Magyarország egyablakos ügyintézéssel és világszínvonalú geotermikus adatvagyonnal hódított a tengerentúlon

A magyar geotermikus szektor nemzetközi láthatóságának növelése érdekében a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) hivatalos delegációja személyesen is képviseltette magát a nemzetközi geotermikus közösség legrangosabb, háromévente megrendezett globális eseményén, a Geotermikus Világkongresszuson (WGC2026).

A találkozót 2026. június 8. és 12. között a kanadai Calgaryban bonyolították le, ahol a világ minden tájáról több ezer szakember gyűlt össze az energiaátmenet és az innováció jegyében. Gonda Bence, az SZTFH stratégiai elnökhelyettese a kongresszus tapasztalatait akként értékelte, hogy miközben a globális elit a „nagyfiúk játszóterén” versenyez, Magyarország a gördülékeny és befektetőbarát szabályozási modelljével egyedüli kontinentális európai szereplőként tudott komoly nemzetközi elismertséget és közvetlen tőkevonzó lehetőségeket szerezni Kanadában.

A rendezvény politikai és szakmai rangját szemléltetendő az elnökhelyettes kiemelte, hogy a fórumot miniszterelnöki szinten, Danielle Smith albertai kormányfő jelenlétében nyitották meg.

A hazai szakmai tapasztalatokat összegezve rámutatott, hogy Magyarország kiváló földtani adottságokkal és évszázados tradíciókkal rendelkezik a termálhő hasznosításában, a modern, 21. századi energiapolitikában a geotermia szerepe radikálisan felértékelődött.

Gonda Bence hangsúlyozta: ez a zöld és megújuló energiaforrás a nap- és szélenergiával szemben teljesen időjárás-független, a nap 24 órájában stabilan elérhető, és megfelelő műszaki kialakítással hosszú évtizedekig fenntartható. A jelenlegi globális energiapolitikai helyzetben a tiszta energiaforrások iránti igény kritikus fontosságúvá vált, a kongresszus fő fókuszában pedig éppen az olyan úttörő megoldások álltak, mint a geotermikus rendszerek integrálása a modern iparágakba (például a mesterséges intelligenciát kiszolgáló adatközpontok ellátásába), valamint a felszín alatti hőáramlás-modellezés. Magyarország kivételes adottságai miatt elsősorban a fűtési célú hőhasznosításra fókuszál, amely az üvegházas mezőgazdasági megoldások mellett leginkább a városi távfűtési rendszerekben bír kulcsszereppel. Bár a világban – például a vulkanikus adottságú Izlandon, valamint Amerika, Indonézia és Afrika bizonyos területein – rohamosan terjed a geotermikus villamosáram-termelés, Magyarországon ez jelenleg még kísérleti fázisban van. Ugyanakkor a hazai piacon több évtizedes szakmai tudás halmozódott fel a rendszerek kiépítésében, és már több mint tíz magyar településen működik sikeresen termálvizes távfűtés – magyarázta az elnökhelyettes.

Ez a regionális szinten egyedülálló tapasztalat tette lehetővé, hogy a Hatóság kezdeményezésére létrejött Magyar Geotermia Klaszter az elmúlt években szoros szakmai kapcsolatokat építsen ki a környező országokkal, így Szlovákiával, Horvátországgal és Ausztriával. A nemzetközi elismertség és az SZTFH következetes munkájának legfőbb bizonyítékaként elhangzott: a Magyar Bányászati Szövetséggel és az Energiaügyi Minisztériummal közösen benyújtott sikeres pályázat eredményeként 2028-ban Budapest adhat otthont az Európai Geotermikus Kongresszusnak. Magyarország pozíciója az európai rangsorban eddig is az első öt között volt, ám a technológia gyors változásával a geotermia az energiamix elhanyagolható eleméből stratégiai ágazattá lépett elő. Az elnökhelyettes kifejtette, hogy az SZTFH által támogatott klaszter ernyőszervezetként éppen azért jött létre a sikeres izlandi és új-zélandi minták alapján, hogy egységes piaci megjelenést, hatékony belső kommunikációt és marketinget biztosítson a hazai cégeknek, egyetemeknek és állami szerveknek a nemzetközi piacra lépéshez. A WGC2026 mérföldkőnek számít az SZTFH életében, ugyanis a Hatóság szakemberei nemcsak elismert előadóként vettek részt az eseményen, hanem a klaszter képviseletében egy önálló, nagy érdeklődést kiváltó standdal is megjelentek.

Gonda Bence kiemelte: ez a jelenlét azért bírt rendkívüli diplomáciai és szakmai súllyal, mert a kontinentális Európából szinte alig képviseltette magát önállóan állam vagy vállalat, mindössze a kiemelt partnerként jelen lévő Izland vonultatott fel hangsúlyos nemzeti pavilont. A tárgyalások nemzetközi vonatkozásairól szólva az elnökhelyettes ismertette, hogy a kanadai magyar nagykövetség közreműködésével sikeres egyeztetést folytatott Alberta tartomány kelet-európai térségért felelős kereskedelmi megbízottjával is. A megbeszélésen áttekintették a kanadai vállalatok beruházási szempontjait, emellett a felek egyeztettek a kritikus nyersanyagok kutatásáról (CRM) is, amely a jelentős bányászati múlttal bíró Kanada számára kiemelten aktuális terület. A szabályozási különbségek kapcsán Gonda Bence elmondta, hogy a kanadai és a magyar rendszer alapjaiban tér el egymástól.

Magyarországon egy jól működő hibrid rezsim van hatályban, amely a kutatási engedélykérelmek mellett Budapest vonatkozásában koncessziós lehetőséget biztosít. Ezzel szemben Kanadában ugyan egyszerűbb engedélyezési folyamat zajlik, ám az ottani cégek gyakran panaszkodnak a bürokrácia lassúságára az egymástól független, tartományi szinten is eltérő hatóságok miatt. A stratégiai elnökhelyettes hangsúlyozta, hogy a magyar szabályozás hatalmas előnye az „egyablakos” rendszer: a beruházónak csupán egyetlen engedélykérelmet kell benyújtania az SZTFH-hoz, és a Hatóság önállóan lefolytatja a szakhatósági egyeztetéseket. Ebben a gördülékenységben Magyarország kifejezett előnyben van.

A világkongresszus globális tapasztalatai ugyanakkor rávilágítottak arra, hogy amíg Európa némileg lépéshátrányba került, addig az Amerikai Egyesült Államok és Kína hatalmas tőkét fektet be a szektorba, egyúttal Délkelet-Ázsia és Afrika is rohamosan tör előre – nem véletlen, hogy a következő, három év múlva esedékes világkongresszust már az afrikai kontinensen rendezik meg. Kanada és Alberta gazdasága hagyományosan az olaj- és gáziparra fókuszál, a geotermia náluk is új területnek számít, így a szabályozási fejlettsége és összetettsége terén Magyarországnak egyáltalán nincs lemaradása. A tárgyalások kézzelfogható eredményeként az elnökhelyettes kifejtette, hogy a calgaryi jelenlét rengeteg ajtót kinyitott: számos olyan globális vállalatot sikerült Budapestre invitálni, amelyeknek korábban Magyarország nem szerepelt a radarján. Több külföldi céget is felkértek, hogy előadóként vegyenek részt a 2026 őszén megrendezendő Budapest Geothermal Summiton, valamint az IAH nemzetközi vízügyi szervezet világkongresszusán. Innentől kezdve már a hazai vállalkozásokon és klasztertagokon múlik, hogy milyen hosszú távú üzleti és tudományos partnerségeket kovácsolnak a felkínált lehetőségekből – összegezte az eredményeket az elnökhelyettes.