ESG beszámolóról

A vállalkozás fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségének teljesítése az ESG beszámoló elkészítését jelenti.

A vállalkozások fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségei teljesítésének részletszabályairól szóló  13/2024. (VIII. 15.) SZTFH rendelet (a továbbiakban: 13/2024. (VIII. 15.) SZTFH rendelet) célja, hogy a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: ESG törvény) alapján meghatározza azokat a részletszabályokat, amelyek lehetővé teszik a vállalkozások fenntarthatósági szempontok szerinti objektív összehasonlítását és felelősségvállalásuk nyomon követését.

 

Fontos tudnivalók az ESG Beszámolóval kapcsolatban

Általános szabályként az ESG törvény hatálya alá tartozó vállalkozásoknak az üzleti év zárását követően fél éven belül tanúsított ESG beszámolót kell benyújtaniuk a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: SZTFH) felé, és közzé kell tenniük azt a honlapjukon.

Az ESG beszámolóval kapcsolatban az alábbi főbb általános elemeket érdemes figyelembe venni:

1. 2024-től az ESG törvény 1. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó vállalkozás, vagy (3) bekezdésének hatálya alá tartozó szervezetnek meg kell kezdenie a saját működésének ESG szempontú értékelését, illetve az SZTFH rendeletnek megfelelő ESG adatgyűjtést.
2. A vállalkozásnak az ESG beszámolójában a fenntarthatósági kérdéseket három aspektusból is meg kell vizsgálnia. Olyan információkat szükséges rögzítenie, amelyek bemutatják, hogy milyen hatással van a vállalkozás működése a környezetére (mind a természetes, mind az épített környezetére), az emberi jogokra és az egységes vállalati felelősségvállalásra.
3. 2024-től kezdődően minden üzleti év zárásakor ellenőrizni kell, hogy a vállalkozás a megelőző két üzleti évben a mérleg fordulónapján a mutatói alapján ESG beszámolóra kötelezett-e.
4. A vállalkozásnak meg kell felelnie a főbb átvilágítási kritériumoknak (lásd alább).
5. Az átvilágítási kritériumok teljesítéséhez, illetve az ESG beszámoló elkészítéséhez saját, ezzel a feladattal megbízott munkavállalót vagy akkreditált külső ESG tanácsadót vehet igénybe.
6. A 13/2024. (VIII. 15.) SZTFH rendelet melléklete tartalmazza az ESG beszámoló formai és tartalmi minimumkövetelményeit. Az ESG beszámoló szöveges részből és a beszámoló mellékletét képező kérdőívből áll. A kérdőív kitöltéséhez segítséget nyújt az ESG kalkulátor és a kérdőív kitöltését segítő segédlet is.
7. Az ESG beszámolót a vállalkozás ügyvezető szerve hagyja jóvá.
8. A jóváhagyott ESG beszámolót az akkreditált ESG tanúsító ellenőrzi és hitelesíti. Ha az ESG tanúsító jelentésében megállapítja az ESG beszámoló megfelelőségét, ESG tanúsítványt állít ki, ellenkező esetben javításra, illetve hiánypótlásra szólítja fel a vállalkozást.
9. A végleges és hitelesített ESG beszámolót a vállalkozás ingyenesen és nyilvánosan hozzáférhetővé teszi a honlapján.

A végleges és hitelesített ESG beszámolót a vállalkozás az üzleti év végét követő hat hónapon belül elektronikus úton benyújtja az SZTFH részére az ESG Menedzsmentplatformon keresztül.

 

Átmeneti rendelkezések

2025. évben a vállalkozás a 2024-ben kezdődő üzleti év fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségeinek teljesítéséről szóló ESG beszámolója tekintetében nem köteles tanúsítást lefolytatni. A beszámolót az ügyvezető szerv írásba foglalt határozatával kell elfogadni, és az elfogadástól számított három évig meg kell őrizni.

A 2024-ben, 2025-ben és a 2026-ban kezdődő üzleti évek vonatkozásában a vállalkozás és az ESG törvény 1. § (3) bekezdése szerinti szervezet a 2024-ben, 2025-ben és a 2026-ban kezdődő üzleti év fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségeinek teljesítéséről szóló ESG beszámolóját és az ahhoz kapcsolódó ESG tanúsítványt nem küldi meg a Hatóság részére. Továbbá, a vállalkozás és az 1. § (3) bekezdése szerinti szervezet ugyanebben az időszakban az ESG beszámolót, valamint az elkészített társadalmi felelősségvállalási stratégiáját nem köteles a honlapján ingyenesen és nyilvánosan hozzáférhetővé tenni.

Az közbeszerzési eljárásokban első alkalommal a 2026-ban kezdődő üzleti év fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségeinek teljesítéséről szóló ESG beszámoló, valamint a hozzá kapcsolódó ESG tanúsítvány vehető figyelembe, illetve csak a 2027. augusztus 31. után indított közbeszerzésekben lehet ezeket figyelembe venni.

2027. június 30-ig mikro- és kisvállalkozásoktól ESG adatszolgáltatás nem kérhető, és nem is vállalhatnak ilyen kötelezettséget szerződésben vagy nyilatkozatban, a középvállalkozásoktól 2027. június 30-ig ESG adatszolgáltatás kérhető ugyan, de írásos kötelezettséget erre nem vállalhatnak.

 

Az ESG beszámoló tartalmi elemei

A vállalkozásnak a saját működésének értékelése/felülvizsgálata során figyelembe kell vennie az alábbiakat:

• üzleti tevékenységének típusát és a vállalkozásának méretét;
• azon képességét, hogy miként tudja befolyásolni a társadalmi felelősségvállalás vagy a környezeti kockázat körében őt terhelő kötelezettségek sérülését;
• amennyiben jogsértést követne el, annak várható valószínűségét, súlyosságát és visszafordíthatóságát;
• a társadalmi felelősségvállalási vagy környezeti kockázat/kötelezettség megsértéséhez kapcsolódó okozati hozzájárulását.

Az ESG törvény szerint a vállalkozásoknak az alábbi főbb átvilágítási kritériumoknak kell megfelelniük:

• kockázatkezelési rendszer létrehozása: dokumentált kockázatkezelési rendszert kell üzemeltetni az ESG kockázatok minimalizálása érdekében mind a saját üzleti hatáskörben, mind az ellátási láncban. A kockázatkezelési rendszer része a környezeti és a társadalmi hatások rögzítése, valamint a szervezetirányítási hatások elemzése, különösen az átvilágítás, azonosítás, értékelés, rangsorolás, megelőzés, megszüntetés, korrekció és nyomon követés;
• belső felelősségvállalási stratégia és rendszer kialakítása;
• rendszeres és eseti kockázatelemzések elvégzése: az azonosított kockázatok értékelése során figyelembe kell venni azok lehetséges hatását, előfordulási gyakoriságát és kezelésük követelményeit;
• az összes azonosított káros hatás vonatkozásában megelőzési és korrekciós intézkedések megállapítása saját üzleti hatáskörében és közvetlen beszállítóival szemben;
• ESG adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése: ESG beszámoló készítésével és az ESG beszámoló mellékletét képező kérdőív kitöltésével;
• közvetlen szállítók nyilatkoztatása a felmerülő kockázatok tekintetében.

Az ESG törvény hatálya alá tartozó vállalkozások az ESG törvény 27. § (7) bekezdése értelmében a kiküldött kérdőívek kitöltésének elősegítése érdekében a közvetlen szállítók számára a kérdőívek kitöltésére ellenszolgáltatás nélkül – a gazdaságfejlesztésért felelős miniszter rendeletében foglaltak szerint – felkészítő programot nyújt.

Működésének értékelése után, felkészülve az átvilágítási kötelezettség teljesítésére, a vállalkozásnak az ESG beszámoló elkészítése során az alábbi formai minimumkövetelményeket kell teljesítenie:

• szervezet nevének, adószámának és cégjegyzékszámának rögzítése;
• formai kritériumok:
  • lapméret szabványos A4-es;
  • PDF kiterjesztésű ESG beszámoló;
  • XLSX kiterjesztésű ESG kérdőív;
  • Egyéb SZTFH honlapján közzétett informatikai feltételek;
• szerkezeti struktúra, fejezetek:
  1. „Fedlap”
  2. „Tartalomjegyzék”
  3. „Előszó, bevezető gondolatok, vezetői köszöntő”
  4. „A vállalkozás ESG szempontú bemutatása”
     • a saját vállalkozásra vonatkozó alapvető információk,
     • üzleti tevékenység rövid bemutatása,
     • a saját vállalkozás fenntarthatósággal kapcsolatos átfogó megközelítésének, stratégiájának, politikáinak és főbb célkitűzéseinek bemutatása;
  5. „A vállalkozás jelentéskészítési gyakorlatának és jelen ESG beszámolója készítésének bemutatása”
     • korábban készített ESG és fenntarthatósági relevanciájú jelentések,
     • korábbi ESG minősítések ismertetése,
     • ESG beszámoló elkészítési folyamatának rövid bemutatása;
  6. „A kockázatkezelési rendszer bemutatása”
     • a kockázatelemzési rendszer alapelveinek, a felhasznált módszertannak, az adatgyűjtés és adatellenőrzés módjának bemutatása,
     • a folyamat eredményeiről szóló külső és belső kommunikáció ismertetése;
  7. „Környezeti kockázatok azonosítása és kezelése”
     • a vállalkozás és a közvetlen szállítók működésével kapcsolatos környezeti kockázatok (pl. használat, terhelés, szennyezés miatti károsodás, természeti jelenségek negatív következményeinek) megelőzését, kezelését és csökkentését célzó stratégiák bemutatása,
     • környezeti kockázatkezeléssel összefüggő intézkedések bemutatása, illetve értékelése;
  8. „Társadalmi kockázatok azonosítása és kezelése”
     • a vállalkozás és a közvetlen szállítók működésével kapcsolatos társadalmi kockázatok (pl. alapjogok megsértése, családtámogatás hiánya, méltányos munkafeltételek biztosításának hiánya, társadalmi egyenlőtlenségek) megelőzését, kezelését és csökkentését célzó stratégiák bemutatása,
     • társadalmi kockázatkezeléssel összefüggő intézkedések bemutatása, illetve értékelése;
  9. „Vállalatirányítási kockázatok azonosítása és kezelése”
     • a vállalkozás és a közvetlen szállítók működésével kapcsolatos vállalatirányítási kockázatok (pl. nem megfelelő vállalati magatartás, jogszabálysértés) megelőzését, kezelését és csökkentését célzó stratégiák bemutatása
     • vállalatirányítási kockázatkezeléssel összefüggő intézkedések bemutatása, illetve értékelése;
  10. „Panaszkezelési eljárás vagy rendszer bemutatása”
      • panaszkezelési rendszer kialakítása során figyelembe vett alapelvek és követelmények bemutatása,
      • a panaszkezelési eljárás vagy rendszer végrehajtásának leírása, illetve működésének értékelése;
  11. „A kockázatkezelési rendszer és a jelentéstétel újraértékelésének lehetséges irányai, eredményei, kitűzött célok”
      • a vállalkozás által létrehozott és működtetett kockázatelemzési rendszer értékelése,
      • ESG jelentéskészítési folyamatának átfogó értékelése.

 

További információk

A 13/2024. (VIII. 15.) SZTFH rendelet 1. számú mellékletében található táblázat tartalmazza azokat a kérdéseket, amelyek az ESG beszámoló és az ellátási lánc átvilágításának alapjait jelentik. A táblázat egy átfogó kérdéssorozatból áll, amelyen belül az egyes kérdések a környezetvédelem, a társadalom, illetve a vállalatirányítás témákban kerültek osztályozásra. A közvetlen szállítók átvilágítását a 13/2024. (VIII. 15.) SZTFH rendelet 4. §-a segíti, amelyben a kérdések a szállítók méretéhez, földrajzi elhelyezkedéséhez és a megválaszolandó kérdések köréhez igazodnak. A közvetlen szállító önkéntesen megválaszolható kérdések megválaszolására sem szerződésben, sem írásbeli nyilatkozatban nem vállalhat kötelezettséget.

Az ESG beszámolót magyar nyelven, elektronikus formában, a 13/2024. (VIII. 15.) SZTFH rendeletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell elkészíteni, amelyet a vállalkozás vagy az anyavállalat képviseletére jogosult személy köteles hitelesíteni. A fentebb kifejtett ESG beszámoló részletes tartalmi követelményeit az SZTFH elnöke a Nemzeti ESG Tanács véleménye alapján állapította meg.

Az ESG beszámoló elkészítéséhez az SZTFH ESG kalkulátort biztosít, amely segít a kérdőív összetettebb, numerikus adatainak kiszámolásában. Emellett közzétett egy kérdőív kitöltését segítő segédletet is. A kalkulátornak már elérhető angol nyelvű verziója is, amely megkönnyíti a külföldi partnerekkel rendelkező vállalkozások számára az adatszolgáltatást és az adatgyűjtési folyamatok hatékonyabb kezelését.

A „Maradjunk kapcsolatban!” funkcióra történő regisztrációt követően közvetlenül küldünk értesítést a hazai ESG szabályozás aktuális híreiről.