Gyakran Ismételt Kérdések

A 21. század társadalmi és gazdasági életében egyre gyakrabban és egyre szélesebb aspektusban találkozhatunk a fenntarthatóság fogalomkörével. Ennek aktuálisan meghatározó gazdasági témája az ESG-szemlélet és a hozzá kapcsolódó keretrendszer szabályozása. Az ESG (Environmental, Social, Governance) célja, hogy az egyes gazdálkodó szervezetek tevékenysége fenntarthatósági szempontok, a környezeti, társadalmi hatások és vállalatirányítási elköteleződéseik alapján is összehasonlítható és vizsgálhatóak legyenek a velük üzleti kapcsolatba kerülő piaci szereplők, illetve fogyasztók számára.

Az Európai Unió több olyan jogszabályt is megalkotott az utóbbi években, amelyek érvényesíteni és egységesíteni kívánják az ESG-szempontokat a közösség gazdasági életében. Figyelembe véve, hogy az egyes vállalatok ESG teljesítménye egyre inkább befolyásolja a finanszírozáshoz és piacokhoz való hozzáférést, így versenyképességi jelentősége van a terület szabályozásának, valamint a vállalati minősítések rendszerének.

Fontos hangsúlyozni, hogy a hazai vállalkozások nagy része ma is szembesül, a piaci és szabályozási trendek miatt pedig mindenképpen szembesülni fognak az ESG-vel összefüggő adatkérésekkel és megfelelőségi kényszerrel finanszírozói és vevői oldalról egyaránt, így szükséges volt világos, egyszerű szabályokat alkotni és a felkészüléshez előremutató támogatást nyújtani a hazai vállalatoknak.

Az ESG törvény, így a Hatóság célja is egyértelműen az, hogy az európai uniós és a tagállamok jogalkotására reflektálva támogassa a magyar vállalatok versenyképességét, csökkentse a külső szereplőknek való kitettségüket, az ESG adatszolgáltatásra és minősítésre való felkészülést támogatva pedig biztosítsa a kiszámítható gazdasági tervezésüket.

Az ESG adatszolgáltatás alapvető fontosságú a vállalkozások fenntarthatósági és társadalmi teljesítményének mérésében, valamint az ESG kockázatok és lehetőségek pontos felmérésében, elemzésében és kezelésében. Az Európai Unió, mint szabályozó, és egyre több befektető, valamint ügyfél várja el, hogy a vállalkozások átláthatóan számoljanak be fenntarthatósági eredményeikről.

Az ESG adatszolgáltatás nemcsak a vállalatok fenntarthatósági teljesítményének méréséhez szükséges, hanem elengedhetetlen a kockázatok és lehetőségek felismeréséhez, a befektetői döntések támogatásához és a szabályozói megfelelés biztosításához is. Az ESG tényezők hatékony kezelése versenyelőnyt biztosít, miközben hozzájárul a fenntartható gazdasági növekedéshez és a pozitív környezeti és társadalmi hatásokhoz.

A 2021-ben elfogadott Corporate Sustainability Reporting Directive (CSRD) célja, hogy javítsa a vállalkozások átláthatóságát és elszámoltathatóságát a fenntarthatósági kérdésekben, valamint integrálja az ESG tényezőket a vállalati döntéshozatalba. Ezt kiegészíti az ESG törvény, amely a fenntarthatósági célú adatgyűjtési és jelentési kötelezettségeket szabályozza, miközben reflektál a német ellátási láncról szóló törvény (LkSG) begyűrűző hatásaira, illetve előkészíti az uniós Corporate Sustainability Due Diligence Directive (CSDDD) bevezetését.

A magyar ESG keretrendszer támogatja a vállalkozásokat abban, hogy felkészülten és hatékonyan megfeleljenek az uniós elvárásoknak. Az egyszerűen követhető folyamatok segítenek az ESG adatok összegyűjtésében és jelentésében. A vállalkozások akkreditált ESG tanácsadók segítségével készülhetnek fel a jelentéstételre, továbbá ingyenes, digitális formanyomtatványokon keresztül nyújthatják be ESG beszámolóikat a Hatósághoz, amelyekhez ESG tanúsítvány is kapcsolódik. (Kivételt képez az ESG törvény 54. § (2) bekezdésében meghatározott eset.)

Miért fontos az ESG adatszolgáltatás?

Az ESG adatok olyan strukturált információkat tartalmaznak, amelyek az adott szervezet környezeti, társadalmi és irányítási teljesítményét tükrözik, ezzel megteremtve az adatok összehasonlíthatóságát és átláthatóságát. Ezek lehetővé teszik a vállalkozások, befektetők és egyéb érintettek számára, hogy megalapozott döntéseket hozzanak az ESG teljesítmény alapján, támogatva a fenntartható működést, a versenyképességet és a hosszú távú értékteremtést.

Az ESG adatszolgáltatás minőségének jelentősége

Az ESG adatok aktualitása, pontossága, konzisztenciája és összehasonlíthatósága kulcsfontosságú. Hiányos vagy pontatlan adatok téves következtetésekhez vezethetnek, amelyek jelentős kockázatot hordozhatnak mind a befektetők, mind a vállalkozások számára. A megfelelő minőségű adatszolgáltatás biztosítása érdekében az ESG beszámoló elkészítéséhez szabványosított keretrendszerek (pl. GRI¹, ESRS², SASB³, TCFD⁴) nyújtanak iránymutatást.

