Új korszak a hazai zöldenergiában – egyedülálló geotermikus beruházás indul a Dél-Alföldön

„Az SZTFH a geotermikus energia kutatása és hasznosítása terén nemcsak engedélyező és felügyeleti szerepet tölt be, hanem proaktív módon – szakmai kompetenciáit és kapacitásait felhasználva – elő is segíti minél több kutatási kérelem benyújtását” – jelentette ki dr. Nagy László, az SZTFH elnöke kedden Zsanán. A helyszínen Lantos Csaba energiaügyi miniszter, Mátrai Károly, az MVM Csoport vezérigazgatója, valamint Bányai Gábor, a Dél-alföldi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos, a térség országgyűlési képviselője jelenlétében indult el az MVM Zöld Generáció Zrt. egyedülálló geotermikus beruházása.

Magyarországi léptékben kivételes jelentőségű geotermikus beruházás kezdődött a Bács-Kiskun vármegyei Zsana és Kiskunhalas térségében. Az MVM Zöld Generáció Zrt. első ilyen jellegű projektjének bemutatóján a kormányzati és szakmai szféra vezetői vázolták fel a térség jövőjét meghatározó fejlesztést. Az energetikai fejlesztés különlegessége, hogy hazánk első hibrid geotermikus rendszere nemcsak villamos energiát termel, hanem a kitermelt termálvíz hőtartalmát közvetlenül is hasznosítja.

A beruházás helyszínén tartott sajtótájékoztatón az SZTFH elnöke rámutatott: „a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága ösztönző jogszabályi környezet és vonzó befektetői feltételek kialakításával, valamint előremutató földtani kutatási adatok biztosításával járul hozzá az ország energiaszuverenitásának erősítéséhez.” Elmondta azt is, hogy az energiaválság enyhítése érdekében a jogalkotó 2022 őszén a geotermikus energia kinyerésének és energetikai hasznosításának engedélyezési és felügyeleti hatásköreit teljes egészében a bányafelügyeletre, vagyis a Hatóságra ruházta. A bányászati törvény módosítása ugyanakkor nem érinti az elsődlegesen mezőgazdasági vagy balneológiai érdekeltségű vállalkozásokat. „A szabályozási környezet átalakítása rugalmasabbá tette a geotermikus projektek megvalósítását: az SZTFH kezdeményezésére megszűnt a korábbi, nem hatékony geotermikus koncessziós rendszer” – tette hozzá az elnök.

Dr. Nagy László hangsúlyozta: „a Hatóság kiemelt célja volt, hogy egyszerűbb, a felesleges bürokráciától mentes jogi kereteket és eljárásrendet alakítson ki a beruházások gyorsabb és szakmailag megalapozott előkészítése érdekében. Emellett fontos szempont, hogy a magyarországi geotermikus potenciál kiaknázásában a lehető legtöbb piaci szereplő vehessen részt, és a geotermikus energia hasznosítása minél nagyobb arányban és minél gyorsabban valósulhasson meg. Mindez felgyorsítja a kérelmezési és beruházási folyamatokat, vagyis időt és költséget takarít meg a beruházók számára.” Mint fogalmazott, az új szabályozás paradigmaváltást jelent az engedélyezési rendszerben: a vállalkozók kezdeményezési lehetőségeit helyezi előtérbe, és egyúttal ösztönzi a kisebb, helyi érdekű geotermikus hőellátási beruházásokat is. A kérelmek értékelése során a térség hőpiaci és gazdaságfejlesztési igényei is érvényesülhetnek, így a megvalósuló beruházások minél nagyobb mértékben járulhatnak hozzá a nemzeti energetikai célok eléréséhez.

Lantos Csaba energiaügyi miniszter beszédében kiemelte: „hazánk a jelentős geotermikus fűtési kapacitással rendelkező országok közé tartozik. A mintegy 674 ezer távfűtött lakás körülbelül 10 százalékában geotermikus energia biztosítja a hőellátást. Az áramtermelés ugyanakkor ezen a területen még korlátozott, amelyen a most induló beruházás változtathat. Magyarországon az erőművi kapacitások mintegy 60 százaléka már ma is időjárásfüggő megújuló energiaforrás, ezért kiemelten fontos a kiszámíthatóbban termelő zöldenergia – így a geotermia, a biomassza és a biogáz – fokozott hasznosítása.” A miniszter arra is felhívta a figyelmet, hogy az energia ára és rendelkezésre állása meghatározó a gazdaság versenyképessége szempontjából, a hasonló fejlesztések pedig hozzájárulnak Magyarország energiaszuverenitásának erősítéséhez.

Mátrai Károly, az MVM Csoport vezérigazgatója arról beszélt, hogy a zöldátállás kiemelten fontos pillére a vállalat stratégiájának. Ennek részeként nap- és szélerőműveket, valamint energiatárolókat építenek Magyarországon és Európa más országaiban is. Hozzátette: „a vállalat első geotermikus projektje úttörő vállalkozás, hiszen Magyarország első hibrid geotermikus rendszere valósul meg Zsana és Kiskunhalas térségében. A rendszer nemcsak villamos energiát termel, hanem a kitermelt termálvíz hőtartalmát közvetlenül is hasznosítja.” Bányai Gábor, a Dél-alföldi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos, a térség országgyűlési képviselője elmondta: „a tervek szerint a kitermelt geotermikus hőt elsősorban a közeli Kiskunhalason hasznosítanák, ahol a városi távhőrendszer fogadhatja az erőműből érkező energiát.” Kiemelte továbbá, hogy a hőellátásba intézmények is bekapcsolódhatnak, többek között a Szegedi úti börtön, a kórház és további közintézmények. A fejlesztés emellett lehetőséget teremthet arra is, hogy helyi vállalkozások és ipari szereplők csatlakozzanak a rendszerhez, így a geotermikus energia a térség gazdasági szereplői számára is hasznosulhat.