Helyreigazító közlemény a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) koncessziókkal kapcsolatos feladatkörét érintő törvénymódosításhoz kapcsolódóan
A Kormány szeptember 8-án benyújtotta a Parlamentnek az egyes koncesszióval összefüggő törvények módosításáról szóló T/639. sz. törvényjavaslatot, amelyet sürgős tárgyalásban tárgyalt, majd a 2026. szeptember 22-i ülésén tartott zárószavazáson el is fogadott az Országgyűlés, és amely hatálybalépését követően megszünteti az SZTFH koncessziókkal összefüggő feladat- és hatásköreit.
Az SZTFH – a törvényjavaslat előterjesztői indokolásában szereplő súlyos pontatlanságok helyreigazítása, valamint a törvényjavaslat parlamenti általános vitáján elhangzott, az SZTFH reputációjának csorbítására, valamint az SZTFH munkatársaival szemben megalapozatlanul általánosító, akár személyes kollektív felelősséget sugalló állítások határozott visszautasítása céljából – az alábbi közleményt teszi közzé.
[I] Az SZTFH koncessziókkal kapcsolatos feladata – az előzetes egyetértési jog gyakorlása
Az SZTFH mindenekelőtt el kívánja oszlatni azt a – sajnálatos módon széles körben elterjedt – tévedést, miszerint az SZTFH koncessziók odaítélésről lenne (lett volna) jogosult dönteni. Ezzel szemben a valóság az, hogy a koncessziós szerződések megkötésére a mindenkori kormányzat kijelölt tagjának (azaz a miniszternek) van lehetősége. Az SZTFH a koncesszió kiadására és a koncessziós szerződések megkötésére nem jogosult (és korábban sem volt az).
Hatóságunk 2021. október 1-jei létrehozása óta rendelkezik (rendelkezett) koncessziós hatáskörrel. Ennek keretében az SZTFH előzetes egyetértési jogkört gyakorol(t) az olyan koncessziós szerződések megkötése, módosítása és megszüntetése során, melynek tárgya az állam valamely kizárólagos gazdasági tevékenysége gyakorlásának határozott időtartamú átengedése. Ugyanakkor az SZTFH megalakulása óta nem rendelkezett koncessziós szerződés megkötésére hatáskörrel.
Az előzetes egyetértési jogkört 2021. október 1-jét megelőzően az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter gyakorolta előre nem definiált, általános szempontok szerint. E gyakorlathoz képest az SZTFH előzetes egyetértési eljárásában a kérelmezők számára előre megismerhető, szakmai feltételrendszert vezetett be. A Hatóság szervezetén belül működő Koncessziós Tanács határozatával megállapított tételes szempontrendszer alapján került elbírálásra minden előzetes egyetértési kérelem.
Az előzetes egyetértési kérelmek jellemzően pozitív elbírálását valamennyi esetben szakmai indokok támasztották alá. Az SZTFH a koncessziós eljárást lefolytató kormányzati szervekkel – a Nemzeti Koncessziós Irodával (NKOI), illetve bányászati koncessziók esetén a bányászati ügyekért felelős miniszterrel – kialakított szakmai együttműködés keretében a kérelmek dokumentációját az előkészítési fázisban is előzetesen véleményezte a Koncessziós Tanács szempontrendszere szerint, így a kérelmek már ezen előzetes szakmai észrevételek figyelembe vételével kerülhettek benyújtásra.
2021 októbere óta az SZTFH 81 esetben adott ki előzetes egyetértést a magyar állam által lefolytatott koncessziós eljárások vonatkozásában. Az SZTFH álláspontja szerint a szeptember 22-i parlamenti ülésen elfogadott törvény hatálybalépéséig fennálló szabályozás hatékony működést tesz (tett) lehetővé. Ezt bizonyítja az is, hogy az új kormányzat már összesen 10 alkalommal kérte koncessziós eljárás kapcsán a Hatóság előzetes egyetértését.
Ismételten hangsúlyozni szükséges, hogy a törvényjavaslat általános vitájában elhangzottakkal ellentétben az SZTFH sosem rendelkezett koncessziós szerződés megkötésére hatáskörrel. A jelenlegi dohánykereskedelmi struktúra jogszabályi kereteit kialakító, ún. trafiktörvény kapcsán rögzítjük, hogy azt 2012-ben fogadta el az Országgyűlés, míg az SZTFH 2021-ben jött létre. Erre tekintettel az intézményi keretekkel kapcsolatos bármilyen felvetést az SZTFH-ra visszavezetni teljességgel megalapozatlan. 2021 után új dohánykoncessziós eljárás lefolytatására, így azzal kapcsolatban a miniszter részére az SZTFH részéről előzetes egyetértés kiadására nem került sor. 2021-től a játékkaszinó-koncessziókat, az autópálya-koncessziót, a hulladékgazdálkodási koncessziót, az autóbuszos személyszállítási koncessziót az NKOI elnöke, az ágazati miniszter, az államháztartásért felelős miniszter és az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter képviselőiből álló Bíráló Bizottság javaslatára a kijelölt miniszter adta ki. Hasonlóan: 2021-től a bányászati koncessziók kiadása a bányászati ügyekért felelős miniszter hatáskörébe tartozott. Az SZTFH ezen eljárásokban a fent részletezett transzparens előzetes egyetértési jogkört gyakorolta.
[II] Az SZTFH kapcsolódó ellenőrzési tevékenysége
A Hatóság 2021 és 2025 között összesen több mint 23 ezer koncesszióval összefüggő ellenőrzést végzett. Az ellenőrzések egyaránt érintették a játékkaszinókat, online kaszinókat, a nemzeti dohányboltokat, valamint a bányászati koncessziókkal kapcsolatos területeket. A folyamatos és kiterjedt hatósági jelenlét célja, hogy a jogszabályok betartatásával érvényesüljenek a szigorú fogyasztóvédelmi szempontok, biztosítsuk a fiatalkorúak kiemelt védelmét, valamint erősítsük a magyar családok és vállalkozások energiabiztonságát.
A nemzeti dohányboltok ellenőrzése során a Hatóság kiemelt figyelmet fordított a fiatalkorúak védelmét szolgáló előírások, köztük a kiszolgálásukat tiltó szabályok betartására. A Hatóság 2022 és 2025 között összesen közel 9 ezer fiatalkorú próbavásárló bevonásával végzett ellenőrzést folytatott le. A hatósági fellépés 2024-ben minden korábbinál szélesebb körű volt, ugyanis a Hatóság az ország összes dohányboltjában 18 év alatti próbavásárló bevonásával ellenőrizte, hogy betartásra kerül-e a dohánytermékek fiatalkorúak részére történő értékesítésének tilalma.
Kiemeljük továbbá, hogy az SZTFH egyes koncessziókkal kapcsolatban kizárólag a koncesszióköteles tevékenységre vonatkozó hatósági ellenőrzési jogkörrel rendelkezik (játékkaszinó, dohány és bányászati koncessziók). Ettől eltér a koncessziós szerződések végrehajtásával kapcsolatos, nem hatósági jellegű koncessziós szerződéses ellenőrzési feladatok teljesítése, mely a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 5. § (4) bekezdése értelmében minden esetben a koncesszió tárgya szerinti ágazati miniszter hatáskörébe tartozik. Az általános vitában elhangzottakkal ellentétben tehát a koncessziós szerződések koncessziós jellegű ellenőrzése nem az SZTFH, hanem az ágazati miniszterek kötelezettsége.
[III] Az SZTFH rendeltetése
Az SZTFH alapvető rendeltetése, hogy a nemzetgazdaság szempontjából kiemelt jelentőségű, a jogalkotó által meghatározott szabályozott ágazatok számára stabil, kiszámítható és hatékony felügyeleti, valamint szabályozási környezetet biztosítson. Az SZTFH felügyelete alá tartozó ágazatok gazdasági potenciálja nemzetgazdasági szinten is meghatározó. Az érintett, jellemzően magyar tulajdonú kis- és középvállalkozások éves szinten több mint tízezer milliárd forintos árbevételt realizálnak, és több mint 50 ezer magyar állampolgár számára biztosítanak közvetlenül munkalehetőséget. A felügyelt tevékenységek stabil és kiszámítható működése a központi költségvetés szempontjából is kiemelt jelentőségű. Az érintett gazdasági szektorokból származó állami adó- és járulékbevételek éves szinten meghaladják az 1 000 milliárd forintot, amely jelentős mértékben hozzájárul a közszolgáltatások fenntartásához és a nemzetgazdaság stabil működéséhez.
Az SZTFH kizárólag jogszabálynak alárendelt és a tevékenységéről az Országgyűlésnek beszámolni köteles szerv. A Hatóság kormányzattól való függetlensége a demokratikus jogállamot, jogosítványai pedig a fékek és ellensúlyok rendszerét erősítik.
A Hatóság önálló szabályozó szervi jellege – az Európai Unió szabályozó szervei legjobb gyakorlatait felhasználva – biztosítja a Hatóság által felügyelt és ellenőrzött piacok, szervezetek szakmai elemzésen alapuló, problémaspecifikus, folyamatosan aktualizált adaptív szabályozását és a tradicionális közigazgatási szerveknél gyorsabb hatósági reagálást az ellenőrzött piacok esetleges szabálytalanságaira.
A közigazgatási szervezetrendszer kialakítása az Országgyűlés és a Kormány hatáskörébe tartozik, amelynek során az aktuális társadalmi és gazdasági körülmények, a közfeladatok, valamint a közpolitikai célkitűzések egyaránt figyelembe veendők. A szervezetrendszer átalakítása és a feladatok esetleges átcsoportosítása során kiemelt jelentősége van a szakmai, célszerűségi és működési szempontok mérlegelésének. E körben különösen fontos, hogy a változtatások indokai és azok kommunikációja egyértelműen elváljon az egyes intézmények, illetve az azokban közfeladatot ellátó köztisztviselők tevékenységének megítélésétől. A Hatóságnál dolgozó több mint 400 szakértő köztisztviselő munkáját mindenkor jogszerűen és a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően látja el. A velük szemben megalapozatlanul megfogalmazott általánosító vagy személyes felelősséget sugalló állítások helyett – melyet az SZTFH határozottan visszautasít – indokolt a szervezeti és szakmai kérdések tárgyszerű, tényszerű és a közigazgatási hagyományokkal összhangban álló megközelítése.
A törvényjavaslat általános vitáján elhangzott több – rosszindulatú, dehonesztáló – kijelentéssel ellentétben kiemelendő az SZTFH jelenlegi teljes, 400 főt meghaladó személyi állománya vonatkozásában, hogy a feladataik ellátása során a szakmai szempontokat maradéktalanul érvényesítve jártak és járnak el. Figyelemmel a felügyelt és ellenőrzött ágazatok piaci folyamatainak összetettségére, és azok nemzetgazdasági szempontból felmerülő jelentőségére, a Hatóságnál végzett munka speciális szaktudást igényel, amelynek minőségére az SZTFH-ban összpontosuló szakmai tudásbázis jelent garanciát.