ESG kalkulátor súgó
ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK
A kalkulátor a Greenhouse Gas Protocol (GHG) által közzétett, tüzelő- és üzemanyagokra vonatkozó emissziós tényezőket, az IPCC Sixth Assessment Report (AR6 riport illetve az abban nem szereplő adatok esetén AR5 és AR4 riport) üvegházhatású gázokra (a továbbiakban: ÜHG) vonatkozó globális felmelegedési potenciál (GWP) értékeit, illetve az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) egyes országok villamosenergia-termeléséhez tartozó üvegházhatású gázok kibocsátási adatait használja fel.A kalkulátor utolsó lapján felsorolt kérdéseknél megjelenő értékeket kell beírni válaszként az ESG kérdőívben szereplő azonos kérdésekhez.A táblázatban fehér keretben található mezők a kitöltő által módosítható mezők, amelyekben az adott értékeket számmal lehet megadni.A számjegyeket a beviteli mezőkben csoportosítás nélkül folyamatosan kell megadni. Tizedesvesszőként mind a vessző, mind a pont használható.Az egyes értékeket legalább két tizedesjegy pontossággal kell megadni, a kalkulátor a két tizedesjegynél pontosabban megadott értékeket is kezeli.Amennyiben a felhasznált mennyiség mértékegységének több érték is választható, úgy azt a cellában a legördülő menü segítségével lehet megtenni. A kalkulátor automatikusan az adott mértékegységhez tartozó módon végzi el a számítást.
A sötét hátterű mezőkben nem módosítható számított, vagy a protokoll alapján előre megadott értékek szerepelnek.
Tájékoztató jelleggel, a számoló lapok alján vagy az adott beviteli mezőket közvetlenül követő külön keretezett részben, nem módosítható mezőkben az adott lapon elvégzett számítások összesítése szerepel.
Az ESG kalkulátor nem tárolja a bevitt adatokat és eredményeket, ezért fontos hangsúlyozni, hogy a lapok közötti navigációhoz csak a kalkulátor saját, az egyes oldalakra ugró funkciós gombjait, vagy a lapok alján található navigációs lehetőségeket szükséges használni. Amennyiben a felhasználó a böngésző navigációs gombjait vagy a frissítés gombot használja, akkor a korábban bevitt adatok törlődnek, azok visszanyerésére nincs lehetőség!
HELYHEZ KÖTÖTT TÜZELŐBERENDEZÉSEK (Lap 2-5)
Az ESG kalkulátor 2., 3., 4. és 5. lapja a társaság telephelyein, a helyhez kötött tüzelőberendezésekben történő tüzelőanyag-égetésre összpontosít, amellyel jellemzően villamos energiát, hőt vagy gőzt állítanak elő az alábbi eszközökkel: kazánok, égetőművek, turbinák, fűtőberendezések, kohók, különféle kemencék, szárítók, motorok, fáklyázók, katalitikus utánégetők stb. A járművek által felhasznált üzemanyag mennyiségét a JÁRMŰ- ÉS GÉPHASZNÁLAT lapon kérjük megadni. Az ESG kalkulátor 2., 3., 4. és 5. lapja a társaság telephelyein található, a helyhez kötött tüzelőberendezésekben történő tüzelőanyag-égetésre összpontosít. Ezek a berendezések jellemzően hő-, gőz- vagy villamosenergia-termelésre szolgálnak olyan eszközökkel, mint kazánok, égetőművek, turbinák, fűtőberendezések, kohók, különféle kemencék, szárítók, motorok, fáklyázók, katalitikus utánégetők stb. A járművek üzemanyag felhasználást által felhasznált üzemanyag mennyiségét a JÁRMŰ- ÉS GÉPHASZNÁLAT lapon kérjük megadni.
A 11. lapon található „Egyéb energia” mezőben kell feltüntetni a nem besorolható energiaforrásokhoz tartozó energiamennyiséget megawattórában (MWh), valamint a hozzá tartozó Scope 1 kibocsátást tonna CO2 egyenértékben (t CO2e). Ezeket az értékeket külön kell kiszámítani, majd beírni a kalkulátorba, ami hozzáadja azokat az összes fogyasztáshoz és kibocsátáshoz.
Az ESG kalkulátor 2-5. lapja a Greenhouse Gas Protocol által közzétett, ágazatközi kibocsátási tényezőket használja a számítások elvégzéséhez.
Táblázat megnevezése: Emission_Factors_for_Cross_Sector_Tools_V2.0_0
Olajtermékek (Lap 2)
Az olajtermékek mennyiségét tonnában (t) kell megadni. Néhány terméknél választható köbméter (m3) is. A kalkulátor automatikusan elvégzi a számítást a megadott mértékegység alapján
Szénipari termékek (Lap 3)
A szénipari termékek mennyiségét tonnában (t) kell megadni.
Földgáz (Lap 4)
A felhasznált földgáz mennyiségét köbméterben (m3) vagy megajoule-ban (MJ) kell megadni.
Ha kétféle mértékegységben (m3 és MJ) állnak rendelkezésre a földgáz fogyasztási adatai, javasolt az egyiket átváltani a másik mértékegységre, majd így összegezni és a kalkulátorba beírni. (Ellenkező esetben az egyik mértékegységgel rendelkező mennyiségekkel külön kalkulációt szükséges végezni, majd a végeredményeket hozzáadni a korábban kiszámolt végeredményekhez.) A mértékegység-átszámítást külön szükséges elvégezni, majd az eredményeket az át nem számított értékekkel összegezve a kalkulátorba szükséges felvezetni.
A mértékegységek átváltásához használható képlet:
Általános esetben a földgáz energiatartalma 33,6 MJ/m3-el számolható. Amennyiben a vállalkozásnak ettől eltérő adata áll rendelkezésre, úgy a saját számításban az az érték is használható. A térfogat és energiatartalom átszámítására az alábbi képlet alkalmazandó:
[Energiatatalom MJ-ban] =33,6 MJ/m3* [Térfogat m3-ben]
[Térfogat m3-ben] = [Energia tatalom MJ-ban] / 33,6 MJ/m3
Hulladék (Lap 4)
A települési hulladék (a hulladéknak nem minősülő biomassza kivételével),a használt olaj és a fahulladék mennyiségét tonnában (t) kell megadni. A hagyományos tüzelőanyagokhoz adalékolt használt/hulladék olaj mennyiségét ezen a lapon kérjük megadni. Az 6. lapon (Jármű- és géphasználat) is van lehetőség ilyen típusú olajok mennyiség megadására, amennyiben az ott meghatározott módon (járművekben, gépekben stb.) használták fel.
Hulladéknak nem minősülő biomassza (Lap 5)
A biomassza termékek mennyiségét tonnában (t) kell megadni.
Ezen a lapon szereplő depóniagázok mennyiségének megadásakor figyelemmel kell lenni arra, hogy azok égetésre kerülő mennyiségét szükséges megadni, tehát nem anyagában kerül a gáz a légkörbe, hanem az égetésből származó égéstermékek. Abban az esetben, ha a gázok anyagukban kerülnek a környezetbe, tehát pl. metán kerül a légkörbe, akkor az elégetlen mennyiséget (szivárgás) a 8. lapon kérjük megadni.
JÁRMŰ- ÉS GÉPHASZNÁLAT (Lap 6)
Jármű- és géphasználat (Lap 6)
Ezen a lapon a járművek üzemeltetéséből származó CO2 kibocsátást lehet meghatározni. Itt kell figyelembe venni a vállalkozás tevékenységi keretein belül üzemeltetett (függetlenül annak tulajdonviszonyától) közúti közlekedésre használt járművek és minden szárazföldi, vízi vagy légi jármű, illetve gép (munkagépek, kerti gépek stb.) által elfogyasztott üzemanyag-mennyiséget. A kalkulátor kizárólag az egyes üzemanyagfajták elégetéséből származó CO2 kibocsátást számolja, eltekint a jármű- és géptípustól és a jármű korától függő CH4 és N2O kibocsátások meghatározásától. Ennek az az oka, hogy a legtöbb esetben bonyolult a vállalkozás tevékenységi keretein belül üzemeltetett járművek, gépek által elfogyasztott üzemanyag mennyiségének pontos meghatározása, továbbá az egyes járművek, gépek GHG Protocol szerinti kategóriákba történő besorolása és az ezek alapján történő kalkuláció. Azok a vállalat tevékenységéhez kapcsolódó utazások, amelyek nem a társaság által kontrollált (üzemeltetett) járműveken történnek, nem sorolandók ide – ilyen például az üzleti célú repülőút, tömegközlekedés, taxi használat.
Az üzemanyag mennyiségét literben kell megadni.
Egyéb jármű- és géphasználat (Lap 6)
Itt lehet megadni a járművek üzemanyag-fogyasztásából származó CO2 kibocsátást. A számoló lapon felsorolt üzemanyagfajtákba nem besorolható üzemanyagok feltüntetése is lehetséges az „Egyéb jármű- és géphasználat” című táblázatban. Az ezekhez tartozó felhasznált energiamennyiséget GJ-ban és Scope1 kibocsátást tonna CO2-ben a táblázat számítja, amennyiben az egyéb mezőkben a felhasznált mennyiség (liter), a fűtőérték (GJ/m3) és az emissziós faktor (kgCO2/liter) a megfelelő mértékegységhez tartozó mennyiségben megadásra kerül.
Az ESG kalkulátor 6. lapja a Greenhouse Gas Protocol által közzétett, ágazatközi kibocsátási tényezőket használja a számítások elvégzéséhez.
Táblázat megnevezése: Emission_Factors_for_Cross_Sector_Tools_V2.0_0
HŰTÉS ÉS TŰZVÉDELEM (Lap 7)
Hűtés és tűzvédelem (Lap 7)
Ezen a lapon összesíthető a hűtő- és oltóközegekkel kapcsolatos tevékenységekből származó kibocsátás.
Hűtő- és oltóközeg szivárgások egyösszegű megadása: abban az esetben, amennyiben a külső környezetbe kibocsátott ÜHG-mennyiség rendelkezésre áll (pl. ismert a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság által a klímagáz adatbázisban nyilvántartott szivárgások mennyisége), ez az érték CO2 egyenértékben kifejezve megadható a „Hűtő- és oltóközeg szivárgások egyösszegű megadása” sorban. A lejjebb található, legördülő listából kiválasztható hűtő- és oltóközeg fajtánkénti mennyiségeinek megadására csak akkor van szükség, ha az egyösszegű kibocsátási érték nem megadható vagy nem teljes. A lap alján lévő összegző sor az egy összegben és a fajtánként megadott ÜHG mennyiségeket összegzi.
Hűtő- és oltóközegek fajtánkénti megadása: a hűtőközegekből és tűzoltó anyagok használatából származó kibocsátásokat itt kell összesíteni anyagmérleg módszerrel. A tárolt készlet (melynek nem része az üzemben található, üzemelő rendszerekben lévő mennyiség) változása, a tárgyévben vásárolt és értékesített anyagok mennyisége és az üzemben lévő rendszerkapacitás változása alapján kerül meghatározásra a kibocsátás. Az egyes mennyiségeket kilogramm (kg) mértékegységben szükséges megadni. Hűtőközeg anyagmérlege:
IB + P + CB = IE + S + CE + kibocsátás
azaz, a
kibocsátás = (IB – IE) + (P – S) + (CB – CE)
Ahol:
(IB)Készlet üzleti év elején: A tárolt készletben lévő hűtőközeg mennyisége a jelentési időszak elején (pl. raktárban, palackban tárolt, a használaton kívüli, nem működő berendezésekben lévő mennyiségek).
(IE) Készlet üzleti év végén: A tárolt készletben lévő hűtőközeg mennyisége a jelentési időszak végén (pl. raktárban, palackban tárolt, a használaton kívüli, nem működő berendezésekben lévő mennyiségek).
(P) Társaságba befelé irányuló: A jelentési időszak alatt vásárolt vagy egyéb módon beszerzett hűtőközeg mennyisége.
(S) Társaságból kifelé irányuló: A jelentési időszak alatt eladott vagy egyéb módon ártalmatlanított hűtőközeg mennyisége.
(CB) Berendezés kapacitás év elején: A használatban lévő berendezések hűtőközeg-kapacitása a jelentési időszak elején.
(CE) Berendezés kapacitás év végén: A használatban lévő berendezések hűtőközeg-kapacitása a jelentési időszak végén.
A klímaberendezések, hűtőgépek, tűzoltó készülékek gyártói a berendezésekbe, készülékekbe töltött hűtő vagy oltóközeget a termékkel együtt értékesítik, így esetükben kérjük ezt a mennyiséget a tranzakcióknál, a Társaságból kifelé irányuló (S) mennyiséghez számolni.
Fontos, hogy bár technikailag az eredményben létrejöhet negatív szám, az nem lehet helyes eredmény (ez azt jelentené, hogy a légkörből történt a korábban már kibocsátott hűtő-, illetve oltóközeg megkötése). Ilyen esetben a bemeneti adatok helyességét ellenőrizni kell, mert azok között biztosan szerepel hibás adat.
A „Hűtő-, oltóközeg fajtája” oszlopban a „Metán (fosszilis)” kiválasztása akkor szükséges, ha a fosszilis tüzelőanyagok diffúz forrásokból történő kibocsátásának köszönhetően metán kerül a légkörbe (például olaj- és gázrendszerekből, szénbányászatból), továbbá ipari folyamatokból származó metánkibocsátások esetén, ahol a metánban lévő szén fosszilis eredetű (például karbidgyártás, etiléngyártás). A „Metán (fosszilis)” komponens GWP-értéke magában foglalja a metán oxidációjából származó CO2 sugárzási kényszerhatását is, amely a metánmolekula légköri élettartama végén következik be, majd fennmarad a 100 éves időhorizont fennmaradó részében.
A metán kibocsátásának minden egyéb forrásánál, beleértve a fosszilis tüzelőanyagok elégetését, a „Metán (nem fosszilis)” komponens kiválasztása szükséges. A „Metán (nem fosszilis)” komponenshez tartozó GWP érték nem tartalmazza a CO2-dá történő oxidációt és annak sugárzási kényszerhatását, mert a szóban forgó szén nem növeli a szénkörforgásban lévő mennyiséget (mivel biogén eredetű) vagy már az elszámolt CO2 kibocsátás része. A „Metán (nem fosszilis)” komponens GWP-jét az égésből származó kibocsátások (például helyhez kötött tüzelőberendezések és járművek) meghatározásához kell használni, mivel a GWP nem tartalmazza a metán CO2-dá történő oxidációját, mert az oxidáció hatását (sugárzási kényszerhatás) már figyelembe veszik a CO2 kibocsátás becslésekor, így elkerülhető a kétszeres elszámolás, amit a „Metán (fosszilis)” komponens alkalmazása okozna.
Az ESG kalkulátor 7. lapja az IPCC (Éghajlatváltozási Kormányközi Testület) 6. értékelő jelentésének (AR6) 100 éves időtávra megadott globális felmelegedési potenciál (GWP) értékeit használja a számítások elvégzéséhez.
Táblázat megnevezése: IPCC Global Warming Potential Values; verziószám: 2.0 (GHG Protocol által közzétett táblázat)
IPARI GÁZ (Lap 8)
Ipari gáz (Lap 8)
Itt összesíthető az ipari gázok felhasználásából származó ÜHG kibocsátás. A kalkulátor az összesítésben az itt megadott teljes felhasznált mennyiséget kibocsátásként számolja.
Ezen a lapon felsorolt gázok anyagukban kerülnek a környezetbe, tehát pl. a metán esetén metán kerül a légkörbe, nem az annak égetéséből származó égéstermékek. Abban az esetben, ha depóniagázok mennyiségének megadása történik, akkor az elégetlen mennyiséget (szivárgás) ezen a lapon, az elégetett mennyiséget a 5. lapon kérjük megadni.
A legördülő menüből kiválasztott gáz mennyiségét kilogrammban (kg) szükséges megadni.
Ide sorolandóak a gyártási folyamat (kivéve hűtési vagy tűzvédelmi célok) során és a laboratóriumi célokra használt ipari gázok.
Abban az esetben, ha a felsorolt gázokat hűtési vagy tűzvédelmi célra használják, akkor az azokhoz tartozó kalkulációt erre a célra szolgáló lapon (Lap 7) kell elvégezni, minden más felhasználási esetben a kalkulációt kérjük ezen a lapon elvégezni. A „Hűtő-, oltóközeg fajtája” oszlopban a „Metán (fosszilis)” kiválasztása akkor szükséges, ha a fosszilis tüzelőanyagok diffúz forrásokból történő kibocsátásának köszönhetően metán kerül a légkörbe (például olaj- és gázrendszerekből, szénbányászatból), továbbá ipari folyamatokból származó metánkibocsátások esetén, ahol a metánban lévő szén fosszilis eredetű (például karbidgyártás, etiléngyártás). A „Metán (fosszilis)” komponens GWP-értéke magában foglalja a metán oxidációjából származó CO2 sugárzási kényszerhatását is, amely a metánmolekula légköri élettartama végén következik be, majd fennmarad a 100 éves időhorizont fennmaradó részében.
A metán kibocsátásának minden egyéb forrásánál, beleértve a fosszilis tüzelőanyagok elégetését, a „Metán (nem fosszilis)” komponens kiválasztása szükséges. A „Metán (nem fosszilis)” komponenshez tartozó GWP érték nem tartalmazza a CO2-dá történő oxidációt és annak sugárzási kényszerhatását, mert a szóban forgó szén nem növeli a szénkörforgásban lévő mennyiséget (mivel biogén eredetű) vagy már az elszámolt CO2 kibocsátás része. A „Metán (nem fosszilis)” komponens GWP-jét az égésből származó kibocsátások (például helyhez kötött tüzelőberendezések és járművek) meghatározásához kell használni, mivel a GWP nem tartalmazza a metán CO2-dá történő oxidációját, mert az oxidáció hatását (sugárzási kényszerhatás) már figyelembe veszik a CO2 kibocsátás becslésekor, így elkerülhető a kétszeres elszámolás, amit a „Metán (fosszilis)” komponens alkalmazása okozna.
Az ESG kalkulátor 8. lapja az IPCC (Éghajlatváltozási Kormányközi Testület) 6. értékelő jelentésének (AR6) 100 éves időtávra megadott globális felmelegedési potenciál (GWP) értékeit használja a számítások elvégzéséhez.
Táblázat megnevezése: IPCC Global Warming Potential Values; verziószám: 2.0 (GHG Protocol által közzétett táblázat)
TÁVHŐ (Lap 9)
Távhő (Lap 9)
Ezen a lapon összesíthető a vásárolt távhő előállításához szükséges ÜHG kibocsátás.
Amennyiben a társaság nem Magyarországról vásárol távhőt, akkor a származási országot, illetve az igazolt emissziós faktort is fel kell tüntetni.
A vásárolt távhő mennyiségét gigajoule-ban (GJ), a nem Magyarországon vásárolt távhő emissziós faktorát gigajoule-onként kilogrammban kifejezett szén-dioxid-egyenértékben (kg CO2e/GJ) kell megadni.
Az ESG kalkulátor 9. lapja a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal és a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége által közzétett, „A magyar távhőszektor 2022. évi adatai” c. kiadvány 3.9 Távhő ökocímke fejezetében található fajlagos CO2 kibocsátási értékek súlyozatlan számtani átlagát használja a számítások elvégzéséhez.
https://tavho.org/uploads/statisztika/MEKH_statisztikai_kiadvany_tavho_2023_A4_web.pdf
VILLAMOS ENERGIA ÉS MEGÚJULÓ FORRÁSBÓL SZÁRMAZÓ ENERGIA (Lap 10)
Villamos energia (Lap 10)
Ezen a lapon összesíthető a vásárolt villamos energia ÜHG kibocsátása.
Amennyiben a villamos energia származási helye valamely EU ország, Izland vagy Norvégia, akkor a legördülő listából az érintett ország kiválasztását követően a megadott villamosenergia-mennyiségből és a kiválasztott országhoz tartozó emissziós faktorból a kalkulátor kiszámolja az ÜHG kibocsátást.
Amennyiben a listában nem szereplő országból történik a vásárlás, abban az esetben kérjük a származási országot, illetve a hozzá tartozó emissziós faktort (tonna CO2 egyenérték/MWh) feltüntetni.
Megújuló forrásból származó energia (Lap 10)
A megújuló forrásból származó villamos energia esetén kérjük külön megadni a saját termelésből származó fogyasztást, illetve a megújuló forrásból előállított, termékként vásárolt villamos energia mennyiségét.
A Magyarországon általánosan vásárolt villamos energia megújuló részarányát a MEKH által közzétett, 6.1. számú táblázatból kérjük megadni. (Megnevezés: „A megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia részaránya a bruttó végső villamosenergia-fogyasztáson belül”).
A vásárolt villamos energia mennyiségét megawattórában (MWh), a nem Magyarországon vásárolt villamos energia emissziós faktorát megawattóránként tonnában kifejezett szén-dioxid-egyenértékben (t CO2e/MWh) kell megadni.
Az ESG kalkulátor 10. lapja az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC) által 2024-ben közzétett, a villamosenergia-fogyasztásra vonatkozó kibocsátási tényezőket használja a számítások elvégzéséhez. A legfrissebb adatok a 2021-es évre vonatkoznak.
Táblázat megnevezése: Table 2: CoM emission factors for national electricity for EU member states, Iceland and Norway: Activity-based (IPCC) approach
NUKLEÁRIS ENERGIAHORDOZÓ ÉS EGYÉB ENERGIA (Lap 11)
Nukleáris energiahordozó (Lap 11)
Itt kell megadni a vásárolt nukleáris energiahordozó energiatartalmának mennyiségét.
Az energiatartalom mennyiségét megawattórában (MWh) kell megadni
Egyéb energia (Lap 11)
Az „Egyéb energia” mezőben kell feltüntetni a számoló lapok termékeibe nem besorolható energiaforrásokhoz tartozó energiamennyiséget MWh-ban, valamint az ehhez tartozó Scope1 és/vagy Scope2 kibocsátásokat tonnában kifejezett szén-dioxid-egyenértékben (t CO2e). Ezeknek az értékeknek a számítását külön kell elvégezni, majd az eredményeket a kalkulátorba felvezetni, amely ezeket az értékeket hozzáadja az összes fogyasztáshoz, illetve kibocsátáshoz.
RÉSZEREDMÉNY I. ÉS RÉSZEREDMÉNY II. (Lap 12-13)
Részeredmény I. (Lap 12)
Az összegző munkalap összesíti a társaság teljes energiafogyasztását megawattórában (MWh) kifejezve.
Részeredmény II. (Lap 13)
Az összegző munkalap összesíti a társaság teljes Scope1 és Scope2 kibocsátását tonnában kifejezett szén-dioxid-egyenértékben (t CO2e).
MUNKABALESETI RÁTA (LTIF) (Lap 14)
Munkabaleseti ráta LTIF (Lap 14)
Itt számítható ki a társaság saját munkavállalóinak munkanap kieséssel járó munkabaleseteinek 1 millió munkaórára vetített arányszáma Lost Time Injury Frequency (LTIF).
Az LTIF értelmezése: Az LTIF értéke a balesetek számának és a ledolgozott munkaórák számának arányából számolható.Az LTIF kiszámítása: a társaság saját dolgozóit ért összes munkanap kieséssel járó munkabalesetek (LTI) száma osztva a társaság saját dolgozói által ledolgozott munkaórákkal (millió órában kifejezve), az egy éves intervallumban tekintett adatokkal.
Az összes munkanap kieséssel járó munkabalesetek számát darabban (db), a ledolgozott munkaórák számát azok számértékében kell megadni. A kalkulátor a munkaórák egymillió munkaórára történő átszámítását elvégzi.
Saját munkavállalónak kell tekinteni azt a munkavállalót, akit a társaság a munkavégzésében közvetlenül irányít. Például: saját munkavállalónak tekintendő a munkaerő kölcsönzőtől bérelt munkaerő, aki a feladatát a társaság munkavállalóival azonos módon végzi, őt a társaság munkavállalója közvetlenül irányítja, utasítja és részére a munkafeltételeket (különösen a munkaeszközt, egyéni védőeszközt) a társaság biztosítja.
Nem tekintendő saját munkavállalónak az olyan beszállító munkavállalója, aki a feladatát nem a társaság közvetlen irányítása alatt végzi, részére a társaság munkavállalója közvetlen utasítást nem ad, függetlenül attól, hogy a beszállító munkavállalója a feladatát a társaság területén, vagy eszközével végzi.
VÁLASZOK A KÉRDŐÍVHEZ (Lap 15)
Válaszok a kérdőívhez (Lap 15) Az ezen a lapon felsorolt kérdések válaszait az ESG kérdőívben kell feltüntetni.