Játékkaszinó

Játékkaszinó üzemeltetésének legfontosabb feltételei

A játékkaszinók alapításának, működtetésének feltételeit a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.), valamint az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló 20/2021. (X. 29.) SZTFH rendelet (a továbbiakban: Vhr.) tartalmazza.

A játékkaszinó működtetésének engedélyezésére irányuló engedélyezési eljárás formához nem kötött kérelemre indul, amelyet az Szjtv.-ben meghatározott gazdálkodó szervezet, vagy koncessziós társaság nyújthat be a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságához (a továbbiakban: SZTFH).

A játékkaszinóban szervezett szerencsejáték állami monopólium, így ilyen tevékenységet folytatni csak az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezet, illetve 100%-ban állami játékszervező tulajdonában lévő gazdasági társaság útján, vagy az állam által átengedett koncesszió alapján lehetséges. A szerencsejátékokkal kapcsolatos koncessziós eljárásra – az Szjtv.-ben foglalt eltérésekkel – a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Ktv.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

1. kategóriába tartozó játékkaszinót kizárólag e célból létrehozott legalább 1 milliárd forint, II. kategóriába tartozó játékkaszinót kizárólag e célból létrehozott legalább 100 millió forint, a fővárosban és Pest vármegyében üzemeltetett játékkaszinó vonatkozásában legalább 300 millió forint alap- vagy törzstőkével rendelkező, az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezet, az állami játékszervező kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaság és/vagy koncessziós társaság működtethet.

500.000 lakosonként legfeljebb egy játékkaszinó üzemeltethető azzal, hogy a fővárosban és Pest vármegyében együtt legfeljebb öt, Baranya, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém és Zala vármegyében együtt legfeljebb négy és Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében együtt legfeljebb három játékkaszinó üzemeltethető.

A koncessziós szerződés megkötésére a nyilvános pályázatot a kormányrendeletben kijelölt központi kormányzati igazgatási szerv vagy miniszter írja ki. A koncessziós pályázat kiírásához – országos pályázat kivételével – az érintett települési önkormányzat képviselő-testületének, Budapesten a Fővárosi Közgyűlés egyetértése is szükséges. Az SZTFH előzetes egyetértési jogot gyakorol az állam nevében történő koncessziós pályázat kiírása, ajánlattételi felhívás, ajánlattételi eljárás, a Ktv. 10/A. §-a szerinti eljárás lefolytatása, továbbá a koncessziós szerződés megkötése, a koncessziós szerződés módosítása, az állam nevében történő megszüntetése tekintetében. Országos pályázattal elnyert koncessziós jog tekintetében az SZTFH az engedélyt azokra a településekre adja ki, amelyek önkormányzatának képviselő-testülete – Budapesten a Fővárosi Önkormányzat Közgyűlése is – hozzájárult a tevékenység területén történő gyakorlásához.

A koncessziós szerződést nyilvános pályázat kiírása nélkül a kormányrendeletben kijelölt központi kormányzati igazgatási szerv vagy miniszter a Ktv. 10/C. § (1) bekezdés b) pontja alapján az Szjtv. szerinti megbízható szerencsejáték-szervezővel, a Ktv. 10/C. § szerinti ajánlattételi eljárás keretében, a Ktv. 10/C. § (2)-(4), (6), (9) és (12) bekezdésében foglaltak szerint is megkötheti. E koncesszió jogosultja legfeljebb 7 egységet üzemeltethet.

Megbízható szerencsejáték szervezőnek az a szerencsejáték-szervező minősül, aki az Szjtv. 3. § (1) bekezdés a) pontja és 3. § (1a) bekezdése szerinti szerencsejáték-szervező, továbbá az a szerencsejáték-szervező, aki a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti átlátható szervezet, és:

