Fókuszban a kockázatkezelés és a nemzetközi jelenlét – ülésezett a Magyar Geotermia Klaszter
A geotermikus beruházások kockázatértékelése és a szektort támogató új állami programok álltak a Magyar Geotermia Klaszter hetedik, szerdai ülésének középpontjában. A szakmai eseményt egy nemzetközi workshop vezette fel, amely a júniusi mélygeotermikus kurzust készítette elő. Emellett a résztvevők megismerhették a Jedlik Ányos Program pályázatait, valamint az új országos sekélygeotermikus nyilvántartást is.
Az esemény fókuszában a mélygeotermikus projektek kockázat- és bizonytalanságértékelése állt. Roberto Gambini, a Geological Engineering Network nemzetközi szakértője tartott angol nyelvű, kifejezetten döntéshozóknak szóló bevezető workshopot a témában.
Az olasz geológus olyan korszerű, valószínűségi alapú módszertant ismertetett, amely a gazdaságossági szempontokat is beépíti, kiszolgálva ezzel a beruházói igényeket. Az előadás egyben a 2026. június 2. és június 4. között zajló, szintén budapesti helyszínű háromnapos geotermikus rövidkurzus felvezetése is volt. A képzésen a résztvevők gyakorlati példákon keresztül sajátíthatják el a projektek komplex földtani, műszaki és gazdasági elemzését. A kurzus a klasztertagok számára az SZTFH finanszírozásával térítésmentesen érhető el.
Gonda Bence stratégiai elnökhelyettes hangsúlyozta: az SZTFH és a klaszter kiemelt célja a hazai szakmai közösség megerősítése és a tudásmegosztás, a gyakorlati képzések és a párbeszéd ösztönzésével.
Stratégiai törekvés emellett a magyar szektor nemzetközi láthatóságának növelése is. Ennek jegyében a klaszter önálló standdal képviselteti magát Kanadában a 2026-os Geotermikus Világkongresszuson, az őszi budapesti Hidrogeológiai Világkongresszuson, valamint a jövő évi offenburgi GeoTHERM Expón. A nemzetközi jelenlét célja a hazai potenciál bemutatása, az exportlehetőségek erősítése, valamint a 2028-ban Budapesten megrendezésre kerülő Európai Geotermikus Kongresszus promóciója.
A szakmai program zárásaként Markó Ábel, az SZTFH munkatársa az újonnan létrehozott magyar sekélygeotermikus nyilvántartást ismertette, amely jelentős lépés a hazai földhőszondás rendszerek számának és kapacitásának pontos feltérképezése felé.