Sorsolásos játék

A folyamatosan szervezett sorsolásos játékok engedélyezési eljárása során valamennyi sorsolásos játék fajta (a sorsjáték, számsorsjáték, egyéb sorsolásos játék) tekintetében formakényszer nélküli kérelemmel fordulhat a hatósághoz a kérelmező, az engedély legfeljebb 5 évre adható, az engedély meghosszabbítására az engedélyezésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

A sorsolásos játékok a sorsjáték, számsorsjáték, egyéb sorsolásos játék (az egyéb sorsolásos játék a törvénynek a sorsolásos játékokra meghatározott rendelkezései alkalmazásával a szerencsejáték-felügyeleti hatóság engedélyével szervezhető) szervezését a 100%-ban a Magyar Állam tulajdonában lévő, szerencsejáték-szervező tevékenység rendszeres folytatására létrehozott gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: állami játékszervező), továbbá az állami játékszervező kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaság, illetve az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezet végezheti, ezek közül a sorsjáték szervezői tevékenység gyakorlásának jogát az állam koncessziós szerződésben időlegesen másnak átengedheti. Sorsjáték szervezése koncessziós szerződés alapján, koncessziós társaság által végezhető.

A sorsolásos játék olyan szerencsejáték, amelyben a szerencsejáték szervező a játékosnak pénzfizetés fejében vagyoni ellenszolgáltatást helyez kilátásba meghatározott szám, számsor, jel, ábra stb. (a továbbiakban: szám) eltalálása, vagy nyerésre jogosító érvényes befizetési bizonylat, szelvény, jegy, tanúsítvány (a továbbiakban: sorsjegy) kihúzása esetén.

A nyerés vagy vesztés kizárólag a szám nyilvános húzásának, vagy a sorsjegy azonosítására alkalmas más módszernek (a továbbiakban: sorsolás) az eredményétől függ.

Szerencsejáték csak jóváhagyott játékterv alapján szervezhető. A szerencsejáték-szervező tevékenységre irányuló engedélyezési eljárás kérelemre indul, az egyes szerencsejátékokra külön-külön kérelmet kell előterjeszteni. A hatóság az engedélyt annak adja ki, aki a szerencsejáték biztonságos, szakszerű lebonyolításához szükséges személyi, tárgyi és gazdasági feltételekkel rendelkezik. Sorsolásos játék, szervezése Magyarország területén csak a hatóság engedélyével lehetséges.

A hatóság eljárása során azt vizsgálja, hogy a kérelem és mellékletei megfelelnek-e a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvényben (Szjtv.), az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló 20/2021. (X. 29.) SZTFH rendeletben (a továbbiakban: Vhr.), valamint az egyéb jogszabályokban a sorsolásos játékok engedélyezésével kapcsolatban előírt alaki és tartalmi követelményeknek. Ha a kérelem és annak mellékletei, valamint a hatóság rendelkezésére álló adatok a jogszabályokban foglaltaknak teljes körűen megfelelnek, akkor a hatóság a kérelemnek helyt ad (a sorsolásos játék szervezését határozattal engedélyezi).

A folyamatosan szervezett, engedélyköteles sorsolásos játékok az alábbi fajtákra tagozódnak:

1. sorsjáték,
2. számsorsjáték,
3. egyéb sorsolásos játék.

Sorsjáték az a rendezvény, amelynek keretében a sorsjáték szervezője ellenérték fejében folyamatos számozással megjelölt vagy az esetleges nyeremény összegét megjelölő sorsjegyet bocsát ki, és kötelezettséget vállal arra, hogy az előre meghatározott helyen és időben nyilvánosan megtartott sorsoláson, vagy a sorsjegy megvásárlásával egy időben a véletlenszerűen kihúzott számot vagy nyereményösszeget megjelölő sorsjegy birtokosát meghatározott vagyoni értéket képviselő nyereményhez juttatja.

Számsorsjáték az a rendezvény, amelynek keretében a szerencsejáték szervező köteles a meghatározott pénzösszegért megvásárolt sorsjegy birtokosának előre meghatározott nyereményt adni, ha a sorsjegy számsorában megjelölt egy vagy több szám azonos a nyilvános sorsoláson kihúzott számmal. A számsorsjátékok közül az Szjtv. többet is nevesít, például lottójátékot, a bingójátékot, a kenot, a jokert.

Az előzőekben nem szabályozott sorsolásos játék (a továbbiakban: egyéb sorsolásos játék) a törvénynek a sorsolásos játékokra meghatározott rendelkezései alkalmazásával a hatóság engedélyével szervezhető.

Számsorsjáték szervezésére kizárólag az állami játékszervező jogosult. Sorsjáték szervezése koncessziós szerződés alapján is végezhető.

Engedélyezési eljárás

A sorsolásos játék szervezésére irányuló formakényszer nélküli kérelemhez az irányadó jogszabályok szerinti mellékleteket kell csatolni a tartalmi előírásokat is figyelembe véve, melyek az alábbiak:

• játékterv,
• részvételi szabályzat,
• költségvetés,
• létesítő okirat,
• a szervező személyi megfelelőségének igazolásához szükséges kérelemhez csatolandó okiratok, adatok,
• szerencsejáték eszköz használata esetén annak mérésügyi hatóság általi típusengedélye, hitelesítési bizonyítványa,
• igazgatási-szolgáltatási díj megfizetését igazoló okirat.

Az engedélykérelmet – a szükséges dokumentumok teljes körű rendelkezésre állása esetén – a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (továbbiakban: SZTFH) sommás eljárásban 8 napon, teljes eljárásban 75 napon belül bírálja el. Amennyiben az SZTFH megállapítja, hogy a kérelem elbírálásához a tényállás tisztázása szükséges, akkor 15 napon belül hiánypótlási felhívás kiadására kerül sor. A hiánypótlási felhívásban megjelölt határidő elmulasztása esetén az eljárás végzéssel megszüntethető, ha az ügyfél nem kéri a határidő meghosszabbítását, illetve nyilatkozattételének elmaradása megakadályozza a tényállás teljes körű tisztázását. Az előzőekből kitűnően tehát alapvető szervezői érdek az engedélyezési dokumentumok teljes körű és a jogszabályok által elvárt részletes benyújtása.

A kaparós sorsjeggyel lebonyolítandó sorsjátékokhoz kapcsolódó sajátos követelmények

A szervező a kaparós sorsjeggyel szervezett valamennyi sorsjáték esetében köteles

1. a sorsjegyek gyártójával kötött gyártási szerződés, valamint a könyvvizsgálói jelentés egy eredeti példányát legkésőbb az engedélyezett tevékenység megkezdését megelőző tizenötödik napig a hatóságnak benyújtani,
2. az engedélyezett tevékenység megkezdéséig a sorsjegyek teljes – sorozatokra bontás esetén legalább egy sorozatnak megfelelő – mennyiségét egyszerre legyártatni és erről, valamint a legyártott, de még értékesítési forgalomba nem bocsátott sorsjegyek tárolásának helyéről a hatóságot értesíteni,
3. tevékenységének megkezdésétől sorsolásos játékonként nyilvántartani a terjesztőkkel kötött, valamint a terjesztők egymás közötti megállapodásait, amelyeknek tartalmazniuk kell a terjesztésre átadott sorsjegyek mennyiségét (sorozatszám, sorszám és darabszám szerint).

A sorsjegyek kizárólag olyan számítógéppel vezérelt zárt nyomdai technológiával nyomtathatók, amely biztosítja

1. a nyeremények összegének az Szjtv.-ben meghatározott nagyságát,
2. a nyerőosztályonkénti nyertes sorsjegyeknek az engedélyezett mennyiségen, illetve a sorozaton belüli egyenletes, játékterv szerinti megoszlását, továbbá
3. azt, hogy a sorsjegyek egy teljes sorozata olyan zárt gyártási folyamatban készül, amely csak a fedőréteg eltávolítása után teszi lehetővé a nyertes sorsjegyek azonosítását.

A gyártás számítógépes programját az Európai Gazdasági Térség területén bejegyzett, nemzetközileg elismert könyvvizsgáló céggel auditáltatni kell.

Egy korábbi jogszabály módosítás alapján már lehetőség van arra is, hogy a kaparós sorsjeggyel lebonyolított sorsjátékot hírközlő eszköz és rendszer útján is lehessen szervezni, a közkeletű nevén e-sorsjátéknak nevezett sorsolásos játék szervezése esetén, a hatóság az alábbiakon kívül azt is előírja a kérelmezőnek, hogy auditáltassa az e-sorsjáték lebonyolításához használt műszaki-informatikai rendszerét.

E-sorsjáték esetén a kérelmező részéről

• annak igazolása is szükséges, hogy
  1. az adott tevékenység kockázati tényezőiről a játékosokat hírközlő eszközön és rendszeren keresztül megfelelően tájékoztatja,
  2. a játékosok személyes adatai, valamint egyéb, személyiségi jogai védelmét biztosítja,
  3. a véletlen elemeket az elektronikus játékrendszerek auditálása alapján biztosítja,
• és csatolnia kell a következő iratokat:
  • auditor jogosultságát igazoló okirat,
  • auditálásra jogosult szervezet (auditor) által kiállított auditálási okirat,
  • auditálási okirathoz kapcsolódó teljes dokumentáció,
  • gyártóval kötött szerződés,
  • honlapos megjelenítés, képernyőképek.

Az engedélyezési eljárás során benyújtandó iratok közül kiemelten fontos a szerencsejáték műszaki-informatikai rendszerére vonatkozó auditálási okirat.

Az auditálási okiratban foglaltakhoz képest tervezett változás esetén a szervező köteles az auditáló szervezet írásbeli nyilatkozatát kérni arról, hogy a tervezett változás az auditált állapot változását eredményezi-e, és a változás jelentős vagy nem jelentős változás.

Jelentős változásnak minősül a technológiában, az informatikai vagy biztonsági környezetben, a játékfunkciókban, vagy alkalmazásban történő változás. Jelentős változás esetén az auditálást a változás alkalmazása előtt ismételten el kell végezni és a megfelelőséget igazoló okiratot, valamint a jelentős változásról szóló nyilatkozathoz kapcsolódó teljes audit dokumentációt a hatóság részére meg kell küldeni. A szervezőnek lehetősége van arra, hogy az auditáló szervezet meghatározza az előreláthatóan nem jelentős változások körét, amelyet a hatósággal történő írásbeli egyeztetést követően alkalmazhat a szervező annak érdekében, hogy az előzetesen meghatározott nem jelentős változás tervezése esetén az auditáló szervezet külön írásbeli nyilatkozatának beszerzése alól mentesüljön.

Az engedélyezési eljárás során benyújtandó iratok közül kiemelten fontos a szerencsejáték műszaki-informatikai rendszerére vonatkozó auditálási okirat, amelynek fogalmára a Vhr. 76. § 16. pontjában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

Auditálási okirat: megfelelőség-értékelésre jogosult személy által készített, teljes bizonyító erejű magánokirati formában kiállított tanúsítvány, amelynek tartalmáért a kiállítója szakmai és anyagi felelősséget vállal, és amely tartalmazza, hogy a kiállítója által, előre meghatározott módszertan alapján végzett vizsgálat és értékelés szerint a szerencsejáték-szervező által a szerencsejáték-szervezéshez alkalmazni kívánt műszaki-informatikai rendszer vagy műszaki megoldás, és azok működésének szabályozása mennyiben biztosítja a szerencsejáték biztonságos és szakszerű lebonyolításához szükséges feltételeket, továbbá amelynek mellékletét képezik a vonatkozó jogszabályi és szakmai követelményeknek való megfelelőségről készített jelentések, a vizsgálatot igazoló informatikai tesztelési dokumentumok, az informatikai rendszer rendszer-dokumentációja és felhasználói leírása, a vizsgálat során felhasznált hitelesítési, vagy más szervezet által kiállított auditálási okiratok, amelyek alapján az auditálási okirat készült.

Az auditálási okiratban foglaltakhoz képest tervezett változás esetén a szervező köteles az auditáló szervezet (auditor) írásbeli nyilatkozatát kérni arról, hogy a tervezett változás az auditált állapot változását eredményezi-e, és a változás jelentős vagy nem jelentős változás.

Jelentős változásnak minősül a technológiában, az informatikai vagy biztonsági környezetben, a játékfunkciókban, vagy alkalmazásban történő változás. Jelentős változás esetén az auditálást a változás alkalmazása előtt ismételten el kell végezni és a megfelelőséget igazoló okiratot, valamint a jelentős változásról szóló nyilatkozathoz kapcsolódó teljes audit dokumentációt a hatóság részére meg kell küldeni. A szervezőnek lehetősége van arra, hogy az auditáló szervezet meghatározza az előreláthatóan nem jelentős változások körét, amelyet a hatósággal történő írásbeli egyeztetést követően alkalmazhat a szervező annak érdekében, hogy az előzetesen meghatározott nem jelentős változás tervezése esetén az auditáló szervezet külön írásbeli nyilatkozatának beszerzése alól mentesüljön.

Fizetési kötelezettség

Az eljárásért igazgatási-szolgáltatási díjat kell fizetni, amelynek összege a sorsolásos játék engedélyezési eljárása esetén a játéktervben megjelölt nyereményalap 0,5 ezreléke, de legfeljebb 10 millió forint.

A díjat kérelmenként, készpénz átutalási megbízással (a hatóság ügyfélszolgálati irodáin rendelkezésre állnak) vagy banki átutalás útján kell megfizetni a kérelem benyújtásával egyidejűleg a Magyar Államkincstár által vezetett 10032000-00362887-00000000 számú SZTFH Előirányzat-felhasználási keretszámla javára.

Az átutalás „közlemény” rovatában javasolt feltüntetni a következőket:

• a kérelem benyújtásával egyidejű befizetés esetén: „sorsolásos játék (a játék elnevezésével) engedély iránti kérelem”
• a kérelemnek a hatósághoz történő beérkezését követő befizetés esetén: ügyazonosító szám (a hatóság által már közölt 10 jegyű bárkód, vagy az ügy iktatószáma).

Amennyiben a kérelmező az igazgatási-szolgáltatási díjfizetési kötelezettségének a kérelem benyújtásával egyidejűleg nem tett eleget, vagy az előírtnál alacsonyabb összeget fizetett meg, a hatóság határidő tűzésével hiánypótló végzéssel hívja fel a szervezőt a fizetés teljesítésére (amely tartalmazza az iktatószámot, illetve az ügyszámot). Ha a felhívásban megjelölt határidő eredménytelenül telt el, a hatóság az eljárást végzéssel megszünteti.

Az eljárás megszüntetése vagy a kérelem elutasítása esetén az igazgatási-szolgáltatási díjat nem kell visszatéríteni a kérelmezőnek.

Nyomtatványok és csatolmányok benyújtásának módja az SZTFH felé

Minden kapcsolódó nyomtatvány, irat az SZTFH felé elektronikus úton, a gazdálkodó szervezetek ügyfél Cégkapuján keresztül E-papír benyújtásával a hatóság Hivatali Kapujára, valamint személyesen vagy postai úton terjeszthető elő. A hatóság valamennyi ügyfélszolgálati pontjának elérhetősége megtalálható a https://sztfh.hu/kapcsolat/ webhelyen.