ESG adatok fő felhasználási területei

• Beszállítói kockázatok kimutatása és kezelése: Az ESG adatok elemzése segít feltárni a környezeti, társadalmi és irányítási kockázatokat, amelyek befolyásolhatják a vállalkozás és annak beszállítói láncának működését, pénzügyi teljesítményét vagy reputációját.
• Befektetői döntéshozatal: Az ESG adatok objektív képet adnak arról, hogy egy vállalkozás mennyire felkészült a fenntarthatósági kihívások kezelésére, és hogyan teljesít versenytársaihoz képest. A befektetők számára ez egyre hangsúlyosabb szemponttá válik a jövőben, nemcsak az elérhető forrásokat befolyásolja, hanem azok kondícióit, árazását is.

Szabályozási megfelelés: Az ESG adatszolgáltatás a befektetők, vállalkozások gazdasági érdeke mellett egyre inkább jogszabályi követelmény is – például az EU taxonómia, az SFDR, a CSRD és a CSDDD előírásai révén. A szabályozásoknak való megfelelés nem csupán egy lehetséges szankció elkerülése miatt lényeges, hanem a vállalkozások jó hírének megőrzése szempontjából is fontos tényező.

1 GRI (Global Reporting Initiative, Globális Jelentési Kezdeményezés): A GRI egy nemzetközi szervezet, amely fenntarthatósági jelentéstételi standardokat és iránymutatásokat dolgoz ki. Az ESG keretrendszer részeként a GRI segít a vállalatoknak abban, hogy mérjék és kommunikálják környezeti, társadalmi és irányítási hatásaikat, valamint fenntarthatósági teljesítményüket.

2 ESRS (European Sustainability Reporting Standards, Európai Fenntarthatósági Jelentéstételi Szabványok): Az ESRS egy olyan saját uniós intézmények által kidolgozott jelentéstételi szabvány, amelynek alapján kötelező lesz a fenntarthatósági jelentéseket benyújtani az egyes tagállamokban. Az ESRS jelentéstételi szabvány a CSRD-ban (Corporate Sustainability Reporting Directive, Vállalati Fenntarthatósági Jelentéstételi Irányelv) jelzett kötelezettségek teljesítésére alkotják.

3 SASB (Sustainability Accounting Standards Board, Fenntarthatósági Számviteli Standard Testület): A SASB egy nonprofit szervezet a fenntarthatósági számviteli standardok kidolgozására. A SASB által kidolgozott és 2018-ban kiadott standardok 77 iparágban tartalmazzák a pénzügyileg lényeges fenntarthatósági információk közzétételére vonatkozó előírásokat.

4 TCFD (Task Force on Climate-related Financial Disclosures, Éghajlattal kapcsolatos Pénzügyi Közzétételekkel foglalkozó Munkacsoport): A TCFD egy nemzetközi kezdeményezés, amelyet a G20 országok által támogatott FSB (Financial Stability Board, Pénzügyi Stabilitási Tanács) hozott létre 2015-ben. A TCFD célja, hogy útmutatást nyújtson a vállalatok számára az éghajlattal kapcsolatos pénzügyi kockázatok és lehetőségek átlátható és egységes módon történő jelentésére.

Az ESG adatszolgáltatások (például: A Vállalati Fenntarthatósági Jelentéstételi Irányelv, más néven Corporate Sustainability Reporting Directive, CSRD), a magyar ESG beszámoló, egyéb önkéntes riport, illetve harmadik fél által bekért adatlapok és kérdőívek olyan információkat tartalmaznak, amelyek a vállalkozások társadalmi, környezeti és vállalatirányítási céljait, politikáit, intézkedéseit, és az ezekhez kapcsolódó mérőszámait ismertetik.

Ezek az információk fontosak lehetnek például a befektetők, a pénzügyi intézmények, a megbízók, az ügyfelek, a vásárlók, illetve a saját munkavállalók számára is.

A jó ESG adat pontos, releváns, összehasonlítható és aktuális. Legfőbb cél, hogy a kockázatelemzést egy megfelelő adatgyűjtés alapozza meg.

A magyar vállalkozások az ESG adatszolgáltatási kötelezettségüket elektronikus úton, az ingyenesen használható ESG Menedzsmentplatform állami szolgáltatáson keresztül is teljesíthetik.

Az ESG adatszolgáltatás részletszabályait a vállalkozások fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségei teljesítésének részletszabályairól szóló 13/2024. (VIII. 15.) SZTFH rendelet tartalmazza.

Az ESG adatszolgáltatás részletszabályait a vállalkozások fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségei teljesítésének részletszabályairól szóló 13/2024. (VIII. 15.) SZTFH rendelet tartalmazza.

Az ESG beszámoló elkészítése és benyújtása elektronikus úton, az SZTFH által működtetett, ingyenesen használható ESG menedzsmentplatformon keresztül történik.