• valamennyi, az adóhatóság által nyilvántartott, 10 000 000 Ft-ot meghaladó közteherre vonatkozó bevallási- és fizetési kötelezettségének eleget tett, és ilyen kötelezettsége teljesítésével egyszer sem esett 90 napot meghaladó késedelembe;
• egyik bankszámláján sem volt 10 000 000 Ft-ot meghaladó azonnali beszedési megbízás az adóhatóság részéről, illetve működése során nem indult ellene 10 000 000 Ft-ot meghaladó érték tekintetében végrehajtási eljárás;
• működése során, azzal összefüggésben, nem történt olyan jogsértés, amely miatt a szerencsejáték-felügyeleti hatóság esetenként 5 millió forint összeget meghaladó közigazgatási bírsággal sújtotta volna;
• legalább 5 éven keresztül folytatott a szerencsejáték-felügyeleti hatóság engedélyével a koncessziós szerződés alapján gyakorolni kívánt tevékenység szerinti szerencsejáték szervezésére irányuló tevékenységet Magyarországon.

A Magyar Állam képviseletét a szerencsejáték-szervezéssel kapcsolatos pályázati és pályázat nélküli ajánlattételi eljárásban a Ktv. 5. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv, a koncessziós szerződések végrehajtása, teljesítése, ellenőrzése során a szerencsejáték-szabályozásért felelős miniszter, a koncesszióköteles tevékenység gyakorlásának ellenőrzése során az SZTFH látja el.

Nyilvános pályázat kiírása esetén a kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv a pályázat nyertesével kötheti meg a koncessziós szerződést. Koncessziós szerződés az Nvtv. 12. § (3) bekezdése alapján legfeljebb 35 éves határozott időtartamra köthető.

A játékkaszinó üzemeltetési tevékenység megkezdéséhez a koncessziós szerződés megkötését követően a szerencsejáték-felügyeleti hatóság engedélye is szükséges, amelyre a szervező az SZTFH által lefolytatott engedélyezési eljárás alapján lesz jogosult.

A szerencsejáték szervezésére jogosító engedély kiadására, továbbá a szervezői tevékenységre vonatkozó részletes feltételeket a Szjtv. és annak végrehajtására kiadott jogszabályok (a Vhr. és a felelős játékszervezés részletes szabályairól szóló 5/2021. (X.21.) SZTFH rendelet) tartalmazzák. Az engedély kiadásához a kérelmezőnek meg kell felelnie a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.), valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény (a továbbiakban: Pvkit.) irányadó rendelkezéseinek is.

Az engedélykérelmet – a szükséges dokumentumok teljes körű rendelkezésre állása esetén – az SZTFH sommás eljárás esetén 8 napon belül, teljes eljárás esetén 75 napon belül bírálja el. Amennyiben megállapítja, hogy a kérelem elbírálásához a tényállás tisztázása szükséges, amely sommás eljárás keretében nem lehetséges, a sommás eljárás szabályait mellőzi, és elektronikus úton a teljes eljárásra való áttérésről értesíti a kérelmezőt. Ebben az esetben 15 napon belül hiánypótlási felhívás kiadására kerül sor, amelynek teljesítési időtartama nem számít be az ügyintézési határidőbe. Hiánypótlási felhívás kibocsátásának legfeljebb három alkalommal van helye. A hiánypótlási felhívásban megjelölt határidő elmulasztása esetén az eljárás végzéssel megszüntethető, ha az ügyfél nem kéri a határidő meghosszabbítását, illetve nyilatkozattételének elmaradása megakadályozza a tényállás teljes körű tisztázását. Az előzőekből kitűnően tehát alapvető szervezői érdek az engedélyezési dokumentumok teljes körű és a jogszabályok által elvárt részletes benyújtása.

A játékkaszinó I. vagy II. kategóriába sorolható be. Az Szjtv. 27. § (12) bekezdése szerint az Országos Területfejlesztési Koncepcióban meghatározott egyes tervezési-statisztikai régiókban a Ktv. 5. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv egyidejűleg egy koncesszióba vevőnek, az állam többségi részesedésével működő gazdasági szervezetnek vagy az állami játékszervező kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaságnak engedheti át az I. kategóriába sorolt játékkaszinó működésének jogát.

