Tájékoztatás ingatlansorsolásokkal kapcsolatban

Ingatlan vagy ingó tulajdonjogának olyan játék keretében történő átruházása, amelyben pénzt fizető vagy vagyoni értéket nyújtó játékosok vehetnek részt és közöttük vagyoni értékű nyereményt (pl. nyaralót, gépkocsit) sorsolnak ki, szerencsejátéknak minősül. Ilyen játékot magánszemélyek, illetve gazdasági társaságok semmilyen módon nem szervezhetnek legálisan.

A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény szerint szerencsejáték minden olyan játék, amelyben a játékos pénz fizetése, vagy vagyoni érték nyújtása fejében, meghatározott feltételek fennállása vagy bekövetkezése esetén pénznyereményre, vagy más vagyoni értékű nyereményre válik jogosulttá. A nyerés vagy a vesztés kizárólag, vagy túlnyomó részt a véletlentől függ.

Az ingó/ingatlansorsolások minősítése során a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága az alábbi körülményeket is figyelembe veszi:

• Ha a részvétel feltételeként meghatározott „termékvásárlás” (pl. könyv, e-könyv, póló) valós célja nem a termék megszerzése, hanem a sorsolási halmazba kerülés, akkor a játék szerencsejátéknak minősül. Hiába valamilyen „termék” (pl. könyv, e-könyv, póló) megvásárláshoz kötött a sorsoláson való részvétel, a játék szerencsejátéknak minősülhet, ha a vásárlás valódi célja a sorsolási halmazba kerülés, nem pedig az, hogy a játékos az adott termékhez vagy szolgáltatáshoz jusson.
• A szerencsejáték minősítést támasztja alá, ha meghatározott számú termék értékesítése esetén kerül csak sor a sorsolás megtartására. Valós, a megvásárolandó termék forgalomnövelését célzó promócióknál ilyen feltétel nem fordul elő. Ezen feltétel azt biztosítja, hogy a szervező biztosan hozzájusson a kisorsolt nyeremény árához és az azon felüli haszonhoz az ingatlan értékesítése során.
• Szerencsejáték leplezését támasztja alá továbbá, ha a sorsolás elmaradása esetén a játékosok visszakapják a termék „vételárát”. Eladási/Vásárlási cél esetén ugyanis fel sem merülhetne a visszafizetés lehetősége egy további feltétel meg nem valósulása miatt (sorsolás elmaradása).
• Árulkodó elem, ha a termék ára magasabb, mint a szokásos piaci ár, valamint az is, ha a játékos növelheti a nyerési esélyeit azáltal, hogy több terméket vásárol. A játékosok célja nyilvánvalóan nem a szóban forgó termék (vagy ugyanolyan több termék) megszerzése, hanem a sorsoláson való részvétel biztosítása és a nyerési esély növelése.

A sorsolás közjegyző előtt történő lebonyolítása a játék minősítését nem befolyásolja, a játék minősítésére ugyanis a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága jogosult.

A Hatóság szigorúan szankcionálja a szerencsejáték engedély nélküli szervezését, a szervezővel szemben 500 ezer forinttól 100 millió forintig terjedő közigazgatási bírságot szab ki, illetve ezen tevékenység büntetőjogi felelősségre vonás alapjául is szolgálhat, mert aki tiltott szerencsejátékot rendszeresen szervez, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Az engedély nélküli szerencsejátékot népszerűsítő reklám esetén a reklámozó, a reklámszolgáltató, a reklám közzétevője és a reklámban szereplő személy egyetemlegesen legalább 10 millió forint összegű közigazgatási bírsággal sújtható.

Az engedély nélküli szerencsejátékban történő részvétel a játékos saját kockázatára történik, a Hatóságnak nincs hatásköre a nyereményátadás kikényszerítésére és a nyereményjáték szervezője és a játékosok közötti esetleges jogviták eldöntésére, a követelések bíróság előtti érvényesíthetősége is kétséges.

Ha kétséges a nyereményjáték jogi minősítése, akkor javasolt – még a játék meghirdetése előtt – a Hatóság állásfoglalását kérni a játék minősítése érdekében ().