1. 2024-től az ESG törvény § (1) vagy (3) bekezdésének hatálya alá tartozó vállalkozásnak meg kell kezdenie a saját működésének ESG szempontú értékelését, illetve az SZTFH rendeletnek megfelelő ESG adatgyűjtést.
2. 2025-től minden üzleti év zárásakor ellenőrizni kell, hogy a vállalkozás a megelőző két üzleti évben a mérleg fordulónapján a mutatói alapján ESG beszámolóra kötelezett-e.
3. A vállalkozásnak meg kell felelnie a főbb átvilágítási kritériumok
4. Az átvilágítási kritériumok teljesítéséhez és/vagy az ESG beszámoló elkészítéséhez saját, ezzel a feladattal megbízott munkavállalót vagy akkreditált külső ESG tanácsadót vehet igénybe.
5. A 13/2024. (VIII. 15.) SZTFH rendelet melléklete tartalmazza az ESG beszámoló formai és tartalmi minimumkövetelményeit. Az ESG beszámoló szöveges részből és a beszámoló mellékletét képező kérdőívből áll. A kérdőív kitöltéséhez segítséget nyújt az ESG kalkulátor.
6. Az ESG beszámolót a vállalkozás ügyvezető szerve hagyja jóvá.
7. A jóváhagyott ESG beszámolót az akkreditált ESG tanúsító ellenőrzi és hitelesíti. Ha az ESG tanúsító jelentésében megállapítja az ESG beszámoló megfelelőségét, ESG tanúsítványt állít ki, ellenkező esetben javításra/hiánypótlásra szólítja fel a vállalkozást.
8. A végleges és hitelesített ESG beszámolót a vállalkozás ingyenesen és nyilvánosan hozzáférhetővé teszi a honlapján.
9. A végleges és hitelesített ESG beszámolót a vállalkozás az üzleti év végét követő hat hónapon belül elektronikus úton benyújtja az SZTFH részére.

Átmeneti, könnyítő rendelkezések:

1. Az ESG beszámoló benyújtására vonatkozó kötelezettség sávosan lép érvénybe:

Az ESG törvény átmeneti rendelkezéseket tartalmazó 54. § (1) bekezdése alapján 2025-től ESG beszámolót kell készíteniük azoknak a közérdeklődésre számot tartó nagyvállalkozásoknak, amelyeknél az előző két üzleti évben az ESG törvényben meghatározott három mutató közül bármelyik kettő túllépte a határértéket.

2026-tól az ESG beszámolási kötelezettség kiterjed azokra a nagyvállalkozásokra is, amelyek nem minősülnek közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak, de az előző két üzleti évben bármelyik két mutatójuk meghaladta a határértéket.

2027-től a kötelezettség a közérdeklődésre számot tartó kis- és középvállalkozásokra is vonatkozik.

Az ESG törvény kimondja, hogy 2025. és 2026. évben a megadott határértékek alatti vállalkozások nem kötelesek ESG beszámolót benyújtani, de kötelesek megkezdeni az ESG törvény előírásainak teljesítésére vonatkozó felkészülést.

A következő üzleti év mutatói alapján meg kell vizsgálni, hogy a vállalkozás kötelezett-e ESG beszámoló benyújtására, azaz az ESG törvény 1. § (1) bekezdésének megfelel-e. Amennyiben a mérlegforduló napján legalább két mutató eléri az ESG törvény 1. § (1) bekezdés b) pontja szerinti határértéket, a vállalkozás köteles ESG beszámolót készíteni és az ESG törvény 23. § (2) bekezdésében foglaltakat teljesíteni.

2. Az első adatszolgáltatási évben az ESG beszámoló benyújtásához nem szükséges tanúsítás, csupán előaudit, illetve sem az ESG beszámoló, sem pedig az előaudit eredménye nem nyilvános, és nem is kerül közzétételre.

A vállalkozásnak az ESG beszámolójában a fenntarthatósági kérdéseket két aspektusból is meg kell vizsgálnia. Olyan információkat szükséges rögzítenie, hogy milyen hatással van a vállalkozásra és a környezetére (mind a természetes és épített környezetére, mind társadalmi értelemben).

Az ESG beszámolónak tartalmaznia szükséges:

• a fenntarthatósági kérdések tekintetében végrehajtott átvilágítás módszertanának és folyamatainak leírását;
• megállapításokat, miszerint azonosított-e társadalmi felelősségvállalási és környezeti kockázatokat, illetve emberi jogokkal vagy környezettel kapcsolatos kötelezettségek megsértését, és ha igen, melyeket;
• a tényleges vagy lehetséges hátrányos/káros fenntarthatósági hatások megelőzése, mérséklése vagy helyreállítása érdekében hozott intézkedéseket, azok eredményeit és következményeit;
• annak bemutatását, hogy a vállalkozás hogyan értékeli az előbbi pont szerinti intézkedések hatását és eredményességét;
• annak bemutatását, hogy a vállalkozás milyen következtetéseket von le a jövőbeli intézkedésekre nézve;
• a vállalati társadalmi felelősségvállalás tekintetében azonosított érintettek körét, kitűzött célok meghatározását;
• a végrehajtott fenntarthatósági célú átvilágítási folyamat során azonosított főbb megállapításokat és eredményeket.

Az ESG beszámolót magyar nyelven, elektronikus formában, a vállalkozások fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségei teljesítésének részletszabályairól szóló 13/2024. (VIII. 15.) SZTFH rendeletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell elkészíteni, amelyet a vállalkozás vagy az anyavállalat képviseletére jogosult személy köteles hitelesíteni. A fentebb kifejtett ESG beszámoló részletes tartalmi követelményeit a Hatóság elnöke a Nemzeti ESG Tanács véleménye alapján állapította meg.

Hol tart most a jogalkotási folyamat az ESG törvénnyel kapcsolatban?