1. kategóriába tartozó játékkaszinót kizárólag e célból létrehozott, legalább 1 milliárd forint. II. kategóriába tartozó játékkaszinót kizárólag e célból létrehozott, legalább 100 millió forint, a fővárosban és Pest vármegyében üzemeltetett játékkaszinó vonatkozásában legalább 300 millió forint alap- vagy törzstőkével rendelkező, az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezet, az állami játékszervező kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaság és/vagy koncessziós társaság működtethet.

Egy játékkaszinó egységben kizárólag egy gazdasági társaság üzemeltethet pénznyerő automatákat. I. kategóriába tartozó játékkaszinónak minősül az a játékkaszinó, amelyben legalább 1000 db pénznyerő automata és legalább 100 db játék és/vagy kártyaasztal üzemel. Egy II. kategóriájú játékkaszinóban legfeljebb 300 db pénznyerő automata üzemeltethető.
Szerencsejáték csak jóváhagyott játékterv alapján szervezhető. A szerencsejáték-szervezőnek biztosítania kell a szerencsejátékkal összefüggő valamennyi tudnivaló (különösen a szerencsejáték lebonyolításának módja, a nyerési esélyek, a nyeremények felosztásának módja, feltételei, át nem vett nyeremények kezelése) játékosok számára való nyilvánosságát.
A játéktervtől csak a hatóság engedélyével lehet eltérni. Az eltérés a játékosok érdekeit vagy mások jóhiszeműen szerzett jogait nem sértheti. Amennyiben a szervező a hatóság jóváhagyása (engedélye) nélkül tér el a játéktervtől, úgy a szervező szankcionálására kerülhet sor.

Az engedélyezéshez benyújtandó dokumentumok

A formakényszer nélküli kérelemhez az irányadó jogszabályok szerinti mellékleteket kell csatolni a tartalmi előírásokat is figyelembe véve, melyek az alábbiak:

• pénzváltási tevékenységnek a játékkaszinó vendégei részére történő kiemelt közvetítő általi végzése esetén a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben (Hpt.), illetve a pénzváltási tevékenységről szóló 297/2001. (XII.27.) Korm. rendeletben előírt feltételek meglétét igazoló iratok,
• a játékkaszinó 1:200 léptékű építési és berendezési terve, építészeti műleírása,
• az épület, illetve helyiség jogszerű birtoklását igazoló okmány, három hónapnál nem régebbi tulajdoni lap,
• a kaszinóban működtetni kívánt szerencsejáték-eszközök hitelesítéséről készült bizonyítványok egy-egy eredeti példánya, valamint azok jogszerű birtoklását igazoló okirat,
• az Európai Gazdasági Térség területén bejegyzett informatikai rendszerek auditálására jogosult szervezet (auditor) által kiállított, a játékkaszinó minden elsődleges adatforrásként működő számítógépes rendszerének megfelelőségét igazoló okirat, amelynek ki kell terjednie a Vhr. szerinti számítógépes elszámolási rendszer auditálására is, amennyiben a szervező ilyen rendszert üzemeltet,
• a bevezetni kívánt értékzsetonok és érmék valamennyi fajtájából egy-egy érvénytelenített példány,
• az igazgatási-szolgáltatási díj megfizetését igazoló okirat,
• a nem koncessziós társaság kérelmező esetén a miniszter nyilatkozata arról, hogy a játékkaszinó üzemeltetéséhez hozzájárul,
• koncessziós társaság kérelmező esetén, a koncessziós szerződés egy eredeti példányát és az esedékes koncessziós díj befizetéséről szóló igazolás,
• a számítógépes elszámolási rendszer leírása,
• játékterv, részvételi szabályzat, a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzésével kapcsolatos belső szabályzat,
• költségvetés (gazdaságossági számítások tervezete),
• létesítő okirat.

További benyújtandó iratok:

• a hatóság által a kérelem elbírálásához esetenként előírt, a kérelem egyes adatainak részletezésével, kiegészítésével kapcsolatos irat

Hivatalból beszerzendő dokumentumok:

• adó- és köztartozásra vonatkozó adatok (ha az ügyfél nem csatolja).

Az SZTFH azt a tényt, hogy a kérelmező rendelkezik-e az engedély kiadásához a szerencsejáték biztonságos és szakszerű lebonyolításához szükséges személyi feltételekkel, a személyi megfelelőség megállapítására irányuló eljárás keretében vizsgálja. Az engedéllyel rendelkező szerencsejáték szervezők esetében erre a vizsgálatra a személyi megfelelőség ismételt megállapítására vonatkozó eljárásban, illetve a szervezők személyi megfelelőségével kapcsolatos változás bejelentéseinek kontrollja alkalmával kerül sor.

A Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltatóként a játékkaszinó üzemeltetője köteles a Pmt.-ben meghatározott feladatok teljesítésére belső szabályzatot készíteni és azt a tevékenység engedélyezésére irányuló kérelemmel együtt az SZTFH felé jóváhagyásra benyújtani. A belső szabályzat elkészítése során a Pmt. mellett

• a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény alapján elkészítendő belső szabályzat kötelező tartalmi elemeiről szóló 21/2017. (VIII. 3.) NGM rendelet és
• a Pmt. végrehajtására és a Pvkit. szerinti szűrőrendszer kidolgozására a játékkaszinót, kártyatermet működtetők, távszerencsejátéknak nem minősülő fogadást, távszerencsejátékot és online kaszinójátékot szervezők részére a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény végrehajtásának, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény szerinti szűrőrendszer kidolgozásának és működtetése minimumkövetelményeinek részletes szabályairól szóló 4/2021. (X. 21.) SZTFH rendelet

rendelkezései az irányadók.

Az egyes feladatok köréből kiemelendő, hogy a játékkaszinóba belépő játékosok azonosítását a törvényben felsorolt okiratok alapján el kell végezni, továbbá, hogy a játékkaszinót pénzmosásra utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén a Pmt.-ben előírtaknak megfelelően bejelentési kötelezettség terheli.

Az engedélyezési eljárás során benyújtandó iratok közül kiemelten fontos a játékkaszinó minden elsődleges adatforrásként működő számítógépes rendszerének megfelelőségét igazoló – az Európai Gazdasági Térség területén bejegyzett informatikai rendszerek auditálására jogosult cég által kiállított – auditálási okirat, amelynek ki kell terjednie a Vhr. szerinti számítógépes elszámolási rendszer auditálására is, amennyiben a szervező ilyen rendszert üzemeltet. Az auditálási okirat fogalmára a Vhr. 76. § 16. pontjában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. A játékkaszinóban a számítógépes rendszer auditálási okiratnak megfelelő állapotát az engedély időtartama alatt folyamatosan biztosítani kell.

Az SZTFH a játékkaszinó üzemeltetésére engedéllyel rendelkező szervező kérelmére, naptári évenként legfeljebb 5 alkalommal, esetenként legfeljebb 30 napos időtartamra engedélyezheti egyes, a játékkaszinó játéktervében jóváhagyott kártyajátékok más helyszínen történő szervezését, vagyis a játékkaszinó kitelepülését.

A játékkaszinó működtetője az SZTFH jóváhagyásával, legfeljebb a belépődíj összegének mértékéig – a játékasztaloknál használatos és az ajándékzsetonoktól különböző – belépőzsetont bocsáthat a látogatók rendelkezésére, amely tétnek minősül és a pénztárnál nem váltható be.

A játékkaszinó működtetője az SZTFH jóváhagyásával a játékkaszinóban a forgalom növelése érdekében szervezett akció (promóció) keretében – a szerencsejáték eszközöknél felhasználható – a belépőzsetonoktól különböző meghatározott értékű ajándékzsetont bocsáthat a látogatók rendelkezésére, amelynek értéke a pénztárnál nem váltható be, és a bevételek elszámolásában befizetett tétnek minősül. Az erre vonatkozó kérelmet promóciónként kell az SZTFH felé benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell az akció kezdő és befejező időpontját, a személyenként biztosított ajándékzsetonok értékét és számát, az akció részletes leírását, valamint az ajándékzsetonok elszámolásának részletes szabályait.

Fizetési kötelezettségek

Az engedélyezési eljárásért igazgatási-szolgáltatási díjat kell fizetni, amelynek összege játékasztalonként 20 ezer forint és pénznyerő automatánként 2 ezer forint, teremjátékonként 500 ezer forint, e játékeszközöket közvetlenül nem érintő engedélyezési jóváhagyási eljárás esetén 200 ezer forint, I. kategóriás játékkaszinó esetén legfeljebb 40 millió forint, II. kategóriás játékkaszinó esetén pedig legfeljebb 1 millió forint.  A szerencsejáték-szervező tevékenységre jogosító engedély iránti, továbbá a játékterv módosítására irányuló kérelem benyújtásával egyidejűleg – külön felhívás nélkül – az igazgatási-szolgáltatási díjat a kérelmező készpénzátutalási megbízással vagy átutalással fizeti meg. Az igazgatási-szolgáltatási díjat kérelmenként külön-külön kell a szerencsejáték-felügyeleti hatóság Magyar Államkincstár által vezetett 10032000-00362887-00000000 számú előirányzat-felhasználási keretszámlája javára megfizetni. Az átutalási megbízás közlemény rovatába a szerencsejáték igazgatási-szolgáltatási díj megjegyzést, valamint a kérelmező adószámát fel kell tüntetni.

Amennyiben a kérelmező az igazgatási-szolgáltatási díjfizetési kötelezettségének a kérelem benyújtásával egyidejűleg nem tett eleget, vagy az előírtnál alacsonyabb összeget fizetett meg, a hatóság határidő tűzésével hiánypótló végzéssel hívja fel a fizetés teljesítésére.

Ha a felhívásban megjelölt határidő eredménytelenül telt el, a hatóság az eljárást végzéssel megszünteti. Az eljárás megszüntetése vagy a kérelem elutasítása esetén az igazgatási-szolgáltatási díjat nem kell visszatéríteni a kérelmezőnek.

A szerencsejáték szervező működésének felügyeleti ellenőrzéséért az erről szóló nyilatkozat egyidejű benyújtása mellett szerencsejáték felügyeleti díjat köteles fizetni, amelynek mértéke a játékkaszinó, online kaszinó üzemeltetése esetén a negyedévi tiszta játékbevétel 2,5%-a, de legalább 5 ezer forint és legfeljebb I. kategóriájú játékkaszinó esetén 20 millió forint, illetve II. kategóriájú játékkaszinó esetén 5 millió forint, online kaszinó üzemeltetése esetén 5 millió forint. A díjfizetési kötelezettséget a kötelezett átutalással vagy fizetési számlára történő készpénzbefizetéssel teljesíti a szerencsejáték-felügyeleti hatóság Magyar Államkincstár által vezetett 10032000-00362887-00000000 számú előirányzat-felhasználási keretszámlájára.

A szerencsejáték-felügyeleti díj megfizetésekor átutalási megbízás esetén a pénzforgalmi szolgáltató által kiállított, az átutalás megindításának megtörténtét tanúsító igazolás (számlakivonat) közlemény rovatában fel kell tüntetni a szerencsejáték felügyeleti díj megjegyzést, az érintett elszámolási időszakot és a kötelezett szerencsejáték-felügyeleti azonosítóját.

A játékkaszinó játékadója – ideértve a játékkaszinóban üzemeltetett pénznyerő automatát is – ha az adóévben elért tiszta játékbevétel összege 0-10 milliárd forint között van 30%, 10 milliárd 1 forinttól 3 milliárd forint és a 10 milliárd forinton felüli rész 10%-a. A szerencsejáték-szervező a tárgyhavi adó összegéből az általa a tárgyévre megfizetendő bruttó koncessziós díj egytizenketted részének összegét levonhatja.

Nyomtatványok és csatolmányok benyújtásának módja az SZTFH felé

Minden kapcsolódó nyomtatvány, irat az SZTFH felé elektronikus úton, gazdálkodó szervezet Cégkapuján keresztül E-papír benyújtásával a hatóság Hivatali Kapujára, valamint személyesen vagy postai úton terjeszthető elő. Az SZTFH valamennyi ügyfélszolgálati pontjának elérhetősége megtalálható a https://sztfh.hu/kapcsolat/ webhelyen.