ESG beszámolóról

A vállalkozás fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségének teljesítése az ESG beszámoló elkészítését jelenti.

A 13/2024. (VIII. 15.) SZTFH rendelet célja, hogy az ESG törvény alapján meghatározza azokat a részletszabályokat, amelyek lehetővé teszik a vállalkozások fenntarthatósági szempontok szerinti objektív összehasonlítását és felelősségvállalásuk nyomon követését.

 

Fontos tudnivalók az ESG Beszámolóval kapcsolatban

Az ESG törvény által kötelezett vállalkozásoknak az üzleti év zárását követően fél éven belül tanúsított ESG beszámolót kell benyújtaniuk az SZTFH felé, és közzé kell tenniük azt a honlapjukon.

Átmeneti, könnyítő rendelkezés: Az ESG tv. 1. § (1) bek. a) pont szerinti vállalkozások 2024-es üzleti évre vonatkozó, illetve a b) pont szerinti vállalkozások 2025-ös üzleti évre vonatkozó ESG beszámolóinak csak előauditon kell átesniük és nem kell azokat tanúsíttatni, sem maguk az ESG beszámolók, sem az előaudit eredmények nem nyilvánosak, nem kerülnek közzétételre.

A vállalkozásnak a saját működésének értékelése/felülvizsgálata során figyelembe kell vennie az alábbiakat:

• üzleti tevékenységének típusát és a vállalkozásának méretét;
• azon képességét, hogy miként tudja befolyásolni a társadalmi felelősségvállalás vagy a környezeti kockázat körében őt terhelő kötelezettségek sérülését;
• amennyiben jogsértést követne el, annak várható valószínűségét, súlyosságát és visszafordíthatóságát;
• a társadalmi felelősségvállalási vagy környezeti kockázat/kötelezettség megsértéséhez kapcsolódó okozati hozzájárulását.

 Az ESG törvény szerint a vállalkozásoknak az alábbi főbb átvilágítási kritériumoknak kell megfelelniük:

• kockázatkezelési rendszer létrehozása: dokumentált kockázatkezelési rendszert kell üzemeltetni az ESG kockázatok minimalizálása érdekében mind a saját üzleti hatáskörben, mind az ellátási láncban. A kockázatkezelési rendszer része a környezeti és a társadalmi hatások rögzítése, valamint a szervezetirányítási hatások elemzése, különösen az átvilágítás, azonosítás, értékelés, rangsorolás, megelőzés, megszüntetés, korrekció és nyomon követés;
• belső felelősségvállalási stratégia és rendszer kialakítása;
• rendszeres és eseti kockázatelemzések elvégzése: az azonosított kockázatok értékelése során figyelembe kell venni azok lehetséges hatását, előfordulási gyakoriságát és kezelésük követelményeit;
• az összes azonosított káros hatás vonatkozásában megelőzési és korrekciós intézkedések megállapítása saját üzleti hatáskörében és közvetlen beszállítóival szemben;
• ESG adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése: ESG beszámoló készítésével és az ESG beszámoló mellékletét képező kérdőív kitöltésével;
• közvetlen beszállítók nyilatkoztatása a felmerülő kockázatok tekintetében.

Működésének értékelése után, felkészülve az átvilágítási kötelezettség teljesítésére, a vállalkozásnak az ESG beszámoló előkészítéséhez az alábbi formai minimumkövetelményeket kell teljesítenie:

• szervezet nevének, adószámának és cégjegyzékszámának rögzítése;
• formai kritériumok:
  • lapméret szabványos A4-es;
  • PDF kiterjesztésű ESG beszámoló;
  • XLSX kiterjesztésű ESG kérdőív;
  • egyéb SZTFH által meghatározott informatikai kritériumok;
• szerkezeti struktúra, fejezetek:
  1. „Fedlap”
  2. „Tartalomjegyzék”
  3. „Előszó, bevezető gondolatok, vezetői köszöntő”
  4. „A vállalkozás ESG szempontú bemutatása”
     • a saját vállalkozásra vonatkozó alapvető információk,
     • üzleti tevékenység rövid bemutatása,
     • a saját vállalkozás fenntarthatósággal kapcsolatos átfogó megközelítésének, stratégiájának, politikáinak és főbb célkitűzéseinek bemutatása;
  5. „A vállalkozás jelentéskészítési gyakorlatának és jelen ESG beszámolója készítésének bemutatása”
     • korábban készített ESG és fenntarthatósági relevanciájú jelentések,
     • korábbi ESG minősítések ismertetése,
     • ESG beszámoló elkészítési folyamatának rövid bemutatása;
  6. „A kockázatkezelési rendszer bemutatása”
     • a kockázatelemzési rendszer alapelveinek, a felhasznált módszertannak, az adatgyűjtés és adatellenőrzés módjának bemutatása,
     • a folyamat eredményeiről szóló külső és belső kommunikáció ismertetése;
  7. „Környezeti kockázatok azonosítása és kezelése”
     • a vállalkozás és a közvetlen szállítók működésével kapcsolatos környezeti kockázatok (pl. használat, terhelés, szennyezés miatti károsodás, természeti jelenségek negatív következményeinek) megelőzését, kezelését és csökkentését célzó stratégiák bemutatása,
     • környezeti kockázatkezeléssel összefüggő intézkedések bemutatása, illetve értékelése;
  8. „Társadalmi kockázatok azonosítása és kezelése”
     • a vállalkozás és a közvetlen szállítók működésével kapcsolatos társadalmi kockázatok (pl. alapjogok megsértése, családtámogatás hiánya, méltányos munkafeltételek biztosításának hiánya, társadalmi egyenlőtlenségek) megelőzését, kezelését és csökkentését célzó stratégiák bemutatása,
     • társadalmi kockázatkezeléssel összefüggő intézkedések bemutatása, illetve értékelése;
  9. „Vállalatirányítási kockázatok azonosítása és kezelése”
     • a vállalkozás és a közvetlen szállítók működésével kapcsolatos vállalatirányítási kockázatok (pl. nem megfelelő vállalati magatartás, jogszabálysértés) megelőzését, kezelését és csökkentését célzó stratégiák bemutatása
     • vállalatirányítási kockázatkezeléssel összefüggő intézkedések bemutatása, illetve értékelése;
  10. „Panaszkezelési eljárás vagy rendszer bemutatása”
      • panaszkezelési rendszer kialakítása során figyelembe vett alapelvek és követelmények bemutatása,
      • a panaszkezelési eljárás vagy rendszer végrehajtásának leírása, illetve működésének értékelése;
  11. „A kockázatkezelési rendszer és a jelentéstétel újraértékelésének lehetséges irányai, eredményei, kitűzött célok”
      • a vállalkozás által létrehozott és működtetett kockázatelemzési rendszer értékelése,
      • ESG jelentéskészítési folyamatának átfogó értékelése.

Az SZTFH rendelet 1. számú mellékletében található táblázat tartalmazza azokat a kérdéseket, amelyek az ESG beszámoló és az ellátási lánc átvilágításának alapjait jelentik (a vállalkozás a közvetlen szállítóitól is gyűjthet be adatokat). A táblázat egy átfogó kérdéssorozatból áll, amelyen belül az egyes kérdések a környezetvédelem, a társadalom, illetve a vállalatirányítás témákban kerültek osztályozásra. A közvetlen szállítók átvilágítását az SZTFH rendelet 4. §-a segíti, amelyben a kérdések a szállítók méretéhez, földrajzi elhelyezkedéséhez és a megválaszolandó kérdések köréhez igazodnak. A közvetlen szállító önkéntesen megválaszolható kérdések megválaszolására sem szerződésben, sem írásbeli nyilatkozatban nem vállalhat kötelezettséget.

Az ESG beszámoló elkészítéséhez az SZTFH ESG kalkulátort biztosít, amely segít a kérdőív összetettebb, numerikus adatainak kiszámolásában.

A „Maradjunk kapcsolatban!” funkcióra történő regisztrációt követően közvetlenül küldünk értesítést a hazai ESG szabályozás aktuális híreiről.