Az ESG törvény végrehajtásához szükséges szabályozási környezet kialakítása több lépésben valósul meg, a már kiadott SZTFH és NGM rendeletek biztosítják az ESG törvény elsődleges végrehajtási kereteit.

Az ESG törvény módosítására vonatkozó javaslatcsomagot 2024 decemberében az Országgyűlés elfogadta. A Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2024. évi LXXIV. törvénnyel módosított új szabályok a 2024. december 20-ai kihirdetést követő 30. napon, azaz 2025. január 19-én léptek hatályba (kivéve az ESG törvény bírság szabályok pontosítására vonatkozó 26. § (2) bekezdését, amely 2026. január 1. napján lép hatályba).

Az ESG törvényben módosításra kerültek a következő paragrafusok: 1. §-a, a 3. §-a, a 7. §-a,  11. §-a, 17. §-a, 23. §-a, 26. §-a, 27. §-a, 35. §-a, 41. §-a, 43. §-a, 52. §-a, 54. §-a, 56. §-a, illetve kibővül a 15/A. §-sal és 43/B. §-sal.

A változás az alábbi főbb szabályokat érinti:

ESG törvény hatálya

• Az ESG törvény 1. § (5) bekezdése értelmében valamennyi a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény hatálya alá tartozó hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás kívül esik az ESG törvény hatálya alól. Az elfogadott módosítás alapján kizárólag a Magyarországon székhellyel, fiókteleppel rendelkező szabályozott pénzügyi szolgáltatók mentesülnének az ESG törvény kötelezettségei alól. Az ESG törvény hatályának pontosítása egyértelművé teszi ugyanakkor azt is, hogy a szabályozott pénzügyi szolgáltatókra csak abban az esetben nem terjed ki az ESG törvény hatálya, ha nem végeznek ESG közreműködői tevékenységet.
• Az ESG törvény módosítása pontosítja azt is, hogy a közérdeklődésre számot tartó vállalkozásoknak két egymást követő üzleti évben kell megfelelniük a korábban meghatározott feltételeknek.
• A jogszabálymódosítás nyomán A 2024. évi LXXIV. törvény 233. §.-a alapján hatályát veszítette a
  • • 1. 1. § (2) bekezdése, továbbá
    • 2. 1. § (3) bekezdésben az „és (2)” szövegrész,
    • 3. 15. alcíme,
    • 4. 52. § (2) bekezdés e) pontja.

A szállítók felkészítésének támogatása

• A módosítás a KKV-k támogatása, adminisztrációs terheinek csökkentése és az ESG követelményekre való felkészítése érdekében bevezeti, hogy vállalkozás a közvetlen szállítói részérére kiküldött kérdőívek kitöltésének elősegítése érdekében a közvetlen szállítók számára a kérdőívek kitöltésére ellenszolgáltatás nélkül – a miniszter rendeletében foglaltak szerint – felkészítő programot köteles biztosítani.
• A felkészítő programokkal első kézből, költségmentes segítséget nyer minden beszállító, az átvilágítást végző vállalatok pedig a beszállítói felkészítési kötelezettségeikben támaszkodhatnak akár az állami (NGM, MGFÜ, SZTFH) és egyetemi edukációs anyagokra is, megspórolva ezek fejlesztési költségeit.

SZTFH feladatköreinek módosítása

• Az SZTFH által vezetendő nyilvántartások köréből kikerült az ESG adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett vállalkozásokról vezetendő nyilvántartás, mivel a beszámolási kötelezettség részeként ezek az adatok rendelkezésre fognak állni.
• Annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők és az érdeklődők számára az ESG adatszolgáltatás eredményei átlátható módon elérhetők legyenek, a törvénymódosítás meghatározza, hogy az SZTFH-nak minden év szeptember 30-ig közzé kell tennie az ESG törvény hatálya alá tartozó vállalkozások ugyanezen év június 30. napját megelőző egyéves időszakban benyújtott ESG adatszolgáltatása alapján készült éves beszámolóját.
• Az elfogadott módosítócsomag a személyes adatok kezelésének szabályait szem előtt tartva, a hatósági jogalkalmazási gyakorlat alapján pontosítja és bővíti a természetes személy és a jogi személy ESG tanácsadókról nyilvántartandó adatok körét.

Az SZTFH ellenőrzési feladatainak támogatása érdekében a vállalkozások kötelesek bejelenteni az SZTFH részére a velük szerződéses jogviszonyban álló ESG közreműködők nevét, valamint jogviszonyuk kezdetét és végét. Ez az előírás nem új kötelezettséget jelent, hanem a törvény módosítása révén egy másik paragrafusba került át.

Fogalmak pontosítása

• Az ESG törvény a jövőben a „kettős lényegesség” elvét egyszerűsítve csupán a „lényegesség” elvét szabályozza, mely azt biztosítja, hogy a vállalkozások megfelelő információkat hozzanak nyilvánosságra a náluk felmerülő ESG kockázatokról és lehetőségekről. Az ESG lábakhoz kapcsolódó kockázatok konkrét egyezményekhez történő erős kötése helyett általánosabb megfogalmazás szerepel az ESG törvényben annak érdekében, hogy a kockázatokat minél szélesebb körben lehessen értelmezni.
• Pontosítás és egyszerűsítés történt az ESG adatszolgáltatás, a környezeti kockázat és a társadalmi felelősségvállalás körében felmerülő kockázatok fogalma tekintetében, illetve bővült az értelmező rendelkezések köre az ESG kockázat és a vállalatirányítási kockázat fogalmaival.

A hazai ESG szabályozás organikusan fejlődik, azért, hogy a végső célt, a magyar vállalatok versenyképességének növelését, illetve felkészítését az ESG-vel összefüggő feladatokra közelebb hozza a sikeres megvalósításhoz. Az ESG törvény végrehajtásához szükséges további részletszabályok kidolgozása jelenleg is folyamatban van, amelyeket a szakmai közösséggel való konzultációk és az európai uniós szabályozási kerethez való igazodás határoz meg.

Az ESG törvény által előírt végrehajtási szabályok támogatására a következő rendeletek már itt elérhetők.

Az ESG törvény 1. §-a és az átmeneti rendelkezéseket tartalmazó 54. §-a határozza meg, hogy mely vállalkozások, mikortól kötelesek a fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségekre vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni és az első ESG beszámolót elkészíteni, valamint azt közzétenni.

2025-ben az ESG törvény alapján azoknak a Magyarország területén székhellyel rendelkező nagyvállalkozásoknak kell a 2024-es évről ESG beszámolót készíteniük, amelyek közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülnek, és amelyeknél a megelőző két üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladta a következő határértéket:

• a mérlegfőösszeg a 10 milliárd forintot,
• az éves nettó árbevétel a 20 milliárd forintot,
• az átlagosan foglalkoztatottak létszáma az 500 főt.

2026-ban bővül a kötelezettek köre azokkal a Magyarország területén székhellyel rendelkező nagyvállalkozásokkal, amelyek nem minősülnek közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak, és amelyeknél a megelőző két üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladja a következő határértéket:

• a mérlegfőösszeg a 10 milliárd forintot,
• az éves nettó árbevétel a 20 milliárd forintot,
• az átlagosan foglalkoztatottak létszáma a 250 főt.

2027-ben a Magyarország területén székhellyel rendelkező, közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő, kis- és középvállalkozásokkal (KKV-k) bővül az ESG beszámolóra kötelezettek köre.

Azoknak a vállalkozásoknak, amelyeknek 2025-ben és 2026-ban kell ESG beszámolót készíteniük, számukra könnyebbséget nyújt az ESG törvény, első alkalommal mentesülnek a nyilvánossá tételi és a tanúsítás kötelezettsége alól. Ez a könnyítés lehetőséget ad a vállalkozásoknak, hogy felkészüljenek, és fokozatosan alkalmazkodjanak az új jogszabályi előírásokhoz.

Kérjük, először tekintse át az SZTFH honlap ESG hatósági tevékenységének almenüpontján elérhető tartalmakat, amelyek témakörönként nyújtanak tájékoztatást. Használja a Gyakran Ismételt Kérdések (GYIK) funkciót, amely az alapvető kérdésekre nyújt választ.

Amennyiben a kérdésére nem kapott választ az ESG hatósági tevékenységek aloldalon található információk áttekintése után, lehetősége van elektronikus úton, e-Papír formájában beküldeni kérdéseit az Ügyfélkapu+-on vagy Digitális Állampolgár mobilalkalmazáson (DÁP) keresztül a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) Hivatali Kapujára.

Fontos megjegyzés

Az SZTFH nem nyújt ESG tanácsadói szolgáltatást. Az ESG törvény és a végrehajtását részletező rendeletek értelmezésével kapcsolatos kérdései esetén az SZTFH honlapján található információk és az akkreditált tanácsadók nyújthatnak segítséget.

Akkreditált ESG tanácsadók listája

Abban az esetben, ha az ESG jogszabályok rendelkezéseinek teljesítéséhez kapcsolódó tanácsadásra van szüksége, ajánljuk figyelmébe az SZTFH honlapján elérhető akkreditált ESG tanácsadókra vonatkozó nyilvántartásunkat.

Az ESG megkeresés e-Papíron történő benyújtása a következőképpen történik

• Bejelentkezés az Ügyfélkapu+-on vagy Digitális Állampolgár mobilalkalmazáson (DÁP) alkalmazáson keresztül a szokott módon. Amennyiben Cégkapuból szeretnék megküldeni az e-Papíros ESG megkeresést, úgy ki kell pipálni a „CÉGKAPUBÓL KÜLDVE SZERETNÉK E-PAPÍRT BENYÚJTANI” sort.
• E-Papír kitöltésének lépései:
  1. TÉMACSOPORT mezőben a legördülő listából az „Egyéb” témacsoport kell kiválasztani.
  2. ÜGYTÍPUS mezőben a legördülő listából az Egyéb (SZTFH) ügytípust kell kiválasztani.
  3. CÍMZETT mezőben a legördülő listából a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát kell kiválasztani.
  4. HIVATKOZÁSI SZÁM (HIVATALI) mezőt üresen kell hagyni, kivéve, ha egy korábbi ESG megkereséssel kapcsolatos újabb kérdés megválaszolására van szükség. Ebben az esetben az SZTFH válaszlevelében szereplő SZTFH-ESG iktatószámot kell rögzíteni.
  5. LEVÉL TÁRGYA mezőben fel kell tüntetni, hogy „ESG megkeresés”.
  6. LEVÉL SZÖVEGE mezőben lehet felrögzíteni az ESG megkeresés tartalmát minden szükséges információval együtt, amelyre választ szeretnénk kapni az SZTFH -tól.
• Példa:

Az ESG törvény módosításának – amely 2024.12.20-án került kihirdetésre, és 2025.01.19-én lépett hatályba – 1. §-a alapján a megelőző két üzleti évben a mérlegfordulónapján meglévő átlagos statisztikai állományi létszám alapján kell eldönteni, hogy egy vállalkozás az ESG törvény hatálya alá tartozik-e.

Az átlagos statisztikai állományi létszám számítására az 3/2010. (IV. 2.) KSH közlemény ad iránymutatást.

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 91. § a) pontja értelmében a vállalkozásnak az ESG beszámoló kiegészítő mellékletében kell feltüntetniük a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók átlagos statisztikai állományi létszámát.

A fentiek alapján az SZTFH az ESG törvény alkalmazásakor az adott vállalkozás a megelőző két üzleti évben a mérleg fordulónapján meglévő átlagos statisztikai állományi létszámot veszi figyelembe. Ez a mutató fontos szerepet játszik annak megállapításában, hogy egy vállalkozás megfelel-e az ESG törvény által meghatározott méretkritériumoknak.

Hogyan értelmezi az ESG törvény a „közérdeklődésre számot tartó” vállalkozásokat?

Az ESG törvény 7. § 20. pontjában a „közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó” fogalom meghatározásánál a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 2. § 19. pontjára hivatkozik, amely az alábbiak szerint határozza meg e fogalmat: „Közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó:

1. az a gazdálkodó, amelynek átruházható értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség valamely államának szabályozott piacán kereskedésre befogadták,
2. minden olyan, az a) pont hatálya alá nem tartozó gazdálkodó, amelyet jogszabály közérdeklődésre számot tartónak minősít”.

A b) pont szerinti egyéb jogszabályok, ahol érdemben a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók meghatározásra kerülnek az alábbiak szerint:

• a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény
• a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény
• a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény
• a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény

Az ESG törvény speciális rendelkezései

Az ESG törvény a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók fogalmát szűkíti. Az ESG törvény 1. § (5) bekezdése alapján nem tartoznak az ESG törvény hatálya alá:

• a Magyarország területén székhellyel rendelkező, közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő mikrovállalkozások,
• a Magyarországon székhellyel, fiókteleppel rendelkező szabályozott pénzügyi szolgáltatók abban az esetben, ha nem végeznek ESG közreműködői tevékenységet,
• a Magyar Nemzeti Bank, valamint a Magyar Nemzeti Banknak a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:2. §-a szerinti többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság.

A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók közül az ESG törvény szempontjából csak azok tartoznak ide, amelyeknek átruházható értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség (EGT) valamely államának szabályozott piacán kereskedésre befogadták.

Nem.

Az ESG törvény 7.§ 1. és 23. pontjai illetve, 23/A. §-ában foglalt mentesülési lehetőség alapján, amennyiben kizárólag a magyarországi székhellyel rendelkező leányvállalat esik az ESG törvényben rögzített kritériumok alá, úgy főszabály szerint az önálló adatszolgáltatás szabályai érvényesülnek. Mindazonáltal, amennyiben az anyavállalat az ESG törvény 1. § (3) bekezdése alapján önként, egyoldalú jognyilatkozatban vagy szerződés alapján vállalja az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését, vagy további jogszabály ír elő számára adatszolgáltatási kötelezettséget, úgy benyújthat a leányvállalatára is kiterjedő konszolidált beszámolót, de ebben az esetben az anyavállalat által benyújtott ESG beszámolónak meg kell felelnie az ESG törvény rendelkezéseinek.

A magyarországi székhellyel rendelkező ESG törvény 1. § (1) bekezdése szerinti vállalkozásnak minősülő leányvállalat az ESG törvény 23/A. §-a alapján, úgy mentesülhet az ESG beszámoló készítési kötelezettség alól, ha az SZTFH részére bejelenti annak az anyavállalatnak az adatait (nevét és székhelyét) amelynek konszolidált ESG beszámolójában szerepel, továbbá a mentesülés tényét (a konszolidált ESG beszámolóra hivatkozva).

Külföldi székhelyű anyavállalat, az általa készített uniós vagy pl. német jogszabályoknak megfelelő konszolidált beszámoló hiteles fordításának benyújtásával teljesíti-e a magyar jogszabályoknak való megfelelőségét?

Az ESG törvény értelmében a külföldi székhelyű anyavállalat által fenntarthatósági témában készült jelentés – még ha az uniós vagy például német jogszabályoknak is megfelel – nem feleltethető meg az ESG törvény hatálya alá tartozó ESG beszámolónak. A Corporate Sustainability Reporting Directive (CSRD) szerinti beszámoló önmagában nem azonos az ESG törvény szerinti ESG beszámolóval, így annak puszta hiteles fordítása nem elegendő a magyar jogszabályoknak való megfeleléshez.

Az ESG törvény 24. § (1) bekezdése rögzíti, hogy az ESG beszámolót magyar nyelven, elektronikus formában kell benyújtani.

Konszolidált beszámoló és a megfelelés lehetőségei

Főszabály szerint egy vállalatcsoport tagjai esetében is önálló jelentéstételi kötelezettség van előírva. Az ESG törvény 1. § (1) bekezdése alapján, amennyiben egy külföldi anyavállalat rendelkezik magyarországi fiókteleppel, akkor a magyarországi leányvállalatnak ESG beszámolási kötelezettsége van. Ilyen esetekben a törvény lehetőséget biztosít konszolidált ESG beszámoló készítésére. Amennyiben a konszolidált ESG beszámoló benyújtásra kerül, annak meg kell felelnie a magyar ESG törvény és a 13/2024. (VIII. 15.) SZTFH rendelet vonatkozó követelményeinek.

A mentesülés további feltétele, hogy a bejelentés tartalmazza a konszolidációs mentességre történő hivatkozást, összhangban az ESG törvény 23. § (1) bekezdésével, mely értelmében „A vállalkozás a 13. § e) pontja szerinti adatszolgáltatási kötelezettségének úgy tesz eleget, hogy – a 23/A. § szerinti konszolidációs mentesség esetének kivételével – évente ESG beszámolót készít az előző üzleti év fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségeinek teljesítéséről, amelyet köteles ESG tanúsítóval auditáltatni. 

Ezen túlmenően az ESG törvény 23/A. § (2) bekezdés (a) pontja előírja annak bejelentését is, hogy „annak tényét, hogy a vállalkozás mentesül a 23. § szerinti kötelezettség alól,” egyértelműen jelezni kell az SZTFH felé.

Önkéntes adatszolgáltatás lehetősége

Az ESG törvény 1. § (3) bekezdése lehetővé teszi, hogy az anyavállalat önkéntesen, vagy szerződés alapján vállalja az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését a magyarországi leányvállalat ESG beszámolási kötelezettségére kiterjedően. Ebben az esetben az anyavállalat által benyújtott konszolidált ESG beszámoló – amely tartalmazza a leányvállalat releváns adatait – megfelelhet a törvényi előírásoknak, feltéve hogy az teljes mértékben igazodik az ESG törvény előírásaihoz.

Határidőre vonatkozó előírások

Az ESG beszámolót a vállalkozás az üzleti év végét követő hat hónapon belül ingyenesen és nyilvánosan hozzáférhetővé teszi a honlapján és benyújtja az SZTFH részére. Ez a határidő vonatkozik mind az önálló ESG beszámolókra, mind pedig a konszolidált beszámolókra, amennyiben azok a törvényi előírások alapján kerülnek benyújtásra.

Az elmúlt években nemzetközi ESG standard(ok) szerint önkéntes ESG jelentést tett közzé a vállalkozásunk (nem a magyar törvény szerinti ESG beszámolót, hanem GRI¹/NFRD² alapút) és a hazai ESG törvény szerinti beszámoló kötelezettség 2027-ig nem vonatkozik a vállalkozásra. Folytatható a korábbi jelentéstételi gyakorlat?

Az ESG törvény alapján azon vállalkozásoknak, akiknek a hazai ESG beszámolási kötelezettsége csak 2027-től válik kötelezővé³, nem előfeltétele, hogy ezt megelőzően a vállalkozás átálljon az ESG beszámoló készítésére. Tehát az ESG adatszolgáltatási kötelezettség előtti években a vállalkozás továbbra is folytathatja a nemzetközi ESG standardok (pl. GRI, NFRD) alapján végzett önkéntes jelentéstételt, illetve mivel az ESG beszámoló készítése nem zárja ki az egyéb jelentéstételt, azokat a beszámoló készítésével párhuzamosan is végezheti a jövőben.

Fontos megjegyzés

Azok a vállalkozások, amelyek önkéntesen vagy szerződéses kötelezettség alapján ESG adatszolgáltatást végeznek, eltérő szabályok szerint esnek az ESG törvény hatálya alá. Az ESG törvény 27. § (2)-(3) bekezdései határozzák meg, hogy rájuk milyen eltérésekkel kell alkalmazni az előírásokat.

Kiemelendő, ha a vállalkozás beszállítói átvilágítást végez, akkor az ESG törvényben meghatározott ESG kérdőív kérdéseit kell alkalmaznia, amit kizárólag az SZTFH-nál nyilvántartásba vett ESG szoftverrel vehetnek igénybe.

Az ESG beszámoló készítésekor nincs kizárva a más fenntarthatósági témakörű jelentések adatainak felhasználása, amennyiben azok megfelelnek az ESG törvényben és annak a rendeleteiben foglalt követelményeknek és definícióknak. Mindazonáltal az ESG törvény szerinti ESG beszámoló készítése nem váltható ki a más standardok alapján elkészített fenntarthatósági beszámolóval/jelentéssel.

[1] GRI (Global Reporting Initiative, Globális Jelentési Kezdeményezés): A GRI egy nemzetközi szervezet, amely fenntarthatósági jelentéstételi standardokat és iránymutatásokat dolgoz ki. Az ESG keretrendszer részeként a GRI segít a vállalatoknak abban, hogy mérjék és kommunikálják környezeti, társadalmi és irányítási hatásaikat, valamint fenntarthatósági teljesítményüket.

[2] NFRD (Non-Financial Reporting Directive, Nem Pénzügyi Jelentéstételi Irányelv): Az irányelv arra kötelezi a vállalatokat, hogy pénzügyi jelentéseik mellett nem pénzügyi adatokat is közzétegyenek, kiemelt tekintettel a fenntarthatósági elemekre. Alapvetően az NFRD célja, hogy a vállalatok társadalmi és környezeti hatásaikról, valamint belső irányítási folyamataikról átláthatóbb módon tegyenek jelentést.

[3] Az ESG törvény. 54. § (1) bekezdés c) pontja értelmében a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő kis- és középvállalkozások a fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségekre vonatkozó rendelkezéseket első alkalommal a 2026. üzleti évi tevékenységük tekintetében alkalmazzák, és első ESG beszámolójukat a 2027. évben készítik el és teszik közzé.

A fenntarthatósági követelmények egyre nagyobb szerepet kapnak az üzleti életben, így a beszállítói láncok működésében is. Az ESG törvény célja, hogy könnyített megfelelést biztosító megoldással segítse azokat a vállalkozásokat, amelyek üzleti partnereik vagy finanszírozóik elvárásai alapján – függetlenül a magyar szabályozástól – egyre több ESG adatot kötelesek szolgáltatni.

Az SZTFH különös figyelmet fordít a jogosulatlan ESG közreműködői tevékenység ellenőrzésére, valamint az ESG törvény 27. § (5) bekezdése szerinti engedély hiányában vagy az engedélytől eltérő tartalommal történő adatigénylés szankcionálására.

2025-től azonban az SZTFH megkezdi az ESG követelmények betartásának ellenőrzését az ESG közreműködők körében. Már a kezdeti időszakban szankciókat alkalmazhat a jogosulatlan ESG közreműködők ellen, illetve a szállítói átvilágítási kötelezettségeket megszegő vállalkozásokkal szemben – például nem megfelelő ESG kérdőív használata esetén. A vállalkozások esetében az ESG törvény 27 §. (5) bekezdése szerinti megfelelést már 2025-től ellenőrzi és szankcionálhatja az SZTFH.

2026-tól az ESG beszámolót készítő vállalkozások fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségeinek megsértése is szankcionálhatóvá válik.

Az ESG szabályozás célja nemcsak az adatszolgáltatási és fenntarthatósági kötelezettségek teljesítése, hanem a vállalkozások átlátható működésének és hosszú távú fenntarthatóságának elősegítése is. Az SZTFH ennek érdekében szorosan nyomon követi a jogszabályok betartását, és együttműködésre törekszik a vállalkozásokkal az átállás kezdeti szakaszaiban is.

Az ESG törvény nem határoz meg külsős ESG tanácsadó alkalmazására vonatkozó jogszabályi kötelezettséget, a kötelezettségek saját erőforrással is teljesíthetőek, külső szolgáltató esetében viszont csak az akkreditált személyek vonhatók be.

Az NGM rendelet 3. § e) pontja alapján az oktatási tevékenységre nincs szükség referencianyilatkozatra. Amennyiben a szakmai gyakorlat során végzett tevékenység nem az oktatási tevékenység körébe tartozik, akkor az érintettnek igazolnia kell, hogy milyen konkrét tevékenységeket végzett. Ha a tevékenységet nem a saját szervezete részére végezte, akkor referencianyilatkozatot kell csatolnia az adott szervezettől.

Az alvállalkozóként dolgozó tanácsadónak szükséges beszereznie referencianyilatkozatot a fővállalkozó partnerétől. A referencianyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a tanácsadó milyen időtartamban, milyen tevékenységet végzett és milyen mértékben vett részt az adatszolgáltatásra kötelezett szervezet számára végzett munkában. Az adatszolgáltatásra kötelezett szervezetig visszavezethető kell, legyen a tevékenység, annak érdekében, hogy megállapítható legyen a szakmai gyakorlat igazolhatósága.

Az NGM rendelet 3. § a) pontja szerinti szakmai tevékenység ebben az időszakban nem fogadható el. Az ESG törvény szerinti feltételek ebben az időszakban nem valósulhattak meg, így az ezen időszak alatt szerzett szakmai gyakorlat nem számítható be.

A kérelem benyújtását megelőző három éven túl szerzett szakmai gyakorlat nem vehető figyelembe. Ilyen időszakra vonatkozó igazolások benyújtása nem célszerű, mivel ezek hiánypótlásra szorulhatnak, amennyiben nem állapítható meg a beszámítható gyakorlati idő.

Ha a kérelmező a három évet megelőző időszakra egységesen nyújt be igazolást, vagy ha az NGM rendelet 3. § a) pont szerinti tevékenységre vonatkozó igazolást 2024-re átnyúlóan egységesen nyújt be, akkor ez hiánypótlást eredményezhet. Ennek oka, hogy nem állapítható meg pontosan a figyelembe vehető gyakorlati órák száma.

A referencianyilatkozaton vagy foglalkoztatói igazoláson a szervezet neve helyesen kell, hogy szerepeljen. Elkerülendő a teljes és a rövidített név keveredése. A nyilatkozaton, igazoláson vagy a szervezet teljes nevét, vagy a rövidített nevét kell feltüntetni, de következetesen egyiket a kettő közül.

A szervezet által kibocsátott teljes bizonyító erejű magánokiratként elfogadható aláírás-minta vagy aláírási címpéldány alapján cégszerűen aláírt okirat. Amennyiben a dokumentumot a cégnyilvántartás szerinti cégképviseletre jogosult személy írja alá, két tanú aláírásával igazolt okirat is megfelelő.