Zöld pénzügyi konferencia: az ismeretek bővítése segítheti a környezeti, társadalmi és irányítási gyakorlatok elterjedését

A Magyar Nemzeti Bank új kezdeményezésként először tartja éves Zöld pénzügyi konferenciáját a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságával együttműködésben. A tudásmegosztó rendezvény az ESG-szabályozás – azaz a környezeti, társadalmi és irányítási elvárások – alakulását mutatja be a vállalati, pénzügyi és államigazgatási szereplőknek. A jegybank Zöld Pénzügyi díjait idén az Erste Bank Zrt., a K&H Biztosító Zrt. és az Amundi Befektetési Alapkezelő Zrt. nyerték el, díjazták a legjobb zöld pénzügyi kutatási kezdeményezéseket is.

Az esemény a környezeti (environmental), társadalmi (social) és irányítási (governance, együtt ESG) szabályozás hazai és nemzetközi mérföldköveit – egyebek közt az MNB ESG ajánlásával kapcsolatos tapasztalatokat – mutatja be a vállalati, pénzügyi piaci és államigazgatási résztvevőinek. A konferencia hangsúlyozottan tudásmegosztó fórum és kiállítás is egyben, hiszen az ESG gyakorlatok elterjedésének egyik legnagyobb gátja az ismeretek hiánya.

Hunyadi László, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára előadásában rámutatott: „Másfél évvel ezelőtt még sokan kérdezték, mi az az ESG? Az ESG ma pedig már minőségi pecsét és fokozatosan üzletileg kikerülhetetlen szemponttá válik. A 2024 elején hatályba lépett magyar ESG-törvény fordulópontot jelentett: az állam egyértelműen jelezte, hogy a fenntarthatóság nem mellékes szempont, hanem gazdaságpolitikai irány. Ha a vállalkozásoknak az ESG megfelelést sikerül egyszerre arányosan, adat-alapon és teljesítményorientáltan megvalósítani, akkor nem csak egy adminisztrációs teher lesz, hanem a versenyképesség egyik legerősebb mérőszáma.

A Nemzetgazdasági Minisztérium és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága a jogalkotásban, a Magyar Nemzeti Bank a finanszírozásban, az Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség pedig a vállalati támogatásokban viszi tovább ezt a munkát. A kutatások szerint a cégek döntő többsége már érzi, hogy az ESG egy lehetőség, amivel élni kell. Az Európai Unió szintjén pedig az Omnibusz-csomag a CSRD és a CS3D finomhangolásával új szakaszba lépteti a fenntarthatósági keretrendszert – itt az ideje, hogy a magyar vállalkozások az élére álljanak ennek a változásnak.”

Dr. Koncz Zsófia, a Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkára hangsúlyozta: „A Kormány 2010 óta minden döntését a családok szemszögéből vizsgálja és minden területhez – így a fenntarthatósághoz is – családbarát fókuszban közelít. Magyarország abban is egyedülálló, hogy az ESG szempontok érvényesítése során is a családokat helyezi a középpontba. A családpolitika három pillére a családok anyagi helyzetének javítása, az otthonteremtés támogatása, valamint a család és a munka közötti egyensúly megteremtésének segítése.

Utóbbi részeként az elmúlt 15 évben megdupláztuk a bölcsődei férőhelyek számát, ma már több mint 70 ezer férőhely áll rendelkezésre. 2010-ben mindössze 326 településen volt bölcsőde, ma már 930-cal több településen van. A kisgyermekes édesanyák foglalkoztatása az elmúlt 15 évben 66 százalékról 80 százalékra nőtt. Nagyon sikeres volt a legutóbbi munkahelyi bölcsődei pályázat, melynek keretében várhatóan sikerül megduplázni a jelenlegi munkahelyi bölcsődék számát. A „Családbarát Munkahely” pályázat is egyre népszerűbb, az elmúlt 15 évben már 765 munkáltató nyerte el a címet. A családbarát szemlélet a mindennapokban is érezhető támogatást jelent a dolgozóknak és családjaiknak, a munkáltatóknak pedig versenyelőnyt is: javítja a vállalat megítélését, növeli a munkavállalói elégedettséget és lojalitást. A családbarát jövő szükségképpen fenntartható, a fenntartható jövő pedig szükségképpen családbarát.”

„A fenntarthatóság napjaink fontos hívószava, amely nem csupán környezeti kérdéssé, hanem az utóbbi években gazdasági, társadalmi és szervezeti kiindulóponttá is vált – mondta el megnyitójában Dr. Sipos-Tompa Levente, az MNB alelnöke. Hozzátette: „Amikor fenntarthatóságról beszélünk, nem pusztán arról van szó, hogy „zöldítsük” tevékenységünket, vagy csökkentsük az energiafogyasztást, hanem mélységében fel kell fognunk, hogy a mai szükségleteinket úgy kell kielégítenünk, hogy közben nem veszélyeztetjük a jövő generációinak esélyét a saját szükségleteik kielégítésére.

Az MNB a környezeti fenntarthatóságot támogató, vezető központi bankok között szerepel, és elkötelezett mind a saját operatív működésének, mind a teljes, általa felügyelt pénzügyi, biztosítási, pénztári és tőkepiaci szektorok szereplői működésének zöldítése, fenntarthatóvá tétele iránt. A magyar jegybank a Zöld Programján keresztül is támogatja a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának fenntartását, ellenállóképességének növelését és a gazdasági fejlődéshez való fenntartható hozzájárulásának biztosítását.”

Dr. Nagy László, az SZTFH elnöke kifejtette: „A magyar modell ereje a mérhetőségben és a józan logikában rejlik, az eredményeknek a hátterében az ESG törvény és a hozzá kapcsolódó szabályozási keretrendszer áll, amely a fenntarthatósági adatgyűjtést a kockázatkezelés és a vállalati reziliencia növelésének egyik legfontosabb eszközeként értelmezi. Az ESG így nem ideológiai kérdésként vagy érdekérvényesítésként jelenik meg, hanem objektív, mérhető adatpontokra épülő vállalati gyakorlatként.”

Dr. Deli Gergely, az NKE rektora beszédében kiemelte: „Az ESG (környezeti, társadalmi, irányítási) olyan szemléletmód, amely egyszerre szól a fenntarthatóságról, a társadalmi felelősségről és a jó kormányzásról. Hangsúlyozta: „Az ESG nem pusztán kötelezettség, hanem óriási lehetőség is arra, hogy a gazdasági siker kéz a kézben járjon a társadalmi felelősséggel és a környezet védelmével. Ennek szellemében a Nemzeti Közszolgálati Egyetem volt az első hivatalosan regisztrált, ESG-oktatásra jogosult szervezet, ami mérföldkő a hazai és nemzetközi ESG-oktatásban.”

Az MNB Zöld Bank díját idén az Erste Bank Zrt., a Zöld Biztosító és Pénztár Díjat a K&H Biztosító Zrt., a Zöld Befektetési Alapkezelő Díjat pedig az Amundi Befektetési Alapkezelő Zrt. nyerte el. A díjazottak kiválasztását a jegybank összetett mutatószám (az egyes díjaknál egyebek közt az MNB banki zöld ajánlásnak való megfelelés, az intézmények által kezelt zöld eszközök fenntarthatósági értéke) alapján végezte.

A Zöld Pénzügyi Tudományos Talentum Díjat – amely a zöld pénzügyi témákban kiemelkedő publikációkkal rendelkező, 41 évesnél fiatalabb magyar állampolgár kutatóknak jár – idén Szeberényi András egyetemi docens kapta. A Zöld pénzügyi kutatási kezdeményezések kategóriájának 1. díját Simó Márton kutatócsoportja kapta meg. Az MNB a 2. és 3. helyezett mellett különdíjat is átadott e kategóriában.