Helyreigazító közlemény a HVG SZTFH-t érintő, szakmai tévedéseken alapuló és félrevezető cikkével kapcsolatban

A hvg360.hu hírportálon 2026. július 15. napján megjelent „Egy szigorítással sikerült szétverni egy több tízmilliárdos piacot” című cikk vonatkozásában a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) helyreigazítást kért a HVG hivatkozott cikkében szereplő súlyos ténybeli tévedésekkel, továbbá pontatlanságokkal összefüggésben, egyúttal az alábbi közleményt teszi közzé.

Az ügy előzményeként, az SZTFH-hoz a tárgyi cikk megjelenését megelőzően, 2026. június 26-án érkezett megkeresés a HVG újságírója részéről, amelyre az SZTFH a sajtómegkeresésben megjelölt határidőn belül részletes, szakmailag megalapozott választ küldött. A Hatóság fontosnak tartotta és egyben kérte, hogy a megfogalmazott választ egységként, változtatás nélkül jelenítse meg az újságíró, ezzel szemben kontextusából kiragadva írta meg válasza számos elemét, melyek így nem értelmezhetőek, valamint több ízben is helytelen, félrevezető (jog)következtetéseket vont le (ezek tételes cáfolata alább olvasható). Sajnálatos módon a megjelent cikk az SZTFH hivatalos válaszának érdemi tartalmát figyelmen kívül hagyja, több esetben nem tükrözi a rendelkezésre bocsátott információkat, valamint pontatlan állításokat és félrevezető következtetéseket tartalmaz.

Az alábbiakra tekintettel az SZTFH kérte, hogy a HVG a Hatóság szakmai helyreigazítási kérelmét teljes terjedelmében, változtatás nélkül tegye közzé, elősegítve ezzel a közvélemény hiteles és tényszerű tájékoztatását.

A cikk tévesen fogalmaz azzal kapcsolatban, hogy a jogszabályi környezet változására alig két héttel a választások előtt került sor. Az „alig két héttel a választások előtt fenekestül felforgatta a befektetési arany piacát a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH)” állítással ellentétben a SZTFH engedélyezési és felügyeleti hatáskörét megteremtő előírások 2025. szeptember 1. napjával léptek hatályba. Az SZTFH pénzmosási megelőzéssel összefüggő felügyeleti feladatkörei 2025. december 17. napjától hatályosak. A kapcsolódó SZTFH rendeletek egy kivételével az év első két hónapjában kerültek kihirdetésre (pontos kihirdetési és hatályba lépési időpontok alább); a 2026. április 5-én hatályba lépő 4/2026. (IV. 2.) SZTFH rendelet pedig a kereskedők pénzmosás megelőzési kötelezettségei körében lényeges változást nem hozott. Mindezek alapján téves az az állítás, hogy a befektetési arany piacát „fenekestül felforgató” változtatásra alig két héttel a választások előtt került sor.

Az írásban megjelent azon állítás is téves, hogy „a többek között a dohánykereskedelmet és a kaszinók piacát is gyökeresen átalakító hatóság engedélyhez kötötte a működést az addig sok száz szereplős piacon”,tekintettel arra, hogy az SZTFH sem a dohánykereskedelmet, sem pedig a kaszinók piacát nem alakította át. A dohánykereskedelem és kaszinópiac szerkezetét, a szabályozási rezsim kialakítását és a tevékenység kereteit az Országgyűlés által elfogadott törvények szabályozzák, ugyanúgy, mint a koncessziók odaítélésnek menetét és a kiválasztás folyamatát. Az SZTFH a dohánykereskedelmi és szerencsejáték piac szolgáltatóival összefüggésben engedélyezési és felügyeleti hatáskörrel rendelkező hatóság. A koncessziók odaítéléséről nem az SZTFH dönt. A befektetési arany kereskedelmi tevékenység engedély alapján történő végzését sem az SZTFH írta elő, hanem a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (Kertv.) . 9/A. § (1) bekezdése rendelkezik így.

Téves állítás, hogy „az SZTFH azt is megszabta a cégeknek, hogy kizárólag személyesen, üzletben értékesítsék a befektetési aranyat, azaz gyakorlatilag megtiltotta az áru lakcímre szállítását”, mivel az üzletben történő értékesítést előíró feltételt a Kertv. 9/A. § (1) bekezdése írta elő. Azaz a feltételt nem az SZTFH szabta meg, hanem az Országgyűlés egy törvényi előírás elfogadásával.

Az alábbi állítás a hatályos jogszabályi előírások fényében félrevezető: „ezzel ellehetetlenítette a korábban főként online tevékenységet végző kereskedők működését, a többieket pedig hátrányos helyzetbe hozta a külföldi konkurensekkel szemben, amelyek továbbra is postázhatnak magyar címekre”.Az előzőekben kifejtettek szerint a feltételt nem az SZTFH szabta, így az állítás helytelenül fogalmaz a tekintetben, hogy az SZTFH „lehetetlenítette” el bizonyos szolgáltatók működését. Másrészt megjegyzendő, hogy a Kertv. 9/E. §-a alapvető törvényi akadályát képezi annak, hogy külföldi kereskedők tevékenysége Magyarország területén lévő igénybe vevők felé irányuljon. („9/E. § (1) Az SZTFH elrendeli a hozzáférhetetlenné tételét annak az elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adatnak (a továbbiakban: elektronikus adat), amelynek hozzáférhetővé tétele vagy közzététele jogosulatlan befektetési arannyal történő kereskedelmi tevékenységet valósít meg, ideértve azt az esetet is, amikor a nem Magyarország területén folytatott befektetési arannyal történő kereskedelmi tevékenység Magyarország területén lévő igénybe vevők felé irányul, különösen olyan esetekben, ha az magyar nyelven hozzáférhető, vagy azt Magyarország területén reklámozzák.”)

A cikkben megfogalmazottakkal szemben, mely szerint „az alkalmazkodást az sem segítette, hogy az SZTFH az április 1-jén hatályba lépő rendeletet február elején hirdette ki, azaz alig két hónapot hagyott az új feltételek teljesítésére”, az SZTFH nem adott ki olyan rendeletet, amely 2026 februárjában került kihirdetésre és 2026. április 1. napján lépett hatályba.

Az SZTFH a befektetési aranykereskedelem kapcsán négy rendeletet hozott:

• 1/2026. (I. 8.) SZTFH rendelet a befektetési arannyal folytatott kereskedelmi tevékenység engedélyezésével összefüggő eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól
  Kihirdetés: 2026. január 8.
  Hatálybalépés: 2026. február 8.

• 2/2026. (II. 3.) SZTFH rendelet a befektetési arannyal folytatott kereskedelmi tevékenység engedélyezésének, ellenőrzésének és nyilvántartásának, valamint az engedélyes adatszolgáltatásának részletes szabályairól
  Kihirdetés: 2026. február 3.
  Hatálybalépés: 2026. február 8.

• 3/2026. (II. 12.) SZTFH rendelet a befektetési arany kereskedelmi felügyeleti díjról
  Kihirdetés: 2026. február 12.
  Hatálybalépés: 2026. március 15.

• 4/2026. (IV. 2.) SZTFH rendelet a befektetési arannyal folytatott kereskedelmi tevékenységet végzők tekintetében a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény végrehajtásának, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény szerinti szűrőrendszer kidolgozásának és működtetése minimumkövetelményeinek részletes szabályairól
  Kihirdetés: 2026. április 2.
  Hatálybalépés: 2026. április 5.

A felkészülési idő kapcsán rögzítendő, hogy a 2/2026. (II. 3.) SZTFH rendelet szerinti engedélyezési feltételeket az engedélykérelem benyújtásához volt szükséges teljesíteni, annak időpontját pedig a kérelmező határozta meg. A rendelet maga nem határozott meg határidőt a feltételek teljesítésére.

A 4/2026. (IV. 2.) SZTFH rendelet esetében a felkészülési idő a hatályba lépést követő 45 nap volt, ugyanakkor megjegyzendő, hogy hasonló tartalmú szabályozásnak eddig is meg kellett felelniük a szolgáltatóknak, az új rendelet jelentős változást nem vezetett be a pénzmosás megelőzése terén.

Továbbá nem valós az az állítása sem a cikknek, hogy „szerinte a korábbi szabályozás jóval megengedőbb volt, például online is lehetett kereskedni, bár a működést akkor is engedélyhez kötötték: a felügyeletet addig a Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Intézet (Nehiti) látta el”. A cikkben írtakkal ellentétben korábban a befektetési aranykereskedelem felügyeletét Budapest Főváros Kormányhivatala látta el, a tevékenység pedig nem volt engedélyköteles, csupán nyilvántartásba vételhez kötött. A kereskedőknek a tevékenység megkezdését követő 45 napon belül kellett a pénzmosás megelőzési szabályzatot benyújtani jóváhagyásra a kormányhivatalhoz.

Téves az az állítás is, hogy „noha a szigorítást azzal indokolták, hogy így átláthatóbb és biztonságosabb lesz a piac, a fő kedvezményezettek az olyan nagy szereplők, mint a kiterjedt üzlethálózattal rendelkező BÁV vagy a Conclude, amely nemrég alapította meg a Magyar Aranykereskedők Szövetségét (HMBA) – sérelmezi Bartha, aki szerint a hatóság előzetesen csak e szövetséggel egyeztetett”. Az SZTFH a saját hatáskörben kiadható rendeletei tekintetében a Magyar Aranykereskedők Szövetségében tagsággal nem rendelkező piaci szereplőkkel is egyeztetett.

Félrevezető az az állítás is, hogy „Habár az új szabályozás egy kalap alá veszi őket, az SZTFH valójában két, nagyrészt különállóan működő piac szereplőinek életét nehezítette meg: a befektetési arannyal kereskedőket és a numizmatikai kereskedőket. A történelmi érmék, aranypénzek értékét nemcsak az aranytartalmuk határozza meg, hiszen az a verés évének függvényében akár a többszöröse is lehet a bennük rejlő aranyénak. Ezekkel az érmékkel és pénzekkel az erre szakosodott kereskedők foglalkoztak, amióta a rendszerváltást követően liberalizálták ezt a piacot. Közülük azonban eddig egyetlenegy sem kapta meg az engedélyt az SZTFH-tól, s ezzel – panaszolta egyikük a HVG-nek – Magyarországon gyakorlatilag megszűnt a történelmi aranyérmék kereskedelme.” E tekintetben megjegyezzük, hogy az SZTFH hatásköre az érmék kapcsán csupán a befektetési aranynak minősülő érmékre terjed ki. A befektetési arany fogalmát az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 235. §-a határozza meg. E szerint befektetési aranynak minősül a legalább 900 ezrelék vagy azt meghaladó tisztaságú, az 1800. év után vert aranyérme, amely az érmét kibocsátó államban törvényes fizetőeszköz vagy az volt, feltéve, hogy az érme értékesítésének szokásos piaci ára legfeljebb 80 százalékkal haladja meg az érme aranytartalmának nemesfémpiacokon kialakult szabadpiaci értékét.

Mind a fogalom-meghatározást, mind pedig az SZTFH befektetési aranykereskedelemmel kapcsolatos hatáskörét az Országgyűlés törvényhozói hatáskörében alkotta meg.

A fentiek alapján az SZTFH kéri a közzétett cikk helyreigazítását, mivel az jelen formájában jelentős ténybeli tévedéseken alapul és összességében is félrevezető, megtévesztő módon fogalmaz a befektetési aranykereskedelmi szektor szabályozását, illetve az SZTFH szerepét illetően.