Bányajáradék

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (továbbiakban: Bt.) 3. § (1) bekezdése szerint az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia természetes előfordulási helyükön állami tulajdonban vannak. A bányavállalkozó által kitermelt ásványi nyersanyag a kitermeléssel, az energetikai célra kinyert geotermikus energia a hasznosítással a bányavállalkozó tulajdonába megy át. A Bt. 20. § (1) bekezdése előírja, hogy a kitermelt ásványi nyersanyag és geotermikus energia után az államot részesedés, bányajáradék illeti meg.

A bányajáradék számításának alapja az ásványi nyersanyag természetes előfordulási helyéről kitermelt, a bányanyíláson kiszállított, kútfejen vagy ennek hiányában a kútfejre visszaszármaztatott módon mért mennyiség értéke.

A bányajáradék számításának alapképlete:

Kitermelt mennyiség*fajlagos érték*bányajáradék mérték=bányajáradék érték

A bányajáradék fizetési kötelezettség mértékét a Bt. 20. §-a, a bányajáradék önbevallási és fizetési gyakoriságát a Bt. végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet (továbbiakban: Vhr.) állapítja meg.

A bányajáradékot az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet-ben (továbbiakban Rendelet) foglaltak szerint önbevallásban kell meghatározni.

A Vhr. ásványi nyersanyagonként eltérő gyakoriságot állapít meg a bányajáradék önbevallására és fizetésére vonatkozóan, a Vhr. 4. § (5) bekezdése alapján kőolaj, földgáz esetében havonta, egyéb szilárd ásványi nyersanyag és kinyert geotermikus energia esetében negyedévente kell eleget tenni az előírt kötelezettségeknek. A Vhr. 4. § (4) bekezdése szerint önbevallást a kutatás során végzett kitermelés megkezdését, az első műszaki üzemi tervet jóváhagyó vagy a külön jogszabály szerinti tevékenységet engedélyező határozat véglegessé válását követő első határnaptól kezdődően kell benyújtani. A bányajáradék önbevallást akkor is be kell nyújtani, ha az adott időszakban bányajáradék fizetési-kötelezettség nem keletkezett.

Az bányajáradék önbevallás tartalmát, a bányajáradék számításának módját a különböző ásványi nyersanyagok fajlagos értékét a Rendelet és annak mellékletei határozzák meg.

A bányajáradék mértékét koncessziós szerződés alapján gyakorolt bányászati tevékenység esetén a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 5. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv

1. a) az ásványi nyersanyag fajták,
2. b) a kitermelés eredményességét befolyásoló természeti adottságok és
3. c) egyéb közérdek

különbözőségének figyelembevételével koncessziós területenként állapítja meg.

A bányajáradék %-os mértékére vonatkozó részletes szabályokat a Bt. 20 §-a határozza meg, mely alapján az alábbi tevékenységek után kell bányajáradékot fizetni:

• a szilárd-ásvány bányászati;
• geotermikus energia hasznosítás;
• szénhidrogén-bányászati;
• különböző egyéb engedélyek (vízjogi, építési) alapján végzett tevékenységek.

Szilárdásvány bányászat

Szilárdásvány bányászatban a bányajáradék %-os mértéke alapján a Bt. 20 § (3) bekezdés g), h), i) pontjai szerinti 3 kategóriát különböztetünk meg:

• 5 % a bányajáradék mértéke az energiahordozók kivételével a külfejtéssel termelt nemfémes ásványi nyersanyagok esetében. A kategóriába jellemzően a különböző építőipari, ásványbányászati nyersanyagok tartoznak;
• 0 % a bányajáradék mértéke kőszenek bányászata esetén;
• 2 % a bányajáradék mértéke egyéb szilárd ásványi nyersanyagok esetében. Az adott kategóriába a külfejtéssel, mélyműveléssel vagy fúrólyukon keresztül termelt fémes ásványi nyersanyagok, ércek, fémek tartoznak.

Mindhárom kategória esetében a bányajáradék számításához szükséges nyersanyag fajlagos értékeket a Rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

Geotermikus energia

Geotermikus energia kitermelés esetében a Bt. 20 § (7) bekezdése alapján 2 % a bányajáradék mértéke. A fajlagos értéket – Ft/GJ – ebben az esetben is a Rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

A Bt. 20. § (6) bekezdése alapján nem kell bányajáradékot fizetni:

• a 30 ℃-ot el nem érő energiahordozóból kinyert geotermikus energia után,
• a kitermelt geotermikus energia 50%-ot meghaladóan hasznosított mennyisége után,
• a vízjogi engedély alapján gyógyászati (balneológiai) célra hasznosított termálvíz visszahűtéséből származó geotermikus energiának (hőenergiának), továbbá a kísérőgázból kinyert szénhidrogénnek az engedélyes saját céljára történő hasznosítása után (a gyógyászati célú hasznosítás gyógyvíz minősítés esetében állhat fenn).

 

Szénhidrogén bányászat

Szénhidrogén bányászat esetében a bányajáradék mértékét elsősorban a kőolaj és a földgáz tőzsdei jegyzésárai határozzák meg. A Bt. 20. § (3) bekezdés a) és b) pontjaiban megadott jegyzésár sávok, illetve a sávokhoz rendelt képlet alapján számítható az adott bevallási időszakra vonatkozó bányajáradék mérték. Az alkalmazandó jegyzésárak a Rendelet előírásaival összhangban kőolaj esetében a Platt’s adatszolgáltató Oil Market Wire Brent (Dtd jelű) jegyzésára, földgáznál szintén a Platt’s adatszolgáltató Platts Dutch TTF Day ahead (GTFTX00 szimbólumú) földgáz jegyzésára.

A Bt. 20. § (3) bekezdés c), d), e) és f) pontjai több olyan szénhidrogén kategóriát állapítanak meg, mely kategóriákban a képlettel számolt mérték helyett fix bányajáradék mértéket szükséges alkalmazni a bányajáradék számítása során. Ennek megfelelően a bányajáradék mértéke:

• nem hagyományos eredetű szénhidrogén esetében 2%,
• növelt hatékonyságú művelési eljárások alkalmazásával kitermelt többlet szénhidrogén esetében 1%,
• a 2007. július 1-jét megelőzően működésbe állított föld alatti gáztárolás kényszerű párnagáz lecseréléséből származó földgáz, valamint a szén-dioxid gáz esetében 12%,
• termálvízzel kitermelt földgáz hasznosítása esetében 2%,
• magas inertgáz tartalmú földgáz (a kitermelt gázban a nem éghető komponensek aránya a 30 %-ot meghaladja) esetében a Bt. 20. § (3) bekezdés c) pont cc), cd), ce) alpontjai speciális bányajáradék kategóriákat állapítanak meg 2 %, 1 %, és 2 %-os bányajáradék mértékekkel. Amennyiben a kitermelt inert földgáz hasznosítása nem a cc), cd), ce) alpontok alapján valósul meg, a bányajáradék mértékét a Bt. 20. § (3) bekezdés a) pontja szerint szükséges számolni.

A Bt. 20. § (6) bekezdés g) pontja alapján nem kell bányajáradékot fizetni a 2007. július 1-jét megelőzően működésbe állított föld alatti gáztárolás kényszerű párnagáz lecseréléséből származó földgáz esetében, ha a lecserélésből származó párnagázt a kitermeléssel megegyező mennyiségben a föld alatti gáztárolóba visszapótolják

Szénhidrogének fajlagos értékét a Rendelet 1. számú mellékletében található képlet alapján kell meghatározni.

Különböző egyéb engedéllyel történő nyersanyag kitermelés

A Bt. 20. § (5a) bekezdés a) pontja szerint a Bt. 1 § (7) bekezdése alapján nem bányafelügyeleti engedéllyel végzet hatósági tevékenységek esetén, amennyiben a kitermelt nyersanyagot az engedélyben foglalt tevékenységgel össze nem függő célra használják, hasznosítják vagy értékesítik a bányajáradék mértéke 50 %. A Bt. 1. § (7a) bekezdése alapján a Bt. 20. § előírásait a bejelentés alapján vagy hatósági engedélyhez és bejelentéshez nem kötött, ásványinyersanyag-kitermeléssel járó tevékenységekre is alkalmazni kell.

A Bt. 20. § (6) bekezdése alapján nem kell bányajáradékot fizetni:

• a Bt. 1. § (7) bekezdése szerinti esetben, az építési engedély alapján kitermelt 500 m³-t meg nem haladó ásványi nyersanyag mennyisége után, függetlenül a felhasználás céljától,
• a közúti közlekedésről szóló törvény, valamint a vasúti közlekedésről szóló törvény szerint a magyar állam nevében és javára eljáró építtető részére kiadott, a bányafelügyelet engedélyétől eltérő, más hatósági engedély alapján végzett tevékenység során kitermelt ásványi nyersanyag mennyisége után,
• az anyagnyerő helyről kitermelt és a vizek kártételei elleni védelem és védekezés célját szolgáló önkormányzati tulajdonú közcélú vízilétesítménybe beépített ásványi nyersanyag után (anyagnyerő hely létesítését a Bt. 47. § alapján a bányafelügyelet engedélyezhet).

 

Elmaradt bányajáradék

Az építőipari nyers- és alapanyagokra megállapított bányatelkek esetében, amennyiben a jogosított bányavállalkozó hat hónapot meghaladóan nem végez kitermelést, az elmaradt bányajáradék pótlására a Bt. 30. § (4) bekezdése szerinti szabályok alapján meghatározott bányajáradék összeget köteles fizetni. Az elmaradt bányajáradék pótlására vonatkozó összeget a felmerülésének időpontját követő 15 napon belül kell megfizetni.

Bírság

Ha a bányavállalkozó a bányászati tevékenységet szabálytalanul gyakorolja, a bányafelügyelet a bányavállalkozót bírsággal sújtja, a bányajáradék önbevallás kijavítására és bányajáradék befizetésére kötelezheti, a tevékenység folytatását megtilthatja, az engedélyt visszavonhatja és elrendelheti az eredeti állapot helyreállítását, vagy ha ez nem lehetséges, a tájrendezést, vagy a bányavállalkozó bányászati jogát törölheti, amely esetben a 26/A. § (6)–(7) bekezdését is alkalmazni kell. Koncesszió esetén a bányafelügyelet a koncessziós szerződés megszüntetését is kezdeményezheti.

A Bt. 41. § (3) bekezdése alapján szabálytalanul gyakorolja a bányászati tevékenységet az a bányavállalkozó, aki a bányajáradék megállapítására vonatkozó, jogszabályban előírt bejelentési, önbevallási vagy befizetési kötelezettségét hibásan, késedelmesen vagy azt elmulasztva gyakorolja.

A Bt. 41/B. (1) bekezdése alapján a bányajáradékkal kapcsolatos szabálytalan bányászati tevékenység esetében közigazgatási szankcióként figyelmeztetés nem alkalmazható.

A Bt. 41. § (6) bekezdése szerint a bírság ismételten kiszabható.

A Bt. 41. §-ban részletezett bírság összegének felső határa jogi személy esetén a következő összegek közül a magasabb:

1. a) a jogsértést elkövető jogi személy – hatósági eljárás megindítását megelőző évben szerzett – nettó árbevételének 5%-a vagy
2. b) ötszázmillió forint.

A bírság összegének felső határa természetes személy esetén tízmillió forint, a Bt. 41. § (6) bekezdése szerint a bírság ismételten kiszabható.

Befizetés

A meg nem fizetett bányajáradék, a jogosulatlanul kitermelt ásványi nyersanyag értéke, a kitermelés szüneteltetése esetén a kieső bányajáradék pótlására előírt díj, bírság és felügyeleti díj, valamint ezek késedelmi kamatai behajtása érdekében a bányafelügyelet az adóhatóságot megkeresi.

A bírság, bányajáradék és a jogosulatlanul kitermelt ásványinyersanyag-érték esetében a bányafelügyelet kérelemre részletekben történő teljesítést vagy halasztott fizetést is engedélyezhet. Az erre vonatkozó kérelmet a teljesítési határidő lejárta előtt szükséges benyújtani, a kérelemben részletezve a határidőben történő teljesítést akadályozó, illetve a teljesítés aránytalan nehézséget jelentő indokait.

A bányajáradékot, a jogosulatlanul kitermelt ásványi nyersanyag értéket, a térítési díjat, a kitermelés szüneteltetése esetén a kieső bányajáradék pótlására előírt díjat, az elmaradt bányajáradék pótlására fizetendő összeget, a kiegészítő bányajáradékot, valamint az ásványvagyon-gazdálkodási szabályok megszegésével okozott veszteség miatt a bányajáradék pótlására megállapított díjat a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00003141-09050012 számú „Bányajáradék bevételi nyilvántartási számla” elnevezésű számlára kell befizetni.

A 9/2022. SZTFH rendelet 5. § (2) bekezdése szerint a felügyeleti díjat az SZTFH Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000–00362887–00000000 számú számlájára kell befizetni.

A bányajáradék önbevallás nyomtatványai az ügyintézés Nyomtatványok és űrlapok menüpontban, a Bányászati és földtani ügyek fülön találhatók.