Játékosi tudnivalók az engedélyes szerencsejáték előnyeiről és az engedély nélküli szerencsejátékban történő részvétel veszélyeiről
Magyarországon elérhető szerencsejáték kizárólag a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (a továbbiakban: Hatóság) engedélyével szervezhető legálisan. A szervezőkről a Hatóság közhiteles hatósági nyilvántartást vezet, az engedéllyel rendelkező szerencsejáték-szervezők nevét és az általuk szervezett szerencsejátékot, az engedély érvényességére vonatkozó adatokat a honlapján az alábbi linken közzéteszi:
Ha a játékos olyan szerencsejáték szervező szolgáltatását veszi igénybe, amely szervező nem szerepel az engedélyesek listájában, engedély nélküli szerencsejátékban vesz részt.
Hatósági felügyelet – az engedélyezett szerencsejátékok szervezőinek kötelezettségei
Az engedélyezett szerencsejáték-szervezők tevékenysége a Hatóság állami felügyelete alatt áll. Az engedélyezés során a Hatóság vizsgálja a játékterv és a részvételi szabályzat megfelelőségét.
Tevékenységük rendszeres ellenőrzés alá esik, a Hatóság részére havi rendszerességű és egyéb adatszolgáltatásokat teljesítenek. Távszerencsejáték és online kaszinójáték esetében a szervező a Hatóság részére a műszaki-informatikai rendszeréhez távoli hozzáférést biztosít. Jogszabálysértés vagy játéktervbe ütköző tevékenység esetén a Hatóság szankciót alkalmaz, jellemzően közigazgatási bírságot szab ki.
Az illegális szervezővel szemben a Hatóságnak ennél szűkebb ellenőrzési és szankciós eszközrendszer áll rendelkezésére: az illegális honlapok tartalmának ellenőrzését végzi, az ellenőrzés megállapításai alapján bírság, honlap blokkolás, pénzügyi blokkolás szankciókat alkalmazhat. Az engedély nélküli szerencsejáték szervezés egyéb, esetleg jogsértő cselekményeire, amelyek például a nyereménykifizetés elmaradásából eredő, a szervező és a játékos közötti jogvita rendezésére irányulnak, a Hatóság felügyeleti tevékenysége nem terjed ki.
Személyi megfelelőség
A személyi megfelelőség azon szigorú személyi feltételeknek az összessége, amelyeket a Hatóság a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) és a személyi megfelelőség megállapítására és meghosszabbítására vonatkozó eljárási szabályokról szóló 19/2021. (X. 29.) SZTFH rendelet előírásai alapján a tevékenység megkezdésekor, illetve ezt követően háromévenként megállapít.
Az illegális szervezők tevékenységével összefüggésben sem a Hatóságnak, sem a játékosnak nincs hiteles információja arról, hogy a társaság és annak tevékenysége a hazai előírásoknak megfelel-e, gazdaságilag stabil-e a társaság, átlátható-e a tulajdonosi szerkezet, büntetlen előéletűek-e a vezető tisztségviselők, stb.
Panaszkezelés
Bármilyen, a szerencsejátékból eredő sérelem vagy panasz esetén, az engedélyezett, hazai vagy EGT-államban letelepedett szervező esetében biztosított a játékosok számára a magyar nyelven történő érdekérvényesítés, panaszkezelés, kapcsolatfelvétel lehetősége a szervezővel és a felügyeleti hatósággal.
Az engedély nélkül szervezett szerencsejátékok esetében a játékosok sokszor nem tudják elérni a szervezőt esetleges panaszukkal, sérelmeiket nem tudják orvosolni. Az illegális szervezők nem minden esetben működtetnek magyar nyelvű ügyfélszolgálatot, ezen panaszkezelési lehetőségek elérhetőségére nincs garancia.
Az engedély nélküli szerencsejáték szervezés – játékosi érdekeket sértő – részcselekményeit a Hatóság nem jogosult vizsgálni, illetve szankcionálni. Ez nemcsak a Magyarországon szerencsejáték szervezésére engedéllyel nem rendelkező hazai szervezőkre, hanem a Magyarországon engedéllyel nem rendelkező, Magyarországon kívüli EGT-államban letelepedett szervezőkre is igaz.
Követelés peresíthetősége
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:121. § (1) bekezdés a) pontja szerint bírósági eljárásban nem lehet érvényesíteni a játékból vagy fogadásból eredő követelést, kivéve, ha a játékot, vagy fogadást hatósági engedély alapján bonyolítják le.
Ezen jogszabályhelyből következik, hogy a Hatóság által kiadott engedély birtokában szervezett szerencsejátékokból eredő nyereménykövetelés szükség esetén bírósági úton is érvényesíthető.
Ezzel szemben az engedély nélküli szerencsejátékban történő részvétel a játékos saját kockázatára történik. Tehát például egy illegálisan – nem engedélyes kártyateremben, hanem magánháznál szervezett – pókerversenyen elért „nyeremény” ki nem fizetése esetén a játékos bírósághoz sikerrel nem fordulhat, az elért nyeremény kifizetését nem tudja jogi eszközökkel kikényszeríteni.
Hatósági blokkolás miatt a kifizetések és egyéb igények akadályozása
A Hatóság elrendeli az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét annak az elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adatnak, amelynek hozzáférhetővé tétele vagy közzététele tiltott (engedély nélküli) szerencsejáték-szervezést valósít meg. Az engedély nélküli szerencsejáték internetes blokkolását a Hatóság 365 napra rendeli el.
Emellett a Hatóság elrendeli az engedély nélküli szerencsejáték-szervezéssel összefüggő pénzforgalmi korlátozását annak a fizetési számlának, amely a tét befizetésére vagy nyeremény kifizetésére szolgál. A Hatóság által elrendelt pénzforgalmi blokkolást a pénzforgalmi szolgáltatók hajtják végre. Az Szjtv. alapján az átutalások mellett a bankkártyával végzett fizetési műveletek is blokkolásra kerülnek, ha a befizetés vagy kifizetés engedély nélküli szerencsejátékhoz kapcsolódik.
Az internetes és pénzforgalmi blokkolások miatt előfordulhat, hogy az engedély nélküli szerencsejátékban részt vevő játékos nem jut hozzá a nyereményéhez, mivel a kifizetés pénzforgalmi blokkolása megtörténik, vagy nem fér hozzá a játékosi fiókjához, adataihoz, mivel az engedély nélküli szerencsejáték oldal blokkolásra kerül.
Felelős játékszervezési szempontok
A szerencsejáték-szervezőknek mindenekelőtt szem előtt kell tartaniuk a felelős játékszervezés elvét, és az ezt szolgáló szempontokat.
A felelős játékszervezés elvének megfelelő szervezői tevékenységnek minősül különösen
- a túlzásba vitt szerencsejáték ártalmairól és a szenvedélybetegség kialakulásának veszélyeiről szóló tájékoztatás,
- a sérülékeny személyek szerencsejátékhoz való hozzáférésének korlátozása,
- kitiltás esetén megfelelő panaszkezelési eljárás alkalmazása,
- a figyelmeztető és önkorlátozó játékfunkciók széles körű biztosítása, illetve
- a szerencsejáték káros mentális, pszichikai és szociális hatásainak megelőzésére és csökkentésére szolgáló intézkedések alkalmazása.
A személyazonosításhoz kötött szerencsejátékokra 2016. január 1-jétől a Hatóságnál jelentős önkorlátozó nyilatkozat tehető. A nyilatkozattal a játékos a játékkaszinóba, kártyaterembe való belépését, a távszerencsejáték, online kaszinójáték oldalakon való regisztrációját és az ilyen oldalakra való belépését a nyilatkozatban meghatározott időtartamra kizárja. A jelentős önkorlátozó nyilatkozat a játékos saját döntését támogató eszköz.
A jelentős önkorlátozó nyilatkozat alapján a játékos rögzítésre kerül a Hatóság által vezetett játékosvédelmi nyilvántartásban. Az engedélyes szerencsejáték szervezők csak olyan játékosoknak biztosíthatnak hozzáférést a (személy-azonosításhoz kötött) szerencsejátékhoz, amely játékosok nem szerepelnek játékosvédelmi nyilvántartásban. Ugyanezen tilalom vonatkozik azon személyekre, akiket a bíróság cselekvőképességét teljesen korlátozó gondnokság alá helyezett, vagy akiknek cselekvőképességét a bíróság a szerencsejátékkal összefüggő jognyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozta.
A Hatóságunk által nem engedélyezett online szerencsejátékokban való részvétel esetén a játékosok nem élvezhetik a Magyarországon alkalmazott szigorú játékosvédelmi rendszer előnyeit, ezért sok esetben a játékos szenvedélybetegség kialakulásának van kitéve, mely a játékos mentális-pszichikai függőségéhez is vezethet.
Az engedélyezett távszerencsejáték-szervezők ún. játékosvédelmi cselekvési tervet kötelesek készíteni, valamint az abban foglaltak végrehajtásáról beszámolási kötelezettségük van.
SZJA- mentesség
Az engedéllyel, legálisan szervezett tombolából, a sorsjátékból, a játékkaszinóból, a bukmékeri rendszerű fogadásból, a lóversenyfogadásból, a bingójátékból, a kártyateremben szervezett kártyajátékból, a távszerencsejátékból, valamint – a külföldi jackpot rendszerből származó nyeremény kivételével – az online kaszinójátékból származó nyeremény nem számít adóköteles bevételnek, így a játékosnak a nyeremény kézhezvételét követően személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettsége nincs.
Az Szjtv.-ben meghatározott engedélyhez kötött sorsolásos játékból (pl. 5-ös lottó), a fogadásból (pl. Totó), valamint az Szjtv. 29/Q. §-a szerinti külföldi jackpot rendszerből származó nyeremény egészét jövedelemnek kell tekinteni, melynek összegéből a szerencsejáték szervező vonja le a személyi jövedelemadó összegét, így a játékosnak a nyeremény kézhezvételét követően adófizetési kötelezettsége már nincs.
Minden más, engedély nélkül szervezett szerencsejátékból megszerzett nyeremény személyi jövedelemadó-köteles jövedelemnek minősül.