Pénzmosás, terrorizmus- és proliferáció finanszírozásának megelőzése és megakadályozása

A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: SZTFH) feladatai közé tartozik az engedélyezett játékkaszinót, kártyatermet üzemeltetők, a távszerencsejátéknak nem minősülő fogadást, távszerencsejátékot, online kaszinójátékot szervezők (a továbbiakban: szolgáltatók) tekintetében felügyeleti szervként a szolgáltatók pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvényben (a továbbiakban: Pmt.) meghatározottaknak történő megfelelésének biztosítása. Az SZTFH e tevékenysége során a Pmt., az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény (a továbbiakban: Pvkit.), az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény, valamint a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény rendelkezései alapján jár el. Az SZTFH felügyeleti tevékenysége kiterjed a szolgáltatók belső kockázatértékelésének és belső eljárásrendjének ellenőrzésére is, amely magában foglalja belső szabályzatok, illetve utóbbiak módosításának jóváhagyását is.

Magyarország a Nemzeti Kockázatértékelésében (NRA) megvizsgálja és értékeli azokat a fenyegetéseket és sérülékenységeket, amelyek pénzmosáshoz, terrorizmus- vagy proliferáció finanszírozásához vezethetnek, illetve azokat elősegíthetik. A Nemzeti Kockázatértékelés elkészítése a Pénzügyi Akciócsoport (FATF) által meghatározott nemzetközi követelmény. Az NRA a Pénzügyminisztérium koordinálásával, a pénzmosás elleni felügyeleti szervek, bűnüldöző szervek, egyéb érintett hatóságok és közreműködő intézmények bevonásával készül. Annak érdekében, hogy a 2015-ben első alkalommal összeállított NRA mindig naprakészen tartalmazza az aktuális kockázatokat, rendszeresen aktualizálásra, kiegészítésre kerül (2017, 2020, 2022, 2026).

A Nemzeti Kockázatértékelés információinak hasznosítása kiemelt jelentőségű a szerencsejáték szolgáltatók számára a pénzmosás, terrorizmus-finanszírozás és proliferáció-finanszírozás elleni fellépésben, emiatt az NRA és annak kiegészítései eredményeit belső kockázatértékelésük elkészítéséhez, továbbá a kockázatok csökkentése és kezelése érdekében kötelesek figyelembe venni.

Az NRA és annak kiegészítései nem nyilvánosak, azokat kizárólag a Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltatók ismerhetik meg. Az SZTFH az átfogó elemzéshez történő hozzáférés lehetőségét – bizalmas kezelésről szóló nyilatkozat megtételét követően – minden szerencsejáték szolgáltató, illetve új engedély iránti kérelmet benyújtó, leendő szolgáltató számára biztosítja.

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Biztonsági Tanácsa (ENSZ BT) pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéseket alkalmaz a terrorizmus elleni küzdelem során, valamint a nemzetközi jogot, és alapvető emberi jogokat sértő rezsimekkel szemben. Az elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések célja, hogy a korlátozó intézkedések listáján szereplő személyek, szervezetek pénzügyi finanszírozását megakadályozzák, gazdasági hátterét csökkentsék. Az ENSZ BT szankciós bizottsága olyan új határozatokat is elfogad, amelyek érintik az elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések hatálya alá vont személyek és szervezetek körét, így az érintetteket tartalmazó ENSZ BT konszolidált lista (a továbbiakban: ENSZ BT konszolidált lista) folyamatosan változik.

Az Európai Unió szintén bevezette a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések rendszerét egyrészt az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásával, másrészt autonóm európai pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések elrendelésével. Az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéseket előíró uniós rendeletek közvetlenül hatályosak és közvetlenül alkalmazandóak, így a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 1. § (1) bekezdésének i) pontjába foglalt szerencsejáték szolgáltatókra (a továbbiakban: szerencsejáték szolgáltató) is vonatkoznak.

Az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések (a továbbiakban: EU konszolidált lista) a pénzeszközök és gazdasági erőforrások befagyasztása által, valamint a pénzeszközök és gazdasági erőforrások rendelkezésre bocsátásának tilalma által valósulnak meg. A szerencsejáték szolgáltatók vezetőjének, foglalkoztatottjának, valamint segítő családtagjának a Pmt. 30. § (1) bekezdése alapján be kell jelentenie terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, vagy körülmény felmerülésére hivatkozással a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda (a továbbiakban: NAV PTEI) felé, ha pénzmosásra, terrorizmus finanszírozásra, dolog büntetendő cselekményből való származására vonatkozást azonosítanak be (akár az ügyfél-átvilágítás során, akár később a szerencsejáték szervezése során). Továbbá az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény (a továbbiakban: Pvkit.) 4. § (1) bekezdése is a szolgáltató kötelezettségeként határozza meg minden olyan adat, tény, körülmény NAV PTEI felé történő haladéktalan bejelentését, mely arra utal, hogy a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya Magyarország területén a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső pénzeszközzel vagy gazdasági erőforrással rendelkezik.

A listák minden módosítását követően a szolgáltatóknak ellenőrzést kell lefolytatni arra vonatkozóan, hogy az új rendelkezések vagy a szankciós listaváltozás következtében pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanyává váló személlyel, szervezettel kapcsolatban rendelkeznek-e információval.

Ezen kötelezettségek végrehajtása érdekében a Pvkit. 3. § (6) bekezdése értelmében a szolgáltatónak egy olyan szűrőrendszerrel kell rendelkeznie, amely biztosítani képes a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéseket elrendelő uniós jogi aktusok és ENSZ BT határozatok haladéktalan és teljes körű végrehajtását. A szűrőrendszer kidolgozására és működtetésének minimum követelményeire vonatkozó szempontrendszert a játékkaszinót, kártyatermet működtetők, távszerencsejátéknak nem minősülő fogadást, távszerencsejátékot és online kaszinójátékot szervezők részére a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény végrehajtásának, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény szerinti szűrőrendszer kidolgozásának és működtetése minimumkövetelményeinek részletes szabályairól szóló 4/2021. (X. 21.) SZTFH rendelet tartalmazza.

Az ENSZ BT és EU szankciós listák változásáról az SZTFH honlapja főoldalán tájékoztatókat tesz közzé, amely a listák módosulásának legutóbbi dátumát, valamint a listák elérhetőségét is tartalmazza, ez azonban nem jelenti azt, hogy a szolgáltatónak kizárólag e tájékoztatások frissítését követően kell megtennie a szükséges intézkedést a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéseket elrendelő uniós jogi aktusok és ENSZ BT határozatok végrehajtására.

A terrorizmus elleni fellépésre vonatkozó nemzetközi jogi kötelezettségekkel összhangban nemzeti lista került megállapításra azon személyek, szervezetek, csoportok vonatkozásában, amelyek nem szerepelnek az uniós listán. A nemzeti listára vonatkozó szabályokat, illetve a terrorista személlyé nyilvánítás szabályait, továbbá a végrehajtás különös szabályait a Pvkit. (7/A-7/C. §-ok) határozza meg. A nemzeti listázásra kerülő csoportokat, csoportosulásokat, illetve szervezeteket a Kormány rendeletben állapítja meg, a terrorizmus elleni nemzeti listáról, valamint az azon szereplőkkel szemben alkalmazandó korlátozó intézkedésekről és ezek hatályáról szóló 456/2025. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklete szerint. A terrorista személlyé nyilvánított személyek adatai a Hivatalos Értesítőben kerülnek közzétételre.

A Pvkit. 16/I. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a szolgáltatók kötelesek folyamatosan figyelemmel kísérni mind a csoportokkal, csoportosulásokkal vagy szervezetekkel, mind pedig a természetes személyekkel kapcsolatos listákat és közzétételeket (közhírré tett közleményeket).

A listán szereplő csoporttal, csoportosulással vagy szervezettel szemben, valamint a a Pvkit. 7/B. alcím szerint minősített természetes személlyel szemben a Pvkit.-ben meghatározott pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéseket kell alkalmazni. Ennek megfelelő végrehajtása érdekében a szerencsejáték szolgáltatóknak is el kell végezniük a szűrést a Magyarország terrorizmus elleni nemzeti listáján szereplő csoport, csoportosulás vagy szervezet és a terrorista személlyé nyilvánított személyek vonatkozásában is.

Az SZTFH a Pmt. 69. § (1) bekezdése, valamint a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 13. § (3) bekezdése alapján a játékkaszinó és kártyaterem működtetőjével, valamint a fogadás, távszerencsejáték és online kaszinójáték szervezőjével, vagy előbbiek vezető tisztségviselőjével szemben a Pmt. vagy a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési tárgyú közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusok rendelkezéseinek megsértése, megkerülése vagy a Pmt.-ben meghatározott kötelezettségek nem megfelelő teljesítése, a Pmt. felhatalmazása alapján kiadott jogszabály megsértése vagy megkerülése, vagy az SZTFH döntésében foglaltak megsértése vagy figyelmen kívül hagyása, valamint a pénzmosás- és a terrorizmusfinanszírozás-megelőzési tevékenységgel összefüggő egyéb jogszabályban foglalt rendelkezések megsértése esetén a Pmt. 69. § (1) bekezdésében és az Szjtv. 13. §-ában meghatározott intézkedéseket, valamint közigazgatási szankciókat alkalmazhatja.

Az SZTFH, illetve jogelődje által a szerencsejáték szakterületet érintő Pmt. szerinti felügyeleti eljárásban hozott, véglegessé vált szankciós döntések – a Pmt. 71. § (1) bekezdésével összhangban – az alábbi linken érhetőek el: Pmt. szerinti szankciók

Az Európai Unió új pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni jogszabálycsomagja olyan átfogó szabályozási keretrendszert hoz létre, amelynek célja a pénzmosás, a kapcsolódó bűncselekményekből származó vagyon legalizálása és a terrorizmusfinanszírozás megelőzésére irányuló szabályok egységesítése, valamint azok hatékonyabb alkalmazásának biztosítása az Európai Unió egész területén. A szabályozási reform keretében eddig elfogadott jogszabályok (AMLR, AMLD6, AMLAR) mellett 2026 és 2029 között 59 további, ún. szabályozástechnikai standard, végrehajtástechnikai standard, valamint iránymutatás elfogadása várható. A nem pénzügyi ágazat szereplőitől érkező szakmai észrevételek és visszajelzések kiemelt jelentőséggel bírnak annak érdekében, hogy az elfogadásra kerülő szabályozástechnikai és végrehajtástechnikai standardok, valamint iránymutatások a gyakorlatban is végrehajthatók legyenek, és a kötelezett szolgáltatók számára a szükségesség és arányosság elvének megfelelő kötelezettségeket állapítsanak meg. Ennek biztosítása érdekében a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Hatóság (Authority for Anti-Money Laundering and Countering the Financing of Terrorism – AMLA) rendszeresen nyilvános konzultációkat folytat az előkészítés alatt álló szabályozástechnikai standardokról, végrehajtástechnikai standardokról és iránymutatásokról, lehetőséget biztosítva az érintett piaci szereplők számára észrevételeik és javaslataik megtételére. Az AMLA által kezdeményezett nyilvános konzultációkról és nyilvános meghallgatásokról, valamint az azokhoz kapcsolódó konzultációs dokumentumokról, a vélemények benyújtásának módjáról és a részvétel feltételeiről szóló tájékoztatás az AMLA hivatalos honlapján érhető el.