végrehajtóval szemben.

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar hivatali szerve – az erre vonatkozó külön szabályzatában foglaltak szerint – mellőzi a panasz vizsgálatát, ha a panaszos ismételten, a korábbival azonos tartalmú panaszt tett, vagy a panaszos személye nem azonosítható be. Mellőzheti a panasz vizsgálatát akkor is, ha a panasz előterjesztésére a sérelmezett tevékenységről, vagy mulasztásról történt tudomásszerzést követő 3 év elteltével került sor.

Abban az esetben, ha a panaszos az értesítésben foglalt döntéssel nem ért egyet, az értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül felülbírálati kérelemmel fordulhat a Kar hivatali szervének vezetőjéhez. A felülbírálati kérelem elbírálásával szemben további jogorvoslatnak helye nincs. A felülbírálati kérelmet a Kar hivatali szervének vezetőjéhez kell címezni és a Kar hivatali szervének vezetőjéhez kell benyújtani (1146 Budapest, Cházár András u. 13.) A döntést tartalmazó értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül. A hivatalvezető döntésével szemben további jogorvoslatnak nincs